Mivel lányunk szinte minden nap elmondta, hogy utazott repülőn, buszon de vonaton még nem, eleget tettünk kérésének és elmentünk Úttörővasutazni. Tudom, hogy már gyermekvasút a neve de nekem megmarad a régi elnevezés, Hanna meg egyszerűen csak kisvonatnak hívja. Nagy élmény volt neki is és nekünk is, ráadásul kevesen mondhatják el, hogy a végállomásra érkezéskor ágyúdörgéssel, lövésekkel és nagy csinnadrattával fogadják. Márpedig mi éppen a Széchenyi hegy évfordulájának ünnepére érkeztünk, így még nagyobb volt az élmény és még több mesélnivalója akadt később Hannának. Hagyni kell leülepedni kis fejében a sok kalandot, aztán ezeket véletlenszerűen szóba hozza és kielemzi. Mi meg csak csodálkozunk mi mindenre emlékszik, hogy minden apró részletet megjegyez és később felidéz. Ámulunk és bámulunk, boldogan hallgatjuk csiripelését és közben a következő programon gondolkodunk. Öröm vele utazni, kirándulni, művelődni, játszani. Megkapta élete első matiné bérletét és én csak azt sajnálom, hogy nem tudunk hármasban részt venni ezeken a programokon, hiszen addigra öt tagú lesz a család. Sebaj..majd elmeséli nekem az én csacsogó nagylányom.
Tudományosan dackorszaknak hívják, én csak ördögfióka korszaknak nevezem azt, ami Hanna viselkedését jellemzi. Néhány napja ugyanis szinte minden nap próbára teszi türelmünket, tűrőképességünket, idegeinket, következetességünket azaz az összes olyan tulajdonságunkat, amivel egyébként , mint mindenki más, mi is hadilábon állunk. Én pedig felteszem magamnak a kérdést, hogy mi vagy ki rontotta el az eddig könnyen kezelhető, angyalkámat. Szakemberektől, könyvektől várom a választ, miközben tisztában vagyok azzal, hogy ezt csak én/mi tudjuk megoldani és hosszú folyamat lesz. Megint tanulunk valamit Hannától. Felfogom egy újabb leckének, egy megoldandó feladatnak. Jó ez így és közben arra gondolok, kitapossa az utat az ikrek előtt. Két év múlva két oldalról érkezik majd a hiszti, edzésben kell maradnom. Igaz a puszik is két oldalról érkeznek majd.. a harmadikat Hanna adja majd a homlokomra...férjemnek mi marad? Várom ezeket a pillanatokat...huss..el is zavartam a bárányfelhőket..
Hanna most a szó hallatán elkezdené szavalni, hogy ...Felhő, felhő tarka felhő..hullik belőle az eső. de ha füle, farka van, akkor bárányt rajzoltam..
Ugyan ez Hanna naplója és főleg róla szól, mégis eleget teszek a kíváncsiskodóknak és elárulom, hogy pocakom egyre nagyobb iramban nő, bizony csak a kismama nadrágok és szoknyák jöhetnek szóba, ha öltözködésről van szó. Továbbá az is biztos, hogy Hannának lesz egy hugicája...a másik baba pedig titkolja nemét s így nevét is. Noémi lesz a neve a kevésbé szégyenlős babának.
Most már bátrabban vágunk neki a babaszoba és ezzel együtt Hanna szoba szépítésnek. Hanna rácsos ágyát, amin ugyan már régen nincs rács lecseréljük egy igazi hölgyikés ágyra és további változtatásokra is sor kerül majd. A másik szobába majd két kiságy kerül. A vendégszobának ezzel lőttek de sokkal fontosabb funkciója lesz...BABASZOBA lesz belőle.
Május végén pedig családi fotózás lesz a kertben, egy igen igen tehetséges fotós hölgy érkezik hozzánk, hogy a mi kis amatőr képjeinknél profibb fotókkal tegye majd emlékezetessé a testvérvárás időszakát és Hanna vidámságát. Akkor majd láthatnak a kedves érdeklődók pocakos képet is rólam, addig pedig elégedjetek meg ezzel.
No.. hát Húsvét már rég elmúlt és én nem írtam, aminek nem az eseménytelenség az oka, hanem lustaságom és az a tény, hogy inkább a szabadban vagyok, mint itt a számítógép előtt.
Hanna értelme egészen fantasztikus iramban fejlődik. Például remekül játszik el komplett szerepeket - telefonálást, főzést imitál de jól eljátszik és elbeszélget babájával is. Ilyenkor időnként saját mondataimat, szavaimat hallom vissza, így rá kellett jönnöm,hogy jobb, ha vigyázok,mert tükörképet nyújt lányom az arcom elé..
A hónap eseménye, hogy beiratkoztunk a pontosan két utcára lévő óvodába, ahová minden valószínűség szerint januártól három évig vihetjük majd Hannát. Megbarátkozott a gondolattal és azt hiszem remekül fogja érezni magát ott. Egyébiránt boldogan várjuk testvérkéit, nem múlhat el nap hasrapuszi nélkül. Ma édesapja a köldökzsinór szerepéről tartott anatómiai kiselőadást lányának, azt hiszem mire megszületnek a babák nagyon tájékozott lesz a gyerek születésében. Mondtam már, hogy kismamát játszik? Hogy kidugja a pocakját és azt mondja "van pici babám"- ilyenkor arra gondolok, hogy adja az ég, hogy legyen majd neki is de ne tizenpár év múlva, mert akkor nem nevetek majd ennyire ezen a bejelentésen. Remélem gondoskodó testvér válik belőle. Nemrég barátaink jártak nálunk két hónapos babájukkal. Hanna óriási érdeklődéssel figyelte a baba rezdüléseit, sírását, icipici kezét, csak azt akarta nehezen megérteni, hogy bizony ő még nem tud hintázni vele. Szóval amikor csak lehet felkészítjük a változásra, ami remélhetőleg ősszel bekövetkezik a családban. Addig viszont még sok idő van és élvezzük ez életet édes hármasban.