CHEFPARADE FŐZŐS TÁBOR

A kicsik (tisztázzuk, hogy nyolcadikosok, de a hétköznapi nyelvezetünkben még mindig ők a kicsik) se akartak hallani holmi táborokról, mert úgy érezték nincs olyan, ami érdekelné-, lekötné őket, meg minek keljenek fel korán és különben is már nagyok az ilyesmihez, de csak addig tartott ez az elutasító magatartás, amíg ki nem derült, hogy kedvenc főzőiskolánk a Chefparade idén is megrendezi a szokásos magas színvonalú főzőtáboraikat. Na ez más. Ez jöhet. Erről tudják, hogy igényes, megéri az árát  és valóban élvezni fogják minden percét amit a drága vakációból áldoznak rá. 

Így is lett. Egy korábbi Chefparade főzős táboron megismert barátnőjük, Lili is csatlakozott hozzájuk, szóval jó kis csapatot alkottak.  Az animátornak nem volt sok gondja velük, rájuk bízta a nehezebb feladatokat, önállóan alkothattak, süthettek, főzhettek és rengeteg új recepttel és persze kóstolóval érkeztek haza minden nap.  Volt köztük pad thai, nyári tekercs, tortilla, arancini, focaccia, brigadeiros, burrito, souvlaki de még diós baklava is. Ebből a felsorolásból kiderülhetett, hogy idén a nemzetközi street-food válogatás tematika tetszett meg nekik, így arra jelentkeztek. A recepteket pedig csinos kis füzet formájában megkapták úgyhogy semmi akadálya, hogy itthon is összedobják valamelyik finomságot.

Boldogan mesélték, hogy nem csalás nem ámítás a főzőtábor elnevezés, mert ott tényleg reggeltől délutánig megállás nélkül készültek a finomságok.  Zseniális ötletnek tartották a gasztro-kvízt, ahol rendre taroltak és amiért gasztro ajándékok jártak. Egyik nap  remek olasz ill. mediterrán fűszer-keveréket állítottak össze, amit a fűszeres szekrénykémben nagy becsben tartok.  Azt vettem észre, hogy Eszter inkább főzni szeret, Noémi viszont a cukrászkodásban teljesedik ki, olyannyira, hogy el is neveztük (nem)Piskóta királynőnek, mert gondol egyet és mire kettőt pislogunk ő már tökéletes piskótát sütött nekünk amit aztán kedvére díszít vagy tölt meg valami krémmel.

Szóval klassz kis hetet tudhatnak maguk mögött, amiből ráadásul a család is profitál azóta is. Valahogy nem bánom, hogy időnként ki vagyok túrva a konyhából. Mondom, minden pénzt megért. 

DARIDA ÁGI KERÁMIA STÚDIÓ

Ági kerámia workshopjairól már írtam szerintem. A régi otthonunk utcájában van műhelye, ahová elég volt csak átszaladnom ha valami miatt úgy éreztem nekem most alkotnom, töltekeznem kell. Nála készült a gyönyörűséges tortatálam, a leveles ékszertartóm, sőt az egyedi házszámtáblánk is ott született meg,  méghozzá Hanna és Noémi keze alatt. 

A hely igazi kis ékszerdoboz, ahol nem porfogók hanem hasznos és szépséges tárgyak készülhetnek Ági iránymutatása szerint, de szabadon eresztett fantáziánkkal megspékelve. A siker garantált. No, hát állítólag egy csomó anyuka rágta Ági fülét, hogy csináljon nyári tábor- féleséget, mert lenne rá igény. Ági meg nem az a lacafacázós típus, így kigondolta a tematikát, a programokat és főleg a logisztikát, így megvalósította az anyukák álmát. Még jó, hogy megláttam egy posztjában, hogy maradt 4 hely, mert így azonnal lecsaphattam mindre. A kicsiknek nem kellett kétszer mondani, hogy menjenek és ugyanilyen lelkesen csatlakoztak hozzájuk  legjobb barátnőik, így még boldogabban alkottak. A kerámiákat mázazni kell és ki is kell égetni, így azokért később mentünk vissza- még jó, hogy autóval. És bár láttam fotókat a tábor napjairól, (Ági fotózni s remekül tud) arra álmomban sem gondoltam, hogy ennyire mutatós alkotások születnek. Müzlis tál, persely, világítótorony, bögre, hőlégballon-minden  persze kétszer. #jóhogyikrek