Ezzel a saját készítésű képeslappal kívántunk boldog ünnepeket ismerőseinknek, barátainknak, rokonainknak. A kép készítése alatt remekül szórakoztunk, Hanna pedig igazán hősiesen tűrte a megpróbáltatásokat. A turmixgép ill. elszívó berendezés bekapcsolásával próbáltuk figyelmét a kamera lencséje felé irányítani, igaz nem sok sikerrel.... Önkioldós módszerrel dolgoztunk így elég sok elrontott kép született ami még mókásabbá tette a lapot és amiből egy csokorra való a a nagy kép alatt látható.

és nem négy esküvő egy temetés...
Hanna szülinapján búcsúztunk el Zoltán szüleitől. Az idő majd biztosan szép történetté teszi az övéket, megható volt, hogy több, mint százan jöttek el. Ferike tanítványai, kollégái, barátai és Évike tanítványai is. A beszéd alatt nem bírtam visszatartani könnyeimet...
Itthon megünnepeltük Hanna és pontosan 10 évvel idősebb unokatestvére születésnapját. Torta, csákó, hangzavar..minden ami egy ilyen kis bulihoz kell.
Majd a másodikat ő is élvezni fogja, az első igazából nekünk volt fontos.

Plafonig érő fát vett Zoltán, amit aztán a járókában állítottunk fel, ahogyan azt az egyik internetes fórumon az egyik tapasztalt anyukáktól olvashattam. Kiváló megoldásnak bizonyult, a fa is és mi is biztonségban tudhattuk magunkat. Némi segítséggel a menü is összeállt, francia hagymalevest, currys-mazsolás riszt és töltött húst ehettünk, aztán pedig tortát, tojáslikőrös gyümölcs salátát és persze töltött káposztát. Hanna már undorodik a bébiételektől, a felnőtt ételekből kér magának..
10 évvel idősebb unokatestvérével és annak szüleivel ünnepeltünk és velünk volt dédije is. Csak a nagyszülei hiányoztak kimondhatatlanul... Jövőre lehet, hogy mi utazunk Bostonba, ott legalább fehér a karácsony. Addigra Hanna nagylány lesz és a repülés nem viseli meg.
Igyekeztünk az ajándékozásnál mértéktartóak lenni és nem elhalmozni felesleges játékokkal. Sütifaló bödönjének nagyon örült és Kristóftól kapott rendőrautójára se mondta, hogy az fiúknak való. Mindegyik zenél, hangot ad ki. Azt hiszem időnként kiveszem az elemet majd.

December 14-én meghalt Hanna nagymamája, Zoltánom édesanyja, az én anyósom.. Három nappal később követte őt Hanna nagypapája, Zoltánom édesapja, az én apósom... Világkörüli hajóútra készültek tavasszal, most együtt hajóznak valahol. Szeretném ha olyan életem lenne Zoltán mellett, mint amilyen az övéké volt. Minta! XXI. századi Rómeó és Júlia. Nagyon okosak, műveltek, szórakoztatóak, kreatívok.... Sajnálom, hogy Hannának csak egy év jutott belőlük és örülök, hogy nekem ennél több. Majd mesélek róluk sokat Hannának.
Évike, Ferike! Hiányoztok nagyon!!

Ma Hanna 11 hónapos és 11 napos, nagyon közeleg az egy éves születésnapja, persze előtte még a Karácsony ünnepével kell megismerkednie. Ez csak ilyen bevezető volt, nem erről akarok írni hanem arról a fogócskáról amit ma fejlesztettünk ki Hannával és elég csak erre a játékra gondolnom, máris mosolygok. Semmi különös, mégis nagyon mókás amikor rám néz én pedig elindulok lassan felé és azt mondom.. "Megfoglak! Elkaplak!", mire ő négykézláb és nagyon gyorsan, tapicskolva a kis tenyerével próbál eliszkolni előlem. Kicsit hagyom, aztán megfogom és nagyokat nevetünk. Kifárasztásnak sem rossz, most alszik mint a bunda. Jajjj de szeretem!!!!

Hanna megtanulta és előszeretettel alkalmazza a NEM nemzetközi jelzését azaz a fej jobbra balra való fordítását. Örülök, mert így végre nem arconköpéssel jelzi, ha eleget evett...
Imádunk táncolni. Keringőzni, néptáncolni, forogni ja és tangózni. Ilyenkor kinyitja kicsi száját és AAAAAAA, ÁÁÁÁÁ hangokat ad ki.
Tegnap találkozott a vállalati Mikulással. A kissé hosszúra nyúlt ünnepségből, őt leginkább a szaloncukorral teli dekorációs kosár érdekelte amibe be is fészkelte magát. Az ajándékosztásra már kissé elfáradt így kikaptam a krampusz kezéből a csomagot, összeszedtem egy két lufit amit sajnos el is reptettem majd távoztunk...Jövőre házhoz hívjuk a Mikit, addigra talán Hannát is érdekli mi kerül a cipőjébe.
A képen legkedvesebb elfoglaltságát, a fehérneműk kipakolását láthatjuk. Nem elégedett meg a fiókra való könyökléssel, mostanában bele is ül, mert így még hatékonyabban lehet kidobálni a melltartókat, zoknikat...

Már megint csak fél pár zokni van a lábán.... Vagy zoknit vagy cumit keresünk...

Elegünk lett abból, hogy lassan 11 hónapja nem volt egy nyugodt éjszakánk, Hanna folyamatosan alvászavarokkal küzdött és emiatt az én szemem is állandóan karikás volt. Az esti, napközbeni altatás mindig hosszú, szertartásos és előre megtervezett művelet volt, aminek végén időzített bombaként tettük be Hannát ágyacskájába, aki aztán a legváratlanabb időben felriadva újra ringatást vagy más kényeztetést követelt tőlünk. Irígykedve hallgattuk azokat a szülőket akik kisbabájuk átaludt éjszakáiról meséltek és persze azzal nyugtattuk magunkat, hogy nem mondanak igazat.
Előkerestem hát a jó mélyre eldugott könyvet, az Aludj jól gyermekem című sikerkiadványt, ami azért érdemelte ki a sötét, poros helyet, mert egyszer amikor elolvastam mérgesen hajítottam el, mondván, ez tönkreteszi a gyermekemet, ezt én nem fogom megcsinálni az én kicsimmel, ezeket a tanácsokat csak a rossz anyák követik... Csakhogy a csütörtöki játszóházas program alatt találkoztam egy hús vér anyukával akinek hasonló korú kislányával hasonló gondok voltak és aki hasonlóan gondolkodott a könyvről majd végigcsinálta és láss csodát kislánya 3 nap után sírás nélkül végigaludja az éjszakákat. Elmondta, hogy nem lesz könnyű, hiszen minden sírási trükköt bevetnek ilyenkor a babák de erősnek kell lenni és ami a legfontosabb, nem fog csalódni bennünk babánk, ő nem is fog emlékezni a sírásra.
MEGCSINÁLTUK! Jobban sikerült, mint reméltük. Hanna fél órát sírt és mi felváltva mentünk be hozzá megnyugtatni, hogy higgye el, másnap reggel kivesszük a kiságyból és kap tejet, vajat....csak aludjon.
Az első meglepetés akkor ért amikor másnap a délelőtti alvása idején betettem ágyába és egy szó nélkül letette kicsi fejét és elaludt.
Következő éjszaka megint kutyusával együtt tettük ágyába és hihetetlen, de 5 perc pici nyöszörgés után az igazak álmát aludta. Most is alszik, most sem volt cirkusz előtte, így kijelenthetem...MEGTANULT A LÁNYOM ALUDNI!!!!!!!!!

A képen legújabb játékát a bidet-pancsit örökítettem meg. Nem kell izgulni..a wc pancsit nem engedem..