RSS

2006. március 6.

Kis tudálékos


Nehogy azt higgyétek, hogy olyan könnyű nekem ezt feldolgozni. Millió kérdés kavarog bennem. Hogyan fogja elviselni Hanna azt, hogy jó pár hétre nélkülöznie kell. Folyamatosan izgulok, hogy minden rendben menjen, izgulok, hogy a babák szépen fejlődjenek. Pihennem kell már most sokat mégsem tudok ellenállni annak, hogy Hannát a szánkóján húzzam vagy, hogy felemeljem és szokásos kis táncunkat lejtsük. Nem fárasztalak benneteket a kétségeimmel, remélem ez is csak egy múló állapot és hamarosan megint felhőtlenül boldogan nézek a tripla anyaság elébe.
Most inkább Hannáról írok.
Nem engedi, hogy becézzem. Ha azt merészelem mondani neki, Bogárka vagy Kiscsillag mérgesen rám néz barna szemeivel és azt mondja: Nem Kiscsillag, Hanna!!! Igaza van, hogy merem becézgetni az én önálló két éves és két hónapos lányomat. hiszen önállósága már-már elképesztő. Harisnyanadrágot húz egyedül, ami sokszor, nekünk felnőtt nőknek se könnyű feladat. Cipőjét már rég nem engedi segítséggel felvenni..ilyenkor rámszól: Majd ÉN!!! Egyedül!! Vagy, hogy még egy kis epizódot emeljek ki Hanna tudálékosságából: ha valamit merő figyelmetlenségből rosszul nevezek meg..teszem azt cipőt mondok csizma helyett, az én lányom rosszallóan rám néz és csak annyit mond: Nem cipő..bocsánat..CSIZMA!! Szóval oda kell figyelnem, mert lányom lassan a fejemre nő. Hovatovább kioktat. Nem bánom...ő az egyetlen, akitől nem veszem rossz néven, mitöbb boldogsággal tölt el.
A képen kedvenc,(végre egészséges) csemegéje, a joghurt evése után látható.

0 megjegyzés: