Mikulás


...vagy ahogy Hanna hívja "Micsu" járt nálunk. A címszerepet nem más,mint apukája alakította neki és további 11 kis barátjának, akikről már korábban írtam. Ők a mi internetes barátaink, barátnőink. Hanna is nagyot alakított. Ő volt az egyetlen aki torka szakadtából és vígsztalhatatlanul sírt. Mindjárt megérted miért.
Nagyon várta az érkezését, minden egyes csengetésre az ablakhoz rohant és kiabálta "Micsu Micsu". Kissé csalódottan vette tudomásul, hogy nem a várva várt öregúr érkezett, hanem barátocskái és azoknak szülei. Aztán elérkezett a pillanat. Ahogyan az a nagy könyvben meg van írva, közös énekléssel csalogattuk le a Mikulást, aki az emeleten lámpalázasan már teljes díszben állt. Kopp kopp kopp..hallatszott a lépcső alján..amikoris az én, ekkor még igen bátor lányom felpattant ölemből és a lépcsőhöz szaladt. No ekkor tört el a mécses, mert arra nem gondoltunk, hogy Hanna két évesen elég furfangos ahhoz, hogy felismerje az amúgy elég jól elmaszkírozott apukáját. Pedig így történt. Kiszaladtam vele a konyhába és a továbbiakban onnan követtük az eseméyeket. Hanna ezalatt csak azt hajtogatta "Micsu..apa..szobában... apa Micsu."..Hiábavaló is lett volna tagadni, hogy az a szakállas, piros ember nem a papája. Nem számoltunk azzal, hogy Hanna szemfüles, furfangos, eszes, hogy csak kicsit dícsérjem. Nos így esett Hanna találkozása az itthoni Mikulással. A ceremónia után , a játék alatt már elfelejtette mi is történt , annál is inkább, mert apukája ekkorra újra emberi formát öltött.
Azt már csak megnyugtatásként írom le, hogy a munkahelyi Mikulással már nem volt ilyen drámai a találkozás. Integetés, Szia Micsu kiáltásokkal tarkítva annál inkább, persze azért tisztes távolságból.
A képen Hanna adventje látható az egyik süti elfogyasztása után.

You Might Also Like

0 megjegyzés

Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.

Szeretettel,

Ágnes