RSS

2005. augusztus 29.

Ez a ráadás


A viccelődésnek se vége se hossza. Íme itt egy kép, ami hűen ábrázolja, hogy kezd az otthonunk majomházzá hasonlítani.
Amint kezdődnek újra a szürke hétköznapok jelentkezem, addig is mosolyogni tessék!

Egy ágyban az...


..unokatestvérrel, aki egyébként egy azon napon csak 10 évvel korábban született,mint Hanna.
Sokfelé jártunk de most csak egy kiruccanást jegyzek le. Elmentünk Veresegyházára megnézni a macikat. Összecsomagoltam Hanna összes maciját és az út alatt azzal szórakoztunk. Később pedig mézzel etethettük már az igaziakat Hanna nagy örömére. A kép mégsem a macietetést ábrázolja, hanem a két kis bocsot Hanna ketrecében. Édesek nemigaz?

Vendégsereg


Elmaradásom oka az, hogy belekóstolhattam milyen kétgyerekes anyukának lenni, Hanna távoli de mégis közeli unokatestvére révén. Közben csatlakoztak hozzánk a szülei is, emiatt igazán nagy volt a sürgés forgás. Hanna persze imádja ha van közönsége és Kristóf az, akit Hanna maximálisan kitüntet szeretetével aminek szó szerint hangot is ad, eszméletlen magas frekvenciájú sikítások formájában, amitől persze Kristóf nagyon szenved..

Egyébiránt Hanna anyás korszakát éli, ami persze boldogsággal tölt el de bevallom kissé terhes is főleg amikor csak az emeletre vagy ne adj isten a mellékhelységbe szeretnék elszökni. Nem engedi. Hangos Mammmmaaaaa kiáltásokkal vagy ha ez nem elég bömböléssel tudatja, hogy egy percre sem akar elszakadni tőlem. Lehet, hogy a bölcsis beszoktatás miatt lett ilyen de az is lehet, hogy ez természetes ebben a korban? Most kutatok a válasz után a szakirodalomban.
A képen Kristóf!!!!! által horgolt sapkában látható Hanna. Készülünk az őszre.

2005. augusztus 10.

Repülőnapon...


...voltunk. Ez a kép a MIG-ek bemutatója alatt készült. Eszméletlen hangosak. Sosem járunk lábujjhegyen ha alszik..talán ennek is köszönhető az édes álom mégha nem is ideálisak a feltételek.
Részletes beszámoló hamarosan...

Ilyen nagyon huncut

Még egy kép, hogy megmosolyogtasson ha rossz a kedved. Engem mindig felvidít ez a gyerek. Történetek hamarosan.
ps. a képeket Hanna 11 éves unokatestvére készítette. Kristóf nálunk tölt néhány napot és annyit elárulhatok, hogy Hanna nagy örömére.

2005. augusztus 5.

Jól-esik


Nem tudok betelni a rengeteg puszival amivel Hanna örvendeztet meg. Kérés nélkül puszit ad a lábamra, karomra, nyakamra..mikor hol ér el. Nagyon anyás lett megint ami jó érzés ugyan de kis félelemmel tölt el, mert nem tudom hogyan fog reagálni szeptemberben arra, hogy heti két nap iskolában leszek, nélkülöznie kell, ő pedig vagy egy nagyon kedves ismerősömmel vagy a bölcsiben lesz. Most folynak a tárgyalások..próbálom a legjobb megoldást megtalálni...
Esik az eső. Próbáltam kreatív lenni pedig kétbalkezes vagyok, ezért csináltam sógyurmát. Jól eljátszottam egyedül, Hannát ugyanis taszította az ismeretlen állagú trutyi. Úgy látszik még kicsi hozzá. Erre csináltam neki forgót. Az már tetszett neki amíg szét nem szakadt. Ma is esik az eső, ma is megpróbálok jó anya lenni és nem hagyni unatkozni Hannát. Lehet, hogy mégiscsak jó ötlet a bölcsi és az én kreatív ismerősöm?

A kép fűnyírás alatt készült....nyuszi beleült a fűbe

2005. augusztus 3.

Szavak


Hihetetlen iramban fejlődik Hanna beszédkészsége. Naponta meglep valami új szóval. Elolvadok ahogy tudja mondani Anyaaa vagy Apaaa vagy időnként amikor nagyon kedves akar lenni..Mamma és Papa. Az állatok hangjának utánzása is hihetetlen örömmel tölti el ..valljuk be minket is. Nemrég az INNI szót kezdte hajtogatni és én elmondhatatlanul örülök annak, hogy a lányom végre elmondja, hogy mit szeretne kapni és nem kell találgatnom. Megmutatja hol fáj ha beüti magát és hamm-hamm-al jelzi ha éhes. Csicsijja ha álmos és kaka ha tele a pelenka. Ha már itt tartunk leírom, hogy kihasználva a jó időt, nagyon sokat pucérkodott Hanna. Pucérsága elsődleges célja az volt, hogy könnyedén ráülhessen a bilire és oda folyékony ill. szilárd produktumot szolgáltasson. És hurrá hurrá... a pisi mellé ma először kaki is került a bilibe.
Te jó ég! Ha szülő az olvasó maga is nem kell magyarázkodnom ezeknek a dolgoknak a jelentőségén de ha nem az akkor csak azt tudom mondani, magam sem hittem volna pár éve, hogy ezek a dolgok lázba tudnak hozni, mitöbb írni is fogok róluk.

A képen egyik igen aktív napja után látható a kicsi lány. Elég nyegle nem?

2005. augusztus 2.

Sétára hangolva


Ehhez a képhez nem írok történetet hacsak annyit nem, hogy Hanna imádja magát befészkelni a babakocsijába. Ha kiejtjük a bűvös szót, SÉTA..a képen látható módon reagál. Amióta kertes házban lakunk kevesebbszer van kedvem kutyanézőbe menni dehát mindent a gyerek kedvéért...

Mondóka


Rájöttem, hogy Hanna az összes leporelló típusú mesekönyve szövegét tudja fejből. Tudja csak nem mondja még. Az történt, hogy egyik este amikor a fürdést követő rituálék közül a meseolvasásnál tartottam, a fáradságtól elakadtam, nem jutott eszembe a folytatás. (néha ugyanis csalok és gyorsabban vagy lassabban lapozunk és ilyenkor a memóriámra hagyatkozom) - no ekkor, az én 19 hónapos lányom az első szótagot elárulta és persze azon nyomban folytatni tudtam ha jól emlékszem a Diridiri dongó ici pici méhe kezdetű versikét. Rögtön felébredtem és ekkor már tudatosan abbahagytam egy-egy versszak után a következőt. És láss csodát, Hanna mindig tudta mi következik.
Megállapítom, hogy Vajda Hanna Klára nemcsak, hogy rendkívül muzikális kislány, hanem igazi könyvrajongó. Igyekszem egyébként saját érdekemben is kerülni a bárgyú könyveket és maradni a klasszikusoknál um. Török és a tehenek, Iciri-Piciri, Háp Háp Háp Jönnek a kacsák...
És ha már itt tartunk, leírom, hogy szegény Zoltán nemrég tényleg majdnem megbolondult amikor századszorra kellett meghallgatni az autóban az amúgy rendkívül igényes és szórakoztató Kolompos együttestől az Ég a gyertya ég című dalt, melynek célja gyermekünk nyűgösségének megszüntetése volt. Ettől viszont mi lettünk nyűgösek. Minket ki nyugtat meg?