RSS

2014. január 5.

Karácsonyunk 2013-ban



A karácsony gyorsan eltelt és szépséges volt. Az ünnepi hangulatteremtéshez szükséges ötletek közül néhányat még tavalyról hoztam át és volt pár újítás is. Idén is szánkón érkeztek az ajándékok, erre pakoltam rá az egyszerű barna papírba csomagolt meglepetéseket, amelyeket tortapapírral tettem kicsit ünnepibbé.



A karácsonyfán arany, barna és kék díszek lógtak. Ezt a színösszeállítást még a Gödöllői Kastély üvegházában tartott szépséges karácsonyi vásáron láttam és ott elhatároztuk, hogy hasonlóra öltöztetjük fel majd mi is a különösen illatos lucfenyőnket. A fát évek óta apás program keretében választják ki a lányok és évek óta ugyanannál a fakereskedőnél. Mint mindig most is meg kellett tudakolniuk hol nőtt a fácska. Nagykanizsa mellett, egy kis falucskában. És bár a lányok bár sajnálják a sok kivágott fát, az árustól megtudták, hogy ezek erre a célra lettek ültetve, ő pedig ebből él. Bizony maguktól is rájöttek, hogy nem könnyű munka és nem túl kényelmes napokig egy lakókocsiban élni.
Ha már a fenyőfánál tartok, leírom, hogy idén egyszerűen leszavazták a lányok azt a törekvésemet, hogy, mint minden évben, idén is felolvassam nekik anyukám régi mesekönyvéből Andersen megható történetét a fenyőfáról. Az volt az érvük, hogy egyszerűen nem szeretnének ezen a szép napon szomorkodni, sírni.
Elfogadtam, de jövőre azért újra megpróbálkozom vele.



Idén a hagyományos mogyorós koszorú sem került az asztalra de valahogy nem éreztem kellemetlenül magamat. Most először éreztem azt, hogy ügyesen és túlzásoktól mentesen sikerült eltalálnom a megfelelő étel mennyiséget, nem veszett kárba szinte semmi.
Az ünnepi asztalra készített menü táblán az alábbi fogások szerepeltek egyébként:

Halkrém, uborkapikkelyekkel

Almás, zellerkrémleves vagy húsleves

Mézes sült csirkecomb, szalonnás burgonyafánkkal és meggyszósszal

Gyümölcskenyér

Mindegyik receptje megtalálható a www.rapidvacsi.blogspot.com alatt.

Nevetéstől, videózástól, riportkészítéstől és jóízű falatozástól volt hangos az asztal. A meghittség nálunk hangos. Mi már csak így szoktuk.



Nálunk a kései ebéd után, sötétedéskor csönget az angyal, aki Zoltán. A lányok a fenti szinten várják ilyenkor, hogy lehívjuk őket. Megvárják, hogy a csillagszóró elégjen és csak ezután kezdenek hozzá az ajándékok kibontásához. A kicsik egy igazi iker ajándékkal lettek gazdagabbak, kaptak egy igazi de mégis rózsaszínű walkie-talkiet, Hanna pedig egy fényképezőgépet. Persze ekkor még nem sejtette, hogy az ajándéka összefügg a szülinapi meglepetésével. Volt sok könyv is a fa alatt, meg szép új színes ceruzák, filctollak. Kaptak szörnyűséges de nagyon áhított Monster High babákat és társasjátékokat. Kettőt ezek közül csak másnap találtam meg és tettem a fa alá-egyszerűen kiment a fejemből, hogy vettük és hogy el is rejtettem őket.



A lányoktól ünnepi műsort kaptunk ajándékba. Úgy látszik eltanulták tőlünk, hogy jó dolog élményt adni. Hanna napokon kersztül gyakoroltatta a dalos, furulyás műsort a kicsikkel a szobájában, aminek meg is lett az eredménye. Csodásan szerkesztett, angyalian szép koncertet adtak nekünk a nappali közepén.


Az ételekről jut eszembe, hogy igazán értékeltem Zoltán gesztusát, aki igyekezett kiszabadítani a konyha rabságából és lefoglalt egy asztalt ötünknek a Zara hotelben lévő Araz étterembe, hogy ott ebédeljünk egy pazar karácsonyi Sunday Brunch keretében.




26-án bátyámék családját láttuk vendégül ebédre és nagyon élveztem minden pillanatát, a sok nevetést, rajzolgatást, X-boxozást, beszélgetést.


Másnap Hannára "munka" várt, mert a Tropicariumban tartottak a Magyar Színház művészeivel az Almaszósz kapcsán dal- és tánctanítást. Elfáradt de azért annyi ereje még volt, hogy levezetésképpen alaposan megnézzük a Tropicarium összes akváriumát különös tekintettel a cápák karácsonyfájára és ha már ott voltunk a Camponában, akkor végre felhasználtuk az Eszter által még a szőnyeg rajzpályázaton nyert ajándék belépőinket a Csodák Palotájába.

Szóval mozgalmas és tartalmas volt a karácsonyi időszak de szerencsére jutott idő a punnyadásra, közös filmnézésre, délig pizsamában maradós napokra is a fenyőillatú szobában. A kandallóban nem ropogott idén tűz, hiszen tavaszias idő volt, ami azóta sem változott...








0 megjegyzés: