Most, hogy már tényleg itt a tavasz és előtérbe kerülnek a szabadtéri programok, gyorsan lejegyzem milyen színházi élményekben volt részünk az utóbbi időben.

Középiskolás koromban nagyon szerettem a musicaleket. Abban az időben minden lány szerelmes volt Sasvári Sándorba és Homonyik Sándorba is. (Tényleg ő hová tűnt? ) Ahogy idősödtem egyre kevésbé tudtam rajongani ezért a műfajért. Egyetlen örök kedvenc maradt, a Jézus Krisztus szupersztár. Nos, most, hogy három lányomból egy már hallani sem akar gyerekdarabokról de a felnőttekhez persze még kicsi, így hát a musical érdekli. Hannával négy musicalt néztünk meg méghozzá anya-lánya program keretében.


Az egyik az Operett színház társulata által előadott ám a jól ismert terepen, a Magyar Színházban előadott Abigél volt. Látványos, sok szereplős darab, ami nem okozott csalódást a könyv és a film után. Külön említést érdemel az is, hogy kristálytisztán lehetett érteni a dalszövegeket és persze, hogy kedvenc színésznőm Udvaros Dorottya alakította Micit.
Otthon azért megnéztük a tévéfilm változatot is a karácsonyra kapott két lemezes dvd-n, azt amelyikben Szerencsi Éva játssza Vitay Georginát. A kicsik is követték az eseményeket persze nem ártott időnként történelmi magyarázatokat is adnom, hogy jobban megértsék a történetet de összességében nagy hatást tett rájuk, pont úgy, mint rám amikor először láttam.


5*****/5

Szintén a Magyar Színházban láttunk egy kevésbé ismert vagy csak kevésbé reklámozott ám annál nagyszerűbb Broadway musicalt, az Into the woods-ot vagy ha jobban tetszik magyarul, akkor a Vadregényt. Ez 12 éven felülieknek besorolást kapott, ami nem véletlen, mert a második felvonásban azért van vér és elég ijesztő momentum is, ami nem való kisgyereknek. Ennek ellenére mindig akad pár elvetemült szülő, aki azt hiszi egy mesemusicalre vett jegyet. Ebben a darabban a dallamok nem fülbemászóak legalábbis első hallásra. Én kétszer láttam és másodszorra ha lehet még jobban tetszett és azon kaptam magamat, hogy a cseppet sem könnyű dalokat dúdolom vagy énekelem. Ez is nagyon látványos, szép jelmezes, ötletes mega produkció. Hanna is élvezte. Egyébként moziban is játsszák a mucicalből készült filmváltozatot.




5*****/5


Az Operaház fantomját Hannával láttam először vagyis megvártam, hogy legyen egy lányom és elérje azt a kort amikor szerintem élvezetes neki egy ilyen volumenű musical. Hála Reni barátnőmnek sikerült jó magasról de pont ezért izgalmas helyről végignéznünk a darabot. Kentaur díszletei bámulatosak voltak és már tudjuk miért teltházas évek óta az előadás.



5*****/5

A Macskákra még karácsonykor kaptuk meg a jegyeket sógornőmtől. Hát igen. Ez is mindig teltházas pedig éppen most ünnepelte a magyarországi bemutató a 30. születésnapját. Zoltán, aki nagyon szereti ezt a musicalt kicsit nehezményezte, hogy én kísértem el Hannát de pont amiatt akartam én vele menne, mert ez a musical eddig kimaradt az életemből. Nos, annyira nem voltunk elvarázsolva tőle. Fáradtak voltunk vagy nem tudtunk azonosulni a történettel, amelynek dalszövegeit legtöbbször nem is értettük? Nem tudom. Mindenesetre mi azon kevesek közé tartozunk akiknek nem ez lett a kedvenc musical-ük.



4****/5