Könyv


Ünnepi Könyvhét van, szám szerint a 78. Ez adta az ötletet, hogy Hanna kedvenc könyveiről és könyvszeretetéről írjak. A leporelló könyvekkel kezdődött minden. Egyszercsak már nem kizárólag kerítésépítésre használta őket az akkor még alig másfél éves lányom, hanem képek nézegetésére is. Ekkortól kezdtem neki elalvás előtt olvasni belőlük. Azóta nincs elalvás mese nélkül. Két évesen váltak kedvencévé Marék Veronika meséi, a Boribon könyvek vagy a Kippkopp kalandjai. Aztán egyszercsak azt vettük észre kívülről fújja őket. Nemhiába kérte, hogy újra és újra olvassunk neki. Amikor már mi is untuk másik mesekönyvek utén néztünk. Berg Judit könyvei is elbűvölőek. Panka és Csiribi mostani kedvence Hannának. Bartos Erika, akivel személyesen is találkoztunk, szintén kedvenc írói közé tartozik. Imádja Bogyó és Babóca kalandjait és az igaz kis történeteket Annáról és Petiről. Ezeket én is, mert Anna és Peti kalandjai között van olyan rövid is, amit előszeretettel választok ha félig már alszom a fáradságtól de ezt cseppet sem tolerálja Hanna.
További örök kedvencei Hannának a repülőtérről és az építkezésről szóló könyvei. A Cini cini muzsika pedig telis tele gyerekkorom emlékeivel, Hannának is nagy kincse bár a képek sose tetszettek benne. Ennél összeszedettebb gyerekvers gyűjtemény kevés van. Ha már a versnál tartunk, nagyon szeretjük Osváth Erzsébet gyerekverseit vagy a Bóbitát.
Hanna és az én kedvenc versemmel búcsúzom meg azzal, hogy megosztom veletek azt a csodás érzést, amikor a minap bekukkantottam Hanna szobájába és azon kaptam kicsi lányomat,hogy mesét olvas babáinak. Improvizált. Aztán meg a sokszor hallott szöveget adta elő, óvatosan lapozgatva könyvét. Örülök, hogy Hanna szereti a könyveket,a meséket, verseket. Gazdagabb lesz az élete tőle..

No itt az ígért vers:

Mondd kislányom mi van veled, miért dörgölöd úgy a szemed?
Hisz egészen piros már,
Viszket talán, netán fáj?
Dehogy viszket dehogy fáj.
Egy kicsit se aggódjál. Egy könnycsepp maradt benne.
Tegnap benne felejtettem.
Ne maradjon bennt bezárva,
nem akarok sírni máma!

You Might Also Like

0 megjegyzés

Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.

Szeretettel,

Ágnes