RSS

2012. január 28.

Ki-mit-tud volt

Ötödikes lehettem, amikor a szokásos szavalóversenyen meglehetősen lámpalázasan eldaráltam valamelyik versemet, meghajoltam és örültem, hogy túl vagyok a megmérettetésen. Hogy mit adtam elő, arra már egyáltalán nem emlékszem, az előadást megelőző szívdobogásra viszont igen. Évfolyamtársam, Koponyás Rita versét és zseniális előadásmódját azonban még ma, harminc évvel később is képes vagyok felidézni, akkora hatást tett rám. (Vajon mit szólna ha tudná...) Szabó Lőrinc, Lóci óriás lesz című versét mondta el, de olyan gyönyörűségesen, átéléssel, hogy végérvényesen egyik kedvenc versemmé tette. Ez jutott eszembe, amikor Hanna egy nap azzal tért haza a suliból, hogy Ki-Mit- Tud lesz a Radnótiban és ő szívesen részt venne rajta és mondjuk a versmondó kategóriában indulna.
Hanna kérte, hogy olvassam el neki a verset, amiről beszéltem neki. Tetszett neki elsőre. Aztán ha már egyszer a kezemben volt a Szabó Lőrinc kötet, lapozgattuk és újabb és újabb verseket olvastunk el belőle. "Hanna! Van kedved ezt elszavalni?"- kérdeztem és Hannának volt, ráaádul olyan sebességgel tanulta meg a nyolc versszakot, hogy észre sem vettem. Valahogy le kellett lassítanunk Hannát, aki eleve gyorsan beszél, gyorsan gondolkodik, egy igazi szélvész kisasszony ám ezeknek a tulajdonságoknak semmi keresnivalójuk nincs szavaláskor. Zsuzsi és Viki, a két nagyon kedves színésznő a Holdvilág Kamaraszínházból még azt is vállalta, hogy meghallgatja Hannát és ad neki pár jó tanácsot a nagy megmérettetés előtt. Hanna nagyon hálás volt az igazi előadóművészektől érkező bíztatásért, a technikákért. Talán nekik is köszönhető, hogy a nagy napon olyan gyönyörűségesen, bájosan mondta el a verset, hogy magam is alig hittem el. Túlzások, erőteljes gesztusok, affektálás nélkül, mégis szépen hangsúlyozva és tagolva. Énekes Kati néni csak annyit tett még hozzá, hogy olyan hitelesen adta elő ez a kis másodikos a verset, hogy egy pillanatra elhitte, hogy ő az a nagy felnőtt,aki veszekedett a kisfiával, mint törpével egy óriás. Sokat jelentett Hannának Kati néni elismerése, ahogyan az is, amikor a néptánc tanár néni húzta magához, hogy a fülébe súgja, hogy mennyire bájosan, kedvesen szavalt az óriási színpadon Hanna. Mert a színpad óriási volt tényleg. A Radnótinak nagy színházterme van, kellett a mikrofon, hiszen a nézőtér is zsúfolásig megtelt nézőkkel. Párizsis szendvicseket és szörpöt árultak az aulában, mert marathoni ki-mit- tudra készült mindenki. Fél négytől este kilencig tartott a sok tehetséges diák szereplése. Egymás után léptek fel a próza, dal, vers, tánc, hangszeres produkció és jelenet kategóriában a kicsik és a nagyok. Hát igen. Talán nem a legszerencsésebb egy kalap alá venni egy másodikos és egy tizedikes előadását, ám ezúttal nem tett különbséget a zsűri a résztvevők között, nem volt korosztály vagy legalább alsós, felsős, gimis kategória külön. Viszont nem győztünk összenézni a szülőkkel, hogy mennyi válogatott tehetség jár az iskolába és a kicsik is csodálhatták a nagyokat, hogy majd egyszer ők is így szavalnak, így énekelnek, így zenélnek és táncolnak. Bevallom azt hittem, hogy a díjkiosztón már csak pár ember lesz a nézőtéren. Tévedtem. Kicsit fáradtan, de ugyanolyan lelkesen tapsoltak és minősítették a nézők a zsűri munkáját, mint az elején. A zsűri, amelynek az iskola igazgatója is tagja volt szigorúan pontozott és ahogyan ez lenni szokott, nem mindig értettünk együtt az értékelésükkel, ám összességében igazságos eredmények születtek.
Hannának semmi oka nem lehet a panaszta. 52 pontot kapott a lehetséges 60-ból. Az igazgató bácsi 9 pontra értékelte és az ő szavazata azért értékesebb, mint a mindenkit lepontozó testnevelés tanárnőé... Bizony volt olyan kategória, amelynél ez a pontszám elegendőnek bizonyult az első vagy második helyhez. A versnél sajnos nem, így nem ért el dobogós helyezést Hanna. Reméltem, hogy nem bánkódik emiatt.. Csodás eredményt ért el, hiszen a nagyok között szerepelt. Szerintem csalódott volt meg persze az öt óra hosszát tartó egyébként fergeteges rendezvény miatt fáradt is. Hazafelé olyan kifejezések jelentését magyaráztuk el neki, hogy szubjektív vélemény, azonos súlycsoport, sikerélmény, önbizalom, teljesítmény. Eszméletlenül büszke vagyok rá, hogy alig nyolc évesen kiállt egyedül arra a nagy színpadra a mikrofon mögé és elmondta a verset, amiről ötödikes korom óta álmodtam, hogy majd elmondok egyszer. Ő megtette helyettem. A pulzusom az egeket verdeste, potyogtak a könnyeim úgy figyeltem Hannát testvéreivel, anyukámmal és Zoltánnal együtt.
Az iskolában két évente rendezik meg az "össznépi" Ki Mit Tud-ot. Hanna negyedikes lesz a következő idején. Kíváncsi leszek lesz -e kedve újra színpadra állni és ha igen vajon milyen számban indul. Ha meglesz még ez a napló, elmesélem azt is. ui. A verset persze megtanulta Noémi is és az első pár versszakot Eszter is. Jelenleg átiratokat gyártunk, olyanokat, hogy "Veszekedtem a kislányommal, mint törpével egy óriás, Hanna ne karmold az asztalt, Hanna hová futsz, mit csinálsz...rettenetes, már megint szétdobáltad a szobában a dolgokat....

5 megjegyzés:

marcsis írta...

De jó volt olvasni a soraid! Én is ezt a verset választottam egy szavalóversenyre, persze anyukám segítségével, harmadikos vagy negyedikes lehettem! Érdekes, hogy az eredményre nem emlékszem, viszont a vers nagy részét a mai napig fújom! Szeretem nagyon, kedves emlék, ahogy anyuval bújtuk a verseket, választottunk, együtt tanultunk, ez fontosabb volt, mint az egész verseny!
Hanna hihetetlen, hogy mennyire sokoldalú, egy csodalány, büszke lehetsz rá!
Marcsi

Apróságok írta...

Gratulálok Hannának! Nekem szívem csücske az irodalom és igyekszem csöpögtetni a kicsi fiamba is:-))))Ha csak alkalom adódik (és általában igen) tanulunk valami verset, amellyel megörvendeztetünk másokat. S jegyzem meg halkan, azért legalább a zsűri kategorizálhatott volna aszerint, hogy az életkorához mérten milyen teljesítmény volt a produkció. Hanna bátorsága különösen kiemelendő!:-)))) Remélem nem vették el a kedvét és ha kipihente magát más színben fogja látni a világot!

Mónika írta...

Nagyon büszke lehetsz Hannára!!!
:)))
Korosztálya, milyen arányban képviseltette magát a megmérettetésen?
-hogy a zsűri nem választotta szét az alsó-tagozatot a felsőtől...

Ági meg az angyalai írta...

Marcsi! Köszönöm a kis csodám nevében is! Remélem Hanna is ugyanígy fog emlékezni majd a versválasztásra a versre, ahogyan most te. (Ha meg nem, hát majd amikor elolvassa ezt a részt, eszébe jut :-)

Évi! Hanna kedve nem ment el és neked és Móninak is írom, hogy sok kis elsős és alsós szerepelt és pl. próza kategóriában Hanna osztálytársa (egy kiemelkedő tehetség) első lett, énekben pedig egy másik fiú harmadik (megjegyzem majdnem ugyanennyi ponttal), szóval azzal vigasztaltam Hannát, hogy ez a pontszám elegendő lett volna a dobogós helyezéshez ha más kategóriában indult volna..
Élvezte a megmérettetést, jó mókának fogta fel..én sokkal jobban izgultam, a torkomban dobogott a szívem.

Ági

khase írta...

Kedves Ági, gratulálok Hannának én is, nagyon nagy teljesítmény, ennyi idösen kiállni egy ekkora szinpadra és ország-világ-iskola elött elmondani egy verset! Örülök, hogy nem vette el a kedvét, hogy nem lett dobogós helyezett, de tényleg nem az számít, hanem maga a tény, hogy ilyen szépen szavalt!! Igazán büszkék lehettek rá, nem csodálom, hogy könnyes lett a szemed töle!!!

Szép hetet Nektek!
Sok puszi Orsi