RSS

2015. december 31.

Vírusos karácsonyi ünnepek



Két nappal 24. előtt díszítettük fel a fát. Gyerekkoromban ez szentségtörés lett volna de most már én vagyok az anyuka én parancsolok és én megengedem, hogy egy kicsit előrehozzuk az ünnepet legalább úgy, hogy a fa már a nappaliban áll talpig díszben. Hanna volta stylist, az ő instrukciói szerint kerülhettek fel a fára ezúttal kék és fehér díszek és ezüst szalagok. nem engedett semmi túlzást mi meg hagytuk hagy irányítson. A csúcsdíszt minden évben más teszi fel nagy nevetgélések és egyensúlyozások közepette. Idén Eszter tehette fel az ezüst csillagot, Zoltán nyakán ülve a sikongatásaimmal fűszerezve (Jaj le ne essen!- mármint Eszter). Pontosan számon tartják ki a következő és én ezen mindig olyan jót mosolygok.

Remekül gazdálkodtam idén az időmmel, elkészült minden amit elterveztem. Azokat az ételeket és süteményeket is megfőztem, megsütöttem amiket az ünnepi asztalra szerettem volna tálalni. Másnap kiderült, hogy milyen, de milyen jól tettem... Másnap ugyanis már annyi erőm se lett volna, hogy egy vajaskenyeret megkenjek ugyanis egy ünneprontó vírus leterített. Örök optimistaként próbáltam rájönni, hogy ebben most mi a jó és nagynehezen azért találtam olyat ami miatt a betegségnek hálás lehetek. Például azt, hogy a lányok teríthettek meg egyedül. Mondtam nekik, hogy most aztán rajtuk múlik hogy milyen lesz az ünnepi asztal és vessenek be minden eddig tanult fogást és a kreativitásukat is. Nagyon örültek a megbízásnak és amikor lebotorkáltam az emeletről csak ámultam és bámultam milyen ügyes lányaim vannak.

Mivel az ételek látványától is undorodtam, családom elnézte nekem, hogy nem ülök velük az asztalhoz, hogy kimaradok a lakmározásból. Újabb hála, amiért én az ünnepek alatt nem felszedtem plusz kilókat hanem leadtam.


Nálunk az ajándékozás csak akkor kezdődik el ha sötét van kint, bent pedig hangulatosan világítanak a karácsonyfa fényei. Ezen az egy napon nem bántuk, hogy olyan nagyon korán lement a nap...
Továbbra sem engedek a lányok kérésének, hogy reggel legyen ajándékbontás mert nálam valahogy nem passzol az ünnepi hangulathoz a pizsamás viselet ám az egyik ajándékot kivételesen mégis ébredés után kapták meg mégpedig azért mert a mérete miatt nehezen tudtuk volna rejtegetni. Zoltán előző nap este a legnagyobb titokban rakta össze a megszámlálhatatlanul sok részből álló játékot, ami azóta is nagy kedvencünk és amivel vérremenő családi bajnokságokat játszunk. Egy csocsó és biliárd asztalt kaptak a lányok (és mi is) ami még további 8 játékká alakítható át, így lehet(ne) rajta mini asztalitenisz bajnokságot játszani vagy léghokizni de pl. sakkozni, tekézni is. Eddig a csocsózás és a biliárd a megunhatatlan. Azt kell tudni, hogy csocsózásban eddig verhetetlen voltam. Napköziben és Szot üdülőkben edzettem magamat bajnokká ám arra álmomban sem gondoltam volna, hogy egy kilenc éves majd letaszít a képzeletbeli dobogóról és csúnyán kikapok tőle. Pedig ez történik minden alkalommal amikor Noémivel játszom. Mondom telitalálat ajándék és előre szólok, hogy aki betér hozzánk az nem ússza meg meccs nélkül.


Délutánra valahogy összeszedtem magam és a nappaliból néztem végig hogyan bontogatják a szép ruháikban az ajándékokat a lányok. Előtte megkaptam tőlük azt a meglepetés műsort amit minden karácsonykor nagyon várok és az adventi időszakban mindig úgy teszek mintha nem hallanám a gyakorlást, azt hogyan rakják össze a műsort az emeleten a szobájukban. Idén furulyás, énekes, verses előadást kaptunk. Hála az iskolai énekóráknak mára már mindhárman magabiztosan furulyáznak. Az énekkaros repertoárból egy komplett 3 szólamos dalt adtak elő (milyen jó, hogy hárman vannak). Ez a kedves kis műsor, a konferanszié szöveggel együtt felért egy orvossággal ami után határozottan jobban éreztem magam és úgy gondoltam másnap mégiscsak át tudok menni a családdal bátyámékhoz, hogy ott folytassuk az ünneplést.

Hanna kupon ajándékai mindig mosolyra fakasztanak és nagy sikere van nálam így most is azt kaptam. Általában telefon és egyéb kütyühasználatra beváltható oktatás van benne ami rám is fér, mert kezdek elveszni a sok applikáció tengerében de van benne masszírozás, sminkelés és egyéb kényeztetésre szóló utalványok is.



Mindenki megkapta az áhított ajándékát. Noémi a Monopolyt mert a junior változatot már kinőtték és nagyon vágyott az Empire-re. Ez a nagy márkákat felsorakoztató darab azért is bizonyult jó válsztásnak, mert viszonylag gyorsan lejátszható és sosem lehet tudni ki lesz a győztes hiszen annyi kijátszható esély kártya van benne ami folyamatos bizonytalanságban tartja az embert. Társasjáték nélkül nincs karácsony. Biztosan azért, mert szeretném ha a karácsonyi társasjátékozás a fa mellett, a szőnyegen vagy a kandalló előtt beleivódna mindannyiunk emlékezetébe.

Ebben segített a másik sláger játék a Dobble, amivel többféleképpen lehet játszani és garantáltan hallani ahogy forognak az agyunkban a kerekek. Amúgy is szeretem a fémdobozos játékokat, mert könnyen szállítható. Gyakran bele is dobom a mindent elnyelő táskámba, mert életmentő tud lenni ha éppen várakoznunk kell valahol valamire, legyen az egy orvosi rendelő vagy egy étterem.



Az elektromos fogkefe, a csokifondü, a bluetoothos hangszóró, a könyvek és minden más ajándék célba talált és teljesítette azt a szabályt ami szerint igyekszem az ajándékvásárlást lebonyolítani nevezetesen legyen köztük valami amire vágynak, valami olvasnivaló, valami hordanivaló és valami amire szükségük van.

Estére egész jól éreztem magam és újabb alapigazsággal vígasztaltam magamat nevezetesen, hogy a legeslegeslegfontosabb ajándék mégiscsak az egészség. És valahogy ezt most nem üres lózungnak vették a lányok, hanem nagyon is megfontolandónak. Örültek, hogy másnap már kezdtem hasonlítani önmagamra és készülhettünk Lillafüredre egy kis téli kiruccanásra ami rövidebbre sikerült, mint ahogy terveztük ugyanis a betegségről ami ledöntött karácsonykor kiderült, hogy nem szimpla gyomorrontás hanem egy ünneprontó vírus, ami szépen végigment mindenkin. A kicsik viselték a legkönnyebben, Hanna viszont -akiről úgy tűnt megúszta az egészet- elég vacakul volt ám addigra már tudtuk, hogy egy nap alatt lecsengő betegségről va szó.

Azért megnéztük Miskolc legújabb nevezetességét az Avalon parkot, ami olyan, mintha nem is Magyarországon lenne az ember annyira igényes és különleges és amit egy karácsonyi fényben pompázó kisvonattal közelítettünk meg. Volt erőnk még sétálni egy nagyot a Palota szálló környékén, megnéztük a vízesést ami olvadás idején bizonyosan bővebb vízzuhataggal kápráztatja el a kirándulókat. Betértünk a műemlék ajándék boltocskába ahol a tulajdonossal beszédbe elegyedtünk és egy csomó érdekes dolgot tudtunk meg a meglehetősen veszélyesen megközelíthető (egy kanyarban van) kör alakú épületről. Mivel a szállásunk az István barlang előtt volt, átugrottunk megcsodálni a cseppköveket is ahol egy igen élvezetes idegenvezetésben volt részünk. Örültünk volna egy kis hónak vagy dérnek de azért így ködbe burkolózva is szép látványt nyújtott a Bükk gyöngyszeme ahová majd visszetérünk biztosan. Valami oka biztosan volt annak, hogy most a tervezett programjaink egy részét kihagytuk és a biztonságot jelentő otthonunkba siettünk vissza...











Itthon aztán mindenki már egészségesen készült a Szilveszterre. Sütüttünk túrós malackákat és virsliket pongyolában (recepteket majd idővel lejegyzem a rapidvacsi.blogspot.com-ra is) és csocsóztunk kifulladásig majd Hanna az az igazi hős(nő) beállította az ébresztést hajnalra, mert bizony új év ide vagy oda ő pont január elsejére lett beosztva gyermekvasutas szolgálatra amit még ekkor sem hagyna ki úgyhogy nagyon érik egy poszt a gyermekvasútról, erről a csoda helyről ami tudhat valamit ha Hanna ennyire szereti.




Hanna készített egy csinos üveget amibe beledobáljuk a legkedvesebb emlékeket, élményeket (bár a blog is ezt a célt szolgálja). Ez az ötlet nagyon népszerű most az ismerőseim körében is. Hanna kedvenc inspirációs oldalán találkozott vele és nem tétlenkedett mint én hanem megvalósította az ötletet. Azt remélem túl kicsi üveget választott és legkésőbb nyáron én is gyárthatok egyet. :-))

Itt az (év) vége, fuss el véle!








1 megjegyzés:

MJ írta...

Boldog új esztendőt mindnyájatoknak! :)