 |
A Bokodon található lebegő faluról az utóbbi időben annyi lélegzetelállító fotót láttam utazási magazinoktól kezdve az "agyon-photoshopolt" facebook posztokig, hogy elhatároztam, hogy ha a közelben járunk, mindenképpen arra kanyarodunk, hogy saját szemünkkel láthassuk, tényleg olyan szép -e, mint a képeken és valóban "must see" látványosság vagy nagyobb a füstje, mint a lángja. Nem olyan régen aztán nagyjából arra volt dolgunk, így azt éreztem most jött el a pillanat.
Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, akkor azt mondanám, hogy szokatlan, különleges látvány, de jól tettük, hogy nem kizárólag ezért az élményért ültünk autóba, hogy eljussunk a Komárom-Esztergom megyében található faluba.
 |
| Ezért mentünk.. |
A GPS most is jó szolgálatot tett, mert az Oroszlány felől megközelíthető települést még csak-csak megtalálja az ember, ám a tóhoz vezető földutat már nehezebben. Ez egyébként esős időben szerintem járhatatlan és aki fél a tengelytöréstől az vagy ne induljon el oda vagy valami alternatív megközelítési módot válasszon. Lehet, hogy van ilyen is, de mi nem találtuk meg.
A tóról még annyit tudtunk, hogy az Oroszlányi Hőerőmű Vállalat létesítette mesterségesen 1961-ben, amely hűtőtóként szolgált. A horgászok körében aztán igencsak népszerűvé vált, és apró, színes faházakat építettek a vízre. Na erre voltunk kíváncsiak.
 |
| Fotogén hely az biztos |
Az autó túlélte a megrázkódtatásokat, így leparkoltunk az út szélén, majd egy sorompó alatt átbújva megláttuk a fapallókat, a tavat és a házakat, amelyek egyáltalán nem voltak egységesek de talán éppen ettől tűnt az egész olyan mesebelinek. Akadtak igazán takaros kis horgász lakok és olyanok is amiket egy erős szél lehet, hogy romba dönt nemsokára. A lányokkal azt játszottuk, hogy melyiket fogadnánk el azonnal.
 |
| Fém és fa |
Ugyanez a sokféleség mondható el a pallókról is, amin nem illik sétafikálni bármennyire csábító, lévén a házhoz tartozik, vagyis magánterület. Az utóbbi idők hírverése miatt elég sok turista ugrik el, hogy készítsen egy-két fotót (még esküvőit is!!), A nyugalomra vágyó horgászok és háztulajdonosok pedig nem nézik jó szemmel a nagy jövést-menést, így aztán megjelentek a rácsok, a MAGÁNTERÜLET!!!! és ehhez hasonló nem túl vendégszerető feliratok. Nyilván őket is meg lehet érteni, főleg ha nem olyan tisztelettudó látogatók érkeznek a helyre,, mint amilyenek pl. mi voltunk akiknek evidens, hogy nem illik hangoskodni, szemetelni meg pláne. Egyébként érdemes komolyan venni a feliratot, ami a stégen való sétálás veszélyeire hívja fel a figyelmet, mert némelyik tényleg olyan állapotban van, ami még egy macska alatt is beszakadna. Azért eljátszottunk a gondolattal, hogy milyen lenne az egész, ha mindenki törődne a saját portájával. Biztosan még ennél is szebb, bár lehet, hogy akkor eltűnne ez a bájos összevisszaság belőle.
Azért egy-két (ötven) fotó erejéig megálltunk, mert nem lehet ellenállni a színek és formák kavalkádjának és azon gondolkodtunk milyen lehet itt eltölteni egy vagy két napot. Utánanéztem a dolgoknak és megtudtam, hogy akár én is vásárolhatnék egy vityillót. Ennél azonban sokkal jobban tetszett az ötlet, hogy egyszer béreljünk egyet. Mondjuk a horgászást kedvelő bátyámnak ideális ajándék lenne kerek születésnapjára. Az airbnb-n találam egy olyan csinos, komfortos kis kiadó házat, amiben simán kibírnék néhány napot a víz felett. A fürdőszoba kérdés még nyitott, azt nem tudom hogy oldják meg, mindenesetre a tó mellett szépen egymás mellett, lakattal lezárva, pottyantós wc-nek kinéző sufnikat látni, úgyhogy gyanítom ez az egyik lehetséges alternatíva a toalettre.
 |
| Te melyiket választanád? |
Mondom, készítettünk pár gyönyörűséges képet. Volt amelyiknél azt hangsúlyoztuk ki, hogy milyen jól mutatnak a különböző színű házikók egymás mellett. Volt ahol a stégek burkolatának állapota és anyaga volt a téma. Legtöbbször próbáltuk kihagyni a hőerőmű égbe nyújtózó kéményeit, mert bár ennek köszönhető a tó, mégis olyan illúzióromboló.
Szóval ez egy horgászfalu, aminek attól más, mint a többi, hogy tényleg olyan, mintha a tavon lebegne. Érdemes szép, bárányfelhős időben elugrani a látványért de nyilván télen is különleges a hangulata. Régen nem fagyott be a tó a hőerőmű miatt, de amióta leállt, már úgy viselkedik, mint bármilyen átlagos tó. Mondjuk az átlagos jelző is illik rá a legkevésbé, különben nem vonzana ennyi látogatót. (Ottlétünkkor egyébként nem volt rajtunk kívül más bámészkodó.)
A lányoknak is tetszett, érdekesnek tartották. Bevallom mindannyian arra vágytunk, hogy valaki kikiabáljon és beinvitáljon bennünket a hajlékába, hogy megnézhessük, érezhessük milyen lehet egy olyan házikóban lenni, esetleg aludni ahol víz van alattunk. Sajnos senki nem akart váratlan vendégeket fogadni, így aztán jól beszippantva a látványt, eljöttünk, hogy Móron a Fogadó az öreg préshez vendéglőben ebédeljünk egy jót.
0 megjegyzés
Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.
Szeretettel,
Ágnes