 |
| Jééé ez rólunk szól, ezek mi vagyunk! |
Annával először egy olyan foglalkozáson találkoztam, ahol rossz, megunt pólóból lehetett jópofa nyakláncot, sálat készíteni. Magyarul újrahasznosítottunk. Annának ez az egyik oldala (ReCreativity név alatt fut) de ezen kívül van más is. Például, hogy kidobásra szánt molinókból strapabíró és trendi táskákat gyárt barátnőjével együtt Cimbi márkanév alatt. Van is nekem egy ilyen, mert kaptam tőle sok szeretettel.
Akkor még nem tudtam, hogy Anna -vagy ahogy sokan hívják, Sipi- egészen különlegesen szépen rajzol. Csak nemrég, amikor a facebook-nak köszönhetően rátaláltam Pötty nevű oldalára és nem tudtam levenni a szememet elképesztően kifejező rajzairól, akkor tudatosult bennem, hogy Anna úgy rajzol, hogy azzal szerintem másokat is megmosolyogtat, megigéz. Engem teljesen magába szippantottak a rajzok. Azon kaptam magamat, hogy hosszan nézem a színeket, a kacskaringózó vonalakat vagy épp nevetek a rajz által felvázolt epizódokon, amelyek akár másnak is ismerősek lehetnek. Az ablak előtt sorakozó szobanövények a kedvenceim azt hiszem, de a villamosos is menő, ja meg a mozgólépcsőn utazó tömeg. Imádom mindegyiket!
Írtam Annának, hogy szerintem ezekkel a rajzokkal valamit kezdenie kellene, mert mágnesként vonzza a tekintetet és mert szüksége van az embereknek ilyen üdítő képekre. Nem tudtam pontosan milyen formában, de el tudnám képzelni notesz borítóján, naptárként vagy csak úgy egy szép keretbe zárva a falon. És akkor eszembe jutott, hogy a legjobban talán annak örülnék ha Anna minket rajzolna meg az aranyos kis karakteres figurái ránk hasonlítanának és a mi életünkből csippentenék ki egy részletet amit aztán megrajzolhatna olyan annásan, pöttyösen, színesen.
Annának tetszett az ötlet így aztán küldtem pár friss képet a lányokról és két, ránk nagyon jellemző életkép leírását. Az egyik arról szól, hogy a lányok a veszekedést és igazságtalanság érzését elkerülve gyakorlatilag mindent a klasszikus kő-papír-olló játékkal döntenek el. Így dől el ki ül a Barna Batárnak nevezett autónk hátsó sorában középre (mert az a legrosszabb hely szerintük). Így döntik el, hogy ki fürdik először a kádban, ki megy először a fürdőszobába, ki iszik először a kútból egy kirándulás alatt, ki próbálja ki először az új akármit...
 |
| Kő-papír-olló a rajzon |
 |
| Kő-papír-olló a valóságban |
A másik megrajzolandó történet arról szól, hogy most, hogy van két majdnem- és egy erősen tini lányunk, a közös program szervezése már nem olyan zökkenőmentesen zajlik, mint ahogyan pár éve a blogomban arról beszámoltam. Mindenkit más érdekel vagy untat, az egyikük szívesebben punnyadna, a másik meg hegyet mászna, az egyikük szeret kirándulni, a másikuk utál biciklizni. Az egyiket érdekli a történelem, a másikukat untatja, az egyik oda van az állatokért és a vidéki miliőt kedveli, a másik meg a belvárosi kávézókat, cukrászdákat esetleg a ruhaboltokat látogatja szívesen. Szóval tényleg olyan programjavaslattal kell előállnom, ami mindhárom kényes ízlésű lányomnak megfelel. És amikor eléjük állok az aznapi kiruccanós ötletemmel, nem mindig fogadja azt kitörő ováció. A fanyalgást, nyafogást ami esetleg előtör belőlük egy ideje elengedem a fülem mellett. A kocsiba még kicsit duzzogva ülnek be, (persze előtte kő-papír-ollóval eldöntötték ki üljön középre), majd úgy látjuk remekül érzik magukat és itthon kénytelen kellett bevallják, hogy irtó jól érezték magukat.
 |
| A másik jellemző epizód rólunk |
Nnnna ezt a két kis epizódot rajzolta meg Anna. Az eredeti verzió is a kezemben van, csak egy megfelelő keretet keresek még hozzá. Az e-mailben érkezett változatot színesben kinyomtattam, így azt bekereteztem és a nappalinkat díszíti éppen.
És az a jó hírem van, hogy másnak is megrajzolja. Elkészült a honlapja, amin lépésről lépésre (ráadásul 2 nyelven) elmagyarázza hogyan rendelhet valaki saját magának, családtagjának vagy barátjának Pötty rajzot, amit aztán vagy online kap meg hamar vagy még hamarabb vagy az eredeti művet is elkérheti, ami profi csomagolásban biztos, hogy épségben meg is érkezik.
Szerintem zseniális és irtó személyes ajándék, tele ötlettel, élettel, színnel.
Én az ilyeneket szeretem a sok felesleges tárgy helyett. Ha nincs ötleted mit adj a tanár néninek, kedvesednek, nagylányodnak, kisfiadnak, a nagyinak, az óvónőnek, a testvérednek, nézz rá Pötty oldalára és rendelj egyedi képet vicces, szeretnivaló, mindennapi, emberi pillanatokról!
0 megjegyzés
Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.
Szeretettel,
Ágnes