Mostanában divatos dolog lett színtanácsadásra járni. Ismerek olyat, aki ezt kapta/kérte ajándékba és olyat is, aki magától ment el egy ilyen szolgáltatást igénybe venni a másik divatos "énidő" ürügyén. Bevallom elég régen kacérkodtam a gondolattal, hogy én is megtudjam diplomás szakértőtől, hogy melyik szín áll jól és melyik évszakba tartozom, de valahogy sose szántam rá magamat, hogy konkrét lépéseket is tegyek ez ügyben. 

Aztán egyszer csak felbukkant egy facebook játék, ahol azt írták, hogy a nyertes fél áron vehet részt  ilyen szín elemzésen, én meg tudjátok, hogy nagy játékos vagyok (és ebből kifolyólag elég gyakran nyerek is) és hát mit ad Isten, kihúzták a nevemet, így megkaptam az utolsó löketet ahhoz, hogy végre kipróbáljam a sokak által "hókuszpóknak" tartott szolgáltatást.

 

Páros vagy egyéni színtanácsadásra lehetett jelentkezni és sokáig az volt a terv, hogy Hannával együtt veszek majd részt rajta, mert ez egy igazi kamasz  anya-lánya program is lehetne, végül Hanna egyéb elfoglaltságra hivatkozva (amiből mostanában egyre több van neki :-) arra biztatott, hogy menjek csak egyedül.

Így aztán egy délelőtt elindultam a Love Your Colours stúdióba méghozzá szigorúan smink, alapozó nélkül a'la nature, mert csak így lehet megállapítani melyik színtípusba tartozunk. Még arra is kellett figyelnem, hogy a megbeszélt időpontig ne égjek/barnuljak le,  mert a frissen barnult arc nem alkalmas színtesztelésre, szóval örültem, hogy autóval megyek, mert bevallom ritkán mutatkozom legalább egy minimális alapozó nélkül a nyilvánosság előtt. Eszembe is jutott egyik kedvenc mondásom, ami Coco Chanel szájából hangzott el: Az a nő, aki semmilyen kozmetikumot nem használ, túl sokat gondol magáról.

 

Később, már a tükör előtt ülve a hajamat is el kellett tüntetnem egy fehér kendő mögé. Előtte megbeszéltük, hogy igen ez a természetes hajszínem, még nem őszülök és hogy az alján a világos rész a szőkítés eredménye. A ruhámat (aminek a színéről kiderült, hogy na ez az a szín, ami mindenkinek jól áll) is eltakartuk egy fehér lepellel. Szemből áradt be a természetes fény, előttem egy nagy tükör és hamarosan, pontosabban másfél óra elteltével kiderült a kendőzetlen valóság, azaz, hogy melyik színtípusba tartozom. A színanalízist a 12 évszaktípusos színrendszer szerint végezte el Ági. Legalább 100 féle színes kendőt egy meghatározott sorrendben az arcom elé tett, és együtt megállapítottuk, hogy melyik színtől van élettel teli, üde arcszínem, melyiktől látszom fiatalnak és bájosnak :-) és melyik az amitől sápadtnak, betegnek, öregnek nézek ki vagyis előnytelenek. .

Végül mivel mindegyik színes kendő valamelyik színtípushoz tartozik, a legelőnyösebb színű kendők kupaca megmutatja, hogy melyik színtípusba tartozom.

Az is kiderült, hogy a legtöbben itt Magyarországon a nyár és tél színtípusba tartoznak. Én nem. Kedvenc évszakom a tavasz, annak is az élénk változata az én színvilágom de pl a sárga semmilyen árnyalata nem áll jól. A nap meglepetése az élénk világoskék és a korall szín volt, bevallom ez a szín hiányzik a ruhatáramból, amit igyekszem pótolni.  

 

És hogy mire jó ez az egész? Hogy csak egyet említsek, a tudatos ruhavásárlásban segít.  Ezentúl sokkal jobban odafigyelek arra, milyen színű darabokat vásárolok. Ez egyrészt vonatkozik a színek egymással történő kombinálhatóságára, másrészt arra is, hogy a kiválasztott árnyalat jól álljon. Nyilván sokan vannak, akik szerint a  színelméletet nem kell komolyan venni, elég ha jól érezzük magunkat és kész. Meglehet. Én viszont a retikülömben tartom majd a kinyomtatott kis színkártyámat és a megvásárolni kívánt  ruha mellé teszem biztos ami biztos. Senki nem fog furcsán nézni rám, mert állítólag egyre több nőt látni a konfekció osztályon  személyre szabott színkártyájukat maguk előtt lobogtatva.