RSS

2007. február 27.

Szerepjáték


Anya! Játsszuk azt, hogy te vagy Hanna én pedig az anyuka.-mondja kicsi lányom és én engedelmeskedem neki, hiszen ekkor még nem tudom, hogy igazából saját magammal szembesülök, saját szavaimat. mondataimat, intelmeimet, dícslreteimet hallom vissza 3 éves szinten. Ugyanakkor kiváló lehetőség ez arra is, hogy én Hanna ,azaz saját lányom bőrébe bújva neki is görbe tükröt mutassak. Hogy csak egy példát említsek nem hajtom össze a ruháimat és elszaladok ha papucsot kell vennem. Aztán hirtelen jó kislány leszek és rendet rakok a játékaim között..nem tudom érthető -e..én kezdem elveszteni a fonalat..
Aztán doktorbácsisat kell játszani és persze óvodásat nagyon sokat. Ő az anyukám megint, én pedig az oviban várom, míg megérkezik és újságolom neki az aznapi élményeimet. Ő persze megkérdezi, hogy rendesen ettem -e és voltunk -e kinn az udvaron..persze sztenderd kérdéseimmel szembesít,. Hát igen, jó lesz változtatnom.
Kreativitásunkat és agytekervényeink mozgását erősíti az is, hogy kedvenc könyvéből, Bartos Erika, Anna és Peti történeteiből nekünk úgy kell olvasni, hogy Anna egyelő Hannával, Peti pedig Noémi és Eszter..magától értendő, hogy a ragozást is többesszámra kell változtatnunk. De megéri, mert ezek a bájos kis történetek mind akár a mi családunkkal is megeshetnének és így még közelebb áll hozzánk.

2007. február 15.

Fülbevaló és fodrász


Hanna jó ideje nyaggat, hogy ő is szeretne fülbevalót. Nem tudom, hogy hiúságból vagy csak azért mert hugocskáinak is van, mindenesetre nem lehetett eltántorítani széndékától még azzal sem, hogy őszintén elmondtam, hogy a fülbelövés nem tökéletesen fájdalommentes, némi kellmetlenséggel és hanggal jár. Nem baaaj.-felelte és rá kellett jönnöm, hogy én magam jobban tartok a procedúrától, mint lányom.
A belövés utáni pici sírást a szomszéd játéküzlet kínálata csillapította. Ezután viszont csak azt vettem észre, hogy Hanna a kirakatokban és minden fellelhető tükörben fülbevalóját csodálja. Nőci a lányom-gondoltam és eszembe jutott, hogy az előző napi fodrásznál tett látogatás is az ő ötlete volt. Történt ugyanis, hogy megunta a fésülködés okozta hajhúzást és arra gondolt, egy kis igazítás jót tesz bongyor fürtjeinek. Így is lett. Kis frufruval és a töredezett végektől való megszabadulás után még nekem is meg kellett szoknom lányom arcát.
Ezek után már nem lepődik meg senki gondolom azon ha Hanna nem fogadja el az előre kikészített ruhát, sőt kritizálja színválasztásomat. Nem is tudom örüljek vagy sírjak, amikor közli velem: anya a harisnyád színe nem illik a pulcsidhoz.
Jó lesz odafigyelnem!

ikersztorik


Nos, hogy a legfrissebbel kezdjem: Éppen balettcipő után rohangáltam Hanna jelmezéhez, amikor felhívtam édesanyámat, hogy megkérdezzem minden rendben van -e a babákkal. Anyukám így felelt: Igen, igen. A piros overallos felébredt, a másik még alszik.
Nos ez a kis párbeszéd is mutatja, hogy bizony aki nem látja minden nap a lányokat, annak fejtörést okoz beazonosítani őket, főleg ha olyan nehezítő körülmény van jelen, mint az egyensapka és overall. Bátyám jó úton halad, hogy megkülönböztesse őket és végre bátran nevükön szólítsa a babákat. Pedig szerintem nyilvánvaló a különbség. Eszter a porcelánbőrű baba, Noémi a sötétebb hajú és bőrű, pufi pofijú lány. Hanna egyébként előszeretettel vezeti félre azt, aki nem biztos a dolgában, úgyhogy tőle ne várjon senki útmutatást.
Továbbra is plusz egy órával kell számolnunk ha valahová elmegyünk., mivel nagyon sokan állítanak meg kedvesen, hogy megcsodálják a babkocsiban nézelődő ikreket és büszke nővérüket. Szívesen beszélgetek ezekkel az idegenekkel, türelmesen válaszolok a legtöbbször ugyanolyan kérdésekre. A minap, kedvenc piacunkon egy nagyon szép mondatot vetett oda egy hölgy, ahogy a liftből kiszállva megpillantotta a gyerksereget, vagy ahogy mostanában mondani szoktam a Mókus örsöt. Azt mondta: Micsoda élet lehet maguknál! És igaza van, ennél találóbban nem is fejezhette volna ki egy mondatban, hogy itt mindig hallatja valaki a hangját és a nyugalom szót már csak hírből ismerem.

Farsang


Anya..mi az a farsang? kérdezte Hanna, amikor hangosan felolvastam az oviban lévő faliújságra kitűzött plakátot, miszerint "február 14-én, farsang lesz az óvodában. A gyerekek mellett, a szülőket is beöltözve várjuk."
Búcsúzunk a téltől és mindenki beöltözik valaminek-feleltem és szerencsémre Csúnya kislány című mesére,- amelyben szintén jelmezbál a fő téma-, hivatkozni is tudtam. Hálás vagyok azoknak a gyerekkönyv szerzőknek, akik a hétköznapi életből merítenek ötletet. Hogy csak egy példát említsek, ma már nem okoz gondot a gyógyszer bevétele vagy a ragtapasz felragasztása, hiszen Boribon is átesett ezeken a megpróbáltatásokon akkor hát Hanna is követi kedvencét. Nemrég személyesen is találkozott Hanna kedvenc írónőivel, Marék Veronikával és Bartos Erikával. Dedikáltattuk könyveit, kisebb borsot törve ezzel a mögöttünk állók orra alá, mivel az egész sorozatot magunkkal vittük. No de ez egy másik történet, kanyarodjunk vissza a farsanghoz.
Először az jutott eszembe, hogy úgy látszik a gyerekesektől még a Valentin napi romantikát is elveszik és eszünkbe juttatják, hogy a szerelmeskedés, romantikázás egy kicsit háttérbe szorul, helyette törje a fejét a szülő valami eredeti jelmezen.
Kölcsönzött illetve vásárolt jelmezben mégsem mehet a csemetém. Szégyen nem szégyen, a varráshoz két bal kezem van, ellenben azt hiszem elég kreatív vagyok. Így aztán megszületett a koszorúslányruhából átalakított balerina jelmez, Már csak a kiegészítőkért kellett kisebb köröket futnom de megérte, mert Hanna elképráztatta a közönséget. Az óvónők kifutót rögtönöztek, ezen kellett végiglejteni az ovisoknak. Tánc, házi sütik majszolása (itt kívánom megjegyezni, hogy három gyerek ide vagy oda, frissen sült répatortával járultam hozzá az ünnep fényéhez, mert mégsem állíthattam be két csomag ropival vagy bolti keksszel). Bella Balerinát egyszercsak felkapta egy általam nem ismert hölgy (Hanna felvilágosított,hogy Rita néni, aki a konyhán dolgozik) és eltűnt vele, hogy bemutassa a fél óvodai személyzetnek.
Ja és hogy mi minek öltöztünk be? Zoltán szülész orvos volt én pedig szülésznő. Eredeti műtősruhában de játék szteoszkóppal és babával. Hiába..frissek még az ehhez kapcsolódó élményeink..

2007. február 7.

Reklám és egyebek


Ezer bocsánat, amiért hanyagoltam a naplómat. Nem fogom a babákra, pedig amióta elmúltak 4 hónaposak, valóban kevesebb időm van, hiszen egyre több időt töltenek ébren és ritkán alszanak egyszerre. Óriási fejlődésen mentek keresztül. Értelmük hihetetlen tempóban fejlődik. Hatalmasat kacagnak, ha meglátnak, mosolyognak és pici szájukkal formálják a hangokat. Kedvenc játékuk, cumijuk ki-be tologatása, pörgetése, elhajítása. Róluk még írok bővebben de most Hannáról szeretnék mesélni. Például azt, hogy elérte azt a kort, amikor a szabályokat betartva képes társasjátékozni. Nem kell hagyni, hogy nyerjen, tudja, hogy a szerencsén és az ügyességén múlik mikor ki nyer. Tudja, hogy mi az a csalás és, hogy miért nem szabad élni ezzel. Szerintem ez óriási dolog egy 3 évestől. Esténként és reggel is ha van időnk, elővesszük valamelyik társasjátékát és hármasban vagy ha úgy adódik, kettesben lejátszunk egy két menetet.
Aztán elmondom még azt, hogy reklámzabáló lett Hanna. Én is az vagyok, nincs mit csodálkozni ezen, szeretem a jó reklámokat. Mi azok közé tartozunk, ahol a tv távirányítójával direkt a reklámokra kapcsolunk és nem menekülünk előlük, mint más normális családok teszik. Azt azonban még tanítom Hannának, hogy nem kell megvenni minden terméket, amit ott lát.
Készülünk a farsangra, Hanna balerina lesz. Koszorúslány ruhácskája kis átalakítás után tökéletesen megfelel erre a célra. Kislányos jelmez, mégsem királylány, jó lesz ez.
Nézzétek el nekem, hogy kicsit gépiesre sikeredtek mondataim. Bevallom, hogy az 5 hónapja tartó éjszakai felkelések kissé kimerítettek és csak remélni tudom, hogy hamarosan mindkét babám átaludja az éjszakát vagy legalábbis, enged hat órát egyhuzamban aludni. A csatolt képet nézve viszont azt gondolom megéri az átmeneti kényelmetlenség. Annyira szépek így együtt..Istenem, még most is alig merem elhinni, hogy ikerlányaim születtek...