Anya! Játsszuk azt, hogy te vagy Hanna én pedig az anyuka.-mondja kicsi lányom és én engedelmeskedem neki, hiszen ekkor még nem tudom, hogy igazából saját magammal szembesülök, saját szavaimat. mondataimat, intelmeimet, dícslreteimet hallom vissza 3 éves szinten. Ugyanakkor kiváló lehetőség ez arra is, hogy én Hanna ,azaz saját lányom bőrébe bújva neki is görbe tükröt mutassak. Hogy csak egy példát említsek nem hajtom össze a ruháimat és elszaladok ha papucsot kell vennem. Aztán hirtelen jó kislány leszek és rendet rakok a játékaim között..nem tudom érthető -e..én kezdem elveszteni a fonalat..
Aztán doktorbácsisat kell játszani és persze óvodásat nagyon sokat. Ő az anyukám megint, én pedig az oviban várom, míg megérkezik és újságolom neki az aznapi élményeimet. Ő persze megkérdezi, hogy rendesen ettem -e és voltunk -e kinn az udvaron..persze sztenderd kérdéseimmel szembesít,. Hát igen, jó lesz változtatnom.
Kreativitásunkat és agytekervényeink mozgását erősíti az is, hogy kedvenc könyvéből, Bartos Erika, Anna és Peti történeteiből nekünk úgy kell olvasni, hogy Anna egyelő Hannával, Peti pedig Noémi és Eszter..magától értendő, hogy a ragozást is többesszámra kell változtatnunk. De megéri, mert ezek a bájos kis történetek mind akár a mi családunkkal is megeshetnének és így még közelebb áll hozzánk.