Amikor még élt apukám, a sok megszáradt kenyérből, amit összegyűjtöttem, zsemlemorzsát készített nekem. Zacskóba tette és még fel is cimkézte nagyon precízen, amin nem lepődik meg az, aki ismerte őt. Az utolsó ilyen házikészítésű zsemlemorzsát nemrégiben bontottam ki és bizony könnybelábadt a szemem..
Viszont azóta is igen sok péksütemény, kenyér szárad "ránk", amit a világért se dobnék ki. Nem is kell.
Feri bácsi velünk szemben lakik. Van kutyája, nyuszija, kakasa, tyúkja. A nyuszik és a pipik pedig tudvalevő, hogy szeretik a kenyérmaradékot. Így aztán amikor összegyűlik egy vászon tarisznyányi, Hannával és most már a kicsikkel is a kerítésükre akasztjuk. Nem várok érte cserébe semmit, örülök, hogy jó helyre kerül az én pazarlásom terméke, mégsem érkezett vissza még üresen a szatyor. Legtöbbször alma vagy a bolti tojással összehasonlíthatatlan tojás van benne. Ez már bartell üzelet nem?
Feri bácsival jókat lehet beszélgetni és a kertje is mindig zöldebb a miénknél.
A minap megállított, hogy elmondja, hogy Húsvétra szeretne meglepni bennünket egy kis nyuszival, mert igen sok született. Hát komolyan mondom olyan izgatott lettem, mint kislánykoromban amikor szüleim igazán engedékenynek bizonyultak, mert akkori szokás szerint lakótelepi lakásunkba is beengedtek hosszúfülű jószágot húsvét tiszteletére és a mi nyafogásunknak engedve. A felhördülő állatveédők nyugalma érdekkében elárulom, hogy mi nem engedtük el a nagyvilágba amikor már meguntuk vagy nagyra nőtt az állat, hanem nagyszüleim vidéki portáján éldegélt tovább, amíg meg nem halt. (én azóta se kérek köszönöm szépen..a nyuszihúsból)
Szóval nagyon örülök, hogy Húsvét hétfőn amikor a lányok a fűben, bokrokban elrejtett tojásokat kiskosarukba szedegetik, egy igazi nyuszival is találkozhatnak. és talán Feri bácsi se gondolja, hogy hálátlan és udvariatlan vagyok, amiért csak úgy fogadtam el kedves ajánlatát, ha vissza is adhatom pár nap múlva, remélhetőleg épen, egészségesen, leltár szerint.
Készülünk a Húsvétra. Barkaágak szépen feldíszítve, hímestojás tervek elkészülve, a fű is zöldül, aranyeső kinyílt, húsvéti versek, dalok betanulva. Zoltán pedig alig várja, hogy a szódásüvegből locsolkodjon. Úgy,mint régen apukám...
