Adventi morzsák- 2. gyertya



Vasárnap meggyújtottuk a második gyertyát a hagyományosnak nem mondható, ám mégis mutatós aranygömbös adventi koszorúnkon. Mi is történt az elmúlt egy hétben?

MIKULÁS

A legfontosabb persze, hogy járt nálunk is a Mikulás. Pontosabban, először Zoltán járt nála, mert meghívást kapott a Finn nagykövetségre egy fogadásra, ahol persze Joulupukki is jelen volt. Egy közös fotó és Zoltán beszámolója megerősítést adott lányainknak, hogy igenis létezik a nagyszakállú. Mondjuk a kicsiknek nem is volt kétsége afelől, hogy létzik, csupán a sok ál-mikulás zavarta meg őket abban, hogy most akkor hogy van ez, melyik az igazi, melyik a beöltözött és ezt a dilemmájukat csak felerősítette egy-egy silány jelmezben, rosszul felragasztott szakállal mutatkozó rögtönzött Mikulás látványa. Hanna azt hiszem már nem eszi meg a Mikulás mesénket de nagyon értékelem, hogy nem rontja el a játékunkat és a kicsiket sem bizonytalanítja el. Ő most azt hiszi, amit én is, azaz, hogy van egy Fő Mikulás ott Lappföldön (az, akivel Zoltán találkozott), a többi csak beöltözött, segítő, segéd, színész, önkéntes, áruházi, óvodai, iskolai színjáték.


Mindhárman kipucolták a csizmáikat, közben azért záporoztak a kérdések. Olyanok, hogy miért nem szólal meg a riasztó amikor kibújik a télapó a kandallóból és miért nem leshetik meg munka közben egyszer az életben. Bevallom a figyelemelterelés módszerét alkalmaztam és csak ímmel-ámmal válaszoltam.
Odakészítettük a szokásos óriás bögrében a tejet, bár Hanna szerint a forralt bornak jobban örült volna az Öreg (meg apa...hihihi). Pár szem kekszet is raktunk a tányérra, meg a Mikulásnak szánt kedves rajzokat. Amikor elcsendesedett a ház, kipakoltam a cipőcskékbe az édességeket és a mostani kedvenc Boris sorozat könyvből egyet-egyet. Úgy terveztem majd lenyesek a metszőollóval pár virgácsnak való ágat a bokorról, ám erről úgy elfelejtkeztem, hogy bizony ez a Mikulás virgács nélkül érkezett. Kaptam is hehehézést a lányoktól reggel, hogy lám-lám nem is voltak olyan rosszak és hiábavaló volt minden korábbi (nevelő célzattal létrejött) fenyegetőzés. Egyébként azért felejtettem el, mert épen azzal foglalkoztam, hogy élethű lábnyomokat gyártsak a kandalló környékére. Csillámpor híján végül liszttel kentem be Zoltán legnagyobb talpú cipőjét és ezt nyomkodtam a cseresznye színű padlóra. Szerintem egész jól sikerült. A tejet kiittam, a csészét felborítottam, a kekszet megrágcsáltam és vártam a reggelt, ahogyan ők is. Úgy szeretem amikor pizsamában, kócosan nagyokat pislogva bontogatják a kis csomagokat. Vajon meddig tart ez a lelkesedés? Lesz olyan, amikor azt mondják kinőttek a Mikulás meséből és köszönik nem kérik? Ugye nem...





Hannának aznapra volt még egy meglepetésem. A tízóraiját kicsit ünneplőbe öltöztettem, pontosabban a kulacsát rénszarvasnak díszítettem fel. A kicsik ugyan sérelmezték, hogy nekik miért nem de megígértem, hogy jövőre ha majd ők is iskolásak lesznek, ugyanezen a napon ugyanígy csomagolom az uzsonnájukat. (ha el nem felejtem)


ADVENTI KONCERT

Hanna sulijában jubileumi adventi hangversenyt adtak az énekkarosok. Harmadik éve ülünk a díszterem nézőterén és hatódunk meg az összecsendülő szólamok hallatán. A szoprán szólamát már jól ismertük a kicsikkel, mivel Hanna először csak énekelgette majd elhatározta, hogy zongora kísérettel húgainak (és nekem is) megtanítja a dalokat. Szóval mire elérkezik az adventi hangverseny, a kicsikkel együtt kívülről fújjuk a dalokat és úgy kell visszafognom Noémit és Esztert, nehogy beleénekeljenek a műsorba. Ó igen. Idén is meghatódtam. Nem tudom mi ütött belém, de a Hull a hó című dalnál potyogtak a könnyeim. Néhány anyuka megnyugtatott, hogy nem vagyok hormonzavaros, őket is könnyekig meghatotta a lelkesen éneklő csapat, a Kicsinyek Kórusa. A műsor második felében tehetséges diákok adtak elő egy-egy darabot hangszerükön. Közülük idén is kiemelkedett Kovács Benjámin, aki ismét saját szerzeményét adta elő a zongorán és én alig várom már, hogy saját cd lemezzel rukkoljon elő- az elsők között leszek, aki megveszi.
A hivatalos műsor után az informálisabb, ám hagyományos lépcsőn éneklés következett. Ilyenkor a felsősök és pár öreg diák a suli lépcsőjére sorakozik fel és ott is eléneklik a legszebb dalokat a végére hagyva az angol nyelvű dalt, amiről ha minden igaz hamarosan kapok egy kottát, hogy megtanulhassam Hannával.


Szóval a második adventi hét sok zenével, énekkel teli volt, ami ezeken a szürke, zimankós napokon exrtra energiával töltenek fel mindannyiunkat. Felírnám receptre!

KÉPESLAP

Tudom sokkal több időt vesz igénybe, mint egy virtuális lap, de idén is saját gyártmányú képeslapokat készítettünk és szépséges bélyeget vettünk, hogy akinek küldjük duplán örüljön, mert az igazi képeslapot ki lehet tenni a komódra vagy a kandallóra és ha rájuk néz eszébe jutunk. És igen. Abban reménykedünk, hogy mi is kapunk majd jó sok igazi, karácsonyi üdvözlő lapot, amit mi is kitennénk persze az erre a célra kijelölt helyre és ha ránéznénk a képre biztosan eszünkbe jutna az, aki küldte.

A tavalyi gombos és ujjlenyomatos rénszarvasos képeslapok ugyan díjnyertesen gyönyörűek lettek, idén mégsem küldhetünk ugyanolyanokat, így kör alakú dekor papírból készítettünk fenyőfákat, amelyeket arany kartonlapra ragasztottunk. Azért csak nem bírtuk megállni és egy kicsit továbbfejlesztve gyártottunk néhány puszilkodó rénszarvas lapot is. Reméljük örülni fog neki, az aki kapja. Akinek nem visz a postás, annak itt küldünk egyet sok szeretettel.




Ja és szorgosan gyártjuk a sajátkészítésű ajándékokat is, amelyek közül azonban csak egyet, ezt a textilfestékkel bekent almás nyomatos vászontáskát mutatok meg, mert különben oda lenne a meglepetés. Ezt a szatyrot már odaajándékoztam anyukámnak, aki nagyon örült neki és ismerve mennyire vigyáz a holmijaira, biztosítottam afelől, hogy mosásálló a táska, úgyhogy bátran fogja be és vigye magával a piacra.



Karácsonyi családi fotózáson is jártunk, jól bevált fotósunknál Péternél (1point4 fotó) no de erről majd a következő bejegyzésemben úgyis írok. Csíííííz!

You Might Also Like

2 megjegyzés

  1. Mindig úgy örülök, amikor írsz!
    Àldott, Békés Karácsonyt és Boldog Új Évet Kívánok Nektek! Anikó

    VálaszTörlés
  2. Kedves Anikó!

    Aranyos vagy. Mostanában kicsit (sokkal) kevesebbszer de azért jövök.

    Nektek is szép karácsonyt és sikeres, boldog új évet! Remélem jövőre is velem ill. a bloggal tartasz.

    Ágnes

    VálaszTörlés

Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.

Szeretettel,

Ágnes