"Visztup Anasztup"






Helyesen csehül leírva: výstup a nástupazaz kiszállás, beszállás. A prágai metrózás idején ült bele a két szó a fülünkbe a sok másik mássalhangzó torlódásos azaz kimondhatatlan szó mellett, amikor a hangosbemondó figyelmeztet, hogy záródnak az ajtók. Imádtuk ezt is Prágában.


Nem mondhatom, hogy jó előre megterveztük, sokkal inkább az utolsó pillanatban döntöttünk úgy, hogy az őszi szünetből 3 napot a csodás Prágában töltünk. Mi  (szülők) már jártunk ott, le se merem írni hány évvel ezelőtt, ráadásul mivel Zoltán a Károly Egyetem politikai kurzusát ott végezte, nem is csak egy rövid hétvégét töltött ott, én meg persze meglátogattam. Akkor is elvarázsolt a város és találónak tartottam az ékszerdoboz jelzőt rá. 

Szóval szerettük volna megmutatni a lányoknak is a várost, amit turisták milliói keresnek fel és ami pont ettől kicsit kényelmetlen  is lehet, - de nem nekünk, akik két cseh vlogger srác videóinak köszönhetően tökéletesen felkészültünk. A HonestGuide Prague című sorozatból megtudhattuk ugyanis hol lehet enni olcsón házias cseh ételeket, hogyan kerüld el a turistacsapdákat és a tömeget, hová menjél ha a gyerekeknek (vagy neked) pisilni kell, hol igyál kávét, honnan a legszebb a kilátás, hogy utazz tömegközlekedéssel, milyen értelmes ajándékot vegyél hogyan legyél egy kicsit helyi. Mindezt isteni stílusban, jól érthető angolsággal két sráctól, akiken látszik, hogy szeretik a fővárosukat és arra törekednek, hogy a turisták jó szájízzel emlékezzenek a náluk töltött napokra. Annyira hálásak vagyunk neki, hogy a legkevesebb, hogy arra biztatok mindenkit aki Prágába indul, hogy előtte nézze végig Janek videóit és buzgón jegyzeteljen közben.  


Vencel tér hopp on hopp off!


Írtam már, hogy nem rajongok a hosszú autós utakért, ám Prágába végig autópályán,  5 órát még a legkényesebbek is kibírnak, főleg úgy, hogy Brnoban beiktattunk egy kis pihenőt, hogy kávézzunk és kicsit körbenézzünk. A HonestGuide-os srácok felkészítettek bennünket Brno nevezetességeiből is és a helyi Tourinformban is kedvesen útba igazítottak így a város legmegosztóbb és viszonylag új nevezetességénél kezdtük a városnézést. A khmm khmmm...mindenki döntse el mire hasonlító (hivatalosan töltény) órához 11-kor lett volna legideálisabb az érkezés, mert ilyenkor egy csomóan körbeállják és az oldalán található réseken bedugják a kezüket abban a reményben, hogy aznap ők kapják el azt az üveggolyót, ami kipottyan a hosszúkás szoborból. Miért pont 11-kor? Az óra a 1645-ös brno-i csatának állít emléket (Harmincéves háború), amikor a város egy ravasz trükkel védte meg magát a svéd hadseregtől: a svédek megfogadták hogy abbahagyják a harcot ha másnap délig nem sikerül elfoglalni a várost – a brnóiak viszont aznap korábban, 11-kor harangoztak… (A Szent Péter- Pál katedrális azóta hagyományosan 11-kor harangozik). Mondom, mi ezt lekéstük de így is sokáig álltunk az óra mellett és próbáltunk rájönni mi visz rá valakit, hogy elcsúfítson egy egyébként szép teret egy olyan órával amiről még az időt se lehet leolvasni. 


Ez töltény alakú ok? 


Ami még megfogott, az az Igazságügyi Minisztérium előtt található kubista szobor, az Igazság, ami az igazság megtalálásának a nehézségét fejezi ki a legmegfelelőbb helyen.  és ami persze hívogatja az embert, hogy segítsen a súlyos terhet cipelő alaknak no meg fotózni. 



Az Igazság súlya


Vele szemben található egy másik, sokkal meghökkentőbb szobor, a Zsiráf, ami ottlétünkkor éppen megközelíthetetlen volt felújítási munkák miatt. Egyébként az egész város felújítás alatt van, látszik, hogy ott van helye az eu-s pénzeknek...
Klassz kis város, ahol úgy tűnt szeretik a művészetet és a művészeket. Érdemes megállni és beülni egy fincsi ebédre vagy kávéra. Egy klassz helyet tudok ajánlani: Cupcakekárna







Brnoból két óra alatt értünk Prágába és hála a waze-nek (például ez is egy olyan dolog, ami nélkül nem tudom hogy tud valaki vezetni, létezni)  hamar megtaláltuk a szállásunkat, aminek a legnagyobb előnye, hogy remek helyszínen található, egy metróállomás és egy villamosmegálló közvetlen közelében. Amolyan " a célnak tökéletesen megfelel" hotel, kényelmes, nagy ágyakkal, tiszta ágyneművel és külön tetszett a design, a Prága nevezetességeit ábrázoló fekete-fehér óriási poszterek.



1. Sétálj a Károly hídon hajnalban!

Mi ősszel jártunk Prágában mégis  azt éreztem, hogy a város  kitehette volna  a "megtelt" táblát. Nem tudom elképzelni mi lehet csúcsidőben, nyáron ráadásul 30 fokban és valahogy nem is akarom elképzelni. Prága tavasszal vagy ősszel lehet ideális bár megnézném egyszer télen, hófehérbe öltözve. Azt viszont nem tudom felfogni, hogy valaki ne vegye a fáradságot és ne keljen fel egy kicsit hamarabb azért, hogy megelőzze a japán turistacsoportokat és kényelmesen, nyugodtan, tömegmentesen sétáljon át Prága első számú nevezetességén a Károly hídon.  Aki nem a lustálkodást választja az csodás képeket készíthet, minden szobrot alaposan megcsodálhat és nepomuki Szent Jánosnál se kell sorba állnia hogy a kezét az arany csillagra tehesse és kívánhasson valamit, ami esetleg teljesülhet egyszer. 


Kívántam. És még csak sorba se kellett állom érte. (Keresd a trollt a háttérben!) 

Még turisták, árusok és mutatványosok nélkül


2.Nézd meg az Orlojt is tömegmentesen!

Prága másik nevezetessége, az Orloj előtt is elképesztő tömeg tud összegyűlni. A Hanus mester által készített 600 éves asztrológiai órát tavaly újították fel, így egy évig nem láthatta a közönség. Jó mérgesek lehettek akik akkor érkeztek a városba. Most, hogy kész, reggel 9-18 óráig óránként mutatja meg magát a 12 apostol és harangozik a halál és ott mozgatja a fejét a két főbűnt megtestesítő fukarság és a hiúság. Ajánlom, hogy 9-kor a koránkelőkkel együtt élvezze mindenki a pár perces órajátékot,  mert akkor van esélye szemből csodálni az órajátékot. A mi gyerekeink kissé csalódottak voltak, szerintük nem volt olyan nagy szám, mint ahogy azt előadtuk, nem értették mi ez a hisztéria körülötte,  de aztán elmeséltük nekik, hogy képzeljék el mekkora bravúr volt ez  a szerkezet abban a korban és a csillagászati részt fejtsék meg ha olyan okosak. 


Felirat hozzáadása





3.Egyél, igyál és küldj valakinek képeslapot!

Ha valaki tudja hogy mi visz rá egy turistát, hogy Prágában Starbuck Caféba vagy Mc Donalds-ba menjen be valamelyik hangulatos kis kávézó helyett az mondja el nekem mert tényleg érdekel. Bűn ilyen helyen kávézni, reggelizni! Helyette ehetnének hlebicskát valamelyik hangulatos kávézóban. Ez a nálunk kapható Duran szendvicsre hasonlít leginkább de nem tudom mitől annyira finom mindegyik, hogy ha megéhezik valaki városnézés közben kapjon be egy ilyen kenyérkét, mert nem fogja megbánni. A Baguetteri elég sok helyen megtalálható és az a specialitásuk, hogy bagettbe készített szendvicseket árul viszont ha nem akarja valaki ott megenni, akkor készítenek egy igazi kis piknik dobozt és akkor valamelyik parkban vagy padon az embereket nézve lehet elfogyasztani. 
A képen éppen képeslapot írok egy hlebicska mellett, mert nem vagyok hajlandó leszokni erről a tevékenységemről, még akkor sem ha kiment a divatból. A képeslapot a postán vedd meg, mert sokkal olcsóbbak és ha teheted a főpostán add fel, mert az épület gyönyörűséges és mert egy kicsit helyinek képzelheted magad. A srác, aki felvette a képeslapokat egyébként amikor meglátta, hogy Magyarországra küldeném, elkezdett arról mesélni, hogy ismeri a Mézga család történetét, mert lefordították magyarról és az mennyire jó, egyébként pedig ismerem -e Örkény könyveit, mert azok is zseniálisak. Mit mondjak! Leesett az állam. Én udvariasan elmondtam, hogy a gyerekeim a Kisvakondon nőttek fel és imádom Hrabalt, Svejk történeteit és milyen kár, hogy nem él Milos Forman. Szóval ilyen élmények érik az embert ha elkerüli a turistákat. :-)


Hlebicska, képeslap, metrótérkép


4.Egyél! Igyál!
De ne turistás helyen! A legdurvább helyek az Orloj környékén vannak. Ott találhatóak azok a bódék, ahol ki van írva az étel ára, de az már csak apró betűvel, hogy 10 dkg-ra vonatkozik, így a gyanútlan (többnyire japán) turista annyiért eszik állva, műanyag tányérból valami vackot, amiért egy elegáns étteremben is ehetett volna 2 fogást. A sörre ugyanez a szabály vonatkozik! Tényleg könnyű belesétálni egy turista csapdába Prágába és tényleg nem árt szemfülesnek lenni.  Mi olyan menzás helyeken ettünk, ahol a helyiek szoktak, ahol még csak angolul se volt kiírva semmi és ami pont ettől tűnt nagyon autentikusnak.  A blog elején említett videóban erről is szó van. 


Knédli azzal az isteni raguval


5.Metrózz! Villamosozz!
Mivel az autónk egy garázsban volt és a szűk belvárosi utcákban nem is lett volna praktikus a  ezzel közlekedni (utolsó nap azért mégis ezt csináltuk..) napijegyet váltottunk és metróval, villamossal közlekedtünk. A 23-as villamos olyan, mint nálunk a 2-es, azon érdemes egy hosszabb városnéző utazást tenni. A metrózás is kihagyhatatlan. Egyrészt sosem hagynánk ki a tömegközlekedést ha külföldön vagyunk, hiszen sokat elárul az országról, másrészt zene volt füleinknek a hangosbemondó szövege az a bizonyos visztupanasztup.


Városnézés után így is lehet pihenni




6. Szuvenír az kell!
Ajándék nélkül nem jövünk haza. Igyekszünk valami olyat választani, ami az ország vagy a város  specialitása vagy helyi gyártmány. Így került a szatyrunkba Bata cipő, cseh sör, félkész knédli és a megunhatatlan kerek ostya az Oplatki. Mivel rajongok a fémdobozokért vettünk egy cseh villamos formájú dobozba csomagolt kekszet is és Noémi kapott egy fémdobozos ko-hi-noor színes ceruza készletet mert ugyebár ez a ceruzamárkai s cseh, ráadásul elég jó minőségű is. 



Fotogén város



Szóval Prága tud lenni idegesítő és azt is érezheted, hogy folyton át akarnak verni de ha kicsit felkészülsz vagy utána nézel a lehetőségeknek csak jó szájízzel jössz haza és úgy ahogy én is érzem, hogy bármikor visszamennék pár napra újra. 

És tudnék még írni arról, hogy hol vettünk a becsapós bolt helyett egy jópofa boltban cukorkákat és hol mutatta meg Zoltán a kicsiknek, hogy mi az a paternoszter (és jól ki is próbálták) és leírhatnám, hogy mennyit nevettünk azon, hogy milyen ronda bögréket festettünk egy műhelyben és mennyire jó, hogy a Várat villamossal és fenről közelítettük meg, mert így lejtőn jöhettünk le és hogy az Aranycsinálók utcájába fizetni kell de nem annak, aki este érkezik, mint mi  és hogy a Zizkov hegyen nemcsak egy katonai múzeum és egy irdatlanméretű lovasszobor van hanem gyönyörű kilátás a városra, -de nem teszem, mert sokáig tartana. Nézze meg mindenki a saját szemével! És nézzen a lába elé, mert Prágában még a macskaköves járda is szép. 


Ott vannak a lábnyomaink









You Might Also Like

0 megjegyzés