Anyukám 1949. július 24-én született. 70 évvel később a házunk kertjében azért gyűlt össze a szűk család, hogy ezt megünnepeljük vele. Meglepetés volt, nem számított rá (mondjuk azért sejthette, hogy egy ilyen kerek évforduló mellett nem megyünk csak úgy el) . Anyukám, aki sosem szerette a felhajtást és híresen szerény, könnyekig hatódott amikor az autóm begördült a kertünkbe és azt látta, hogy egy sima hétköznapon ott van mindenki, akit szeret. Végignézte a gondosan megtervezett dekorációt, tetszett neki a fákon lógó lampion, a sok kis részlet. És este szerintem ugyanolyan elégedetten és boldogan feküdt le, mint én, mert eszméletlenül hangulatos nyári délutánnal ünnepeltük meg azt, hogy 70 éve megszületett nekünk.
Reggel átugrottam hozzá, azzal, hogy elvinném egy cukrászdába, és ne izguljon, nincs túl messze, egy klassz új helyre ülünk be. A kocsiból aztán felhívtam az otthoniakat, -amit a kihangosítónak hála anyukám is hallott-, miszerint otthon hagytam a pénztárcámat, megyek érte. Anyu elhitte, hogy ez csak egy ártatlan kitérő és már meg is kaptam az ilyenkor jogosan érkező anyai dorgálást, miszerint szétszórt vagyok. Persze, mert nem tudta, hogy ez csak egy jel volt arra, hogy hamarosan érkezünk, mindenki legyen a helyén, zene legyen bekapcsolva, kamerákat helyezzék készenlétbe. Ez a rész különösen izgatta a lányokat, minden nap kérdezték, hogyan fogom kivitelezni a cselt. Elég jól sikerült. Amikor begördültünk anyunak leesett, hogy egy jól előkészített meglepetésbe csöppent és könnyekig hatódott. Mit mondjak, az én szemem se maradt száraz..
Ölelések, puszik után leült és arra kértük, hogy készüljön, mert sok kis meglepetéssel állunk majd elő, amit fokozatosan csepegtetünk. Annyira meghitt és szép volt minden a vérszilva fa alatt. Remekül mutatott a kék csíkos asztalkák mellett a pad, a nyugágy, a dekoráció, a 70-es ezüst lufi, a girland és a feliratok itt és ott.
Így szerveztük:
Körülbelül 2 hónappal a nagy nap előtt kezdtem gondolkodni a kreatív részleteken és az ajándékon, meglepetésen. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy ne kapkodósan, hanem szépen nyugodtan álljon össze a forgatókönyv a díszletekkel. A kreatív munkában nagy segítségemre volt keresztlányom, Nóri. Isteni szerencse, hogy már most kész művész így elég gyorsan megfestette a dekoráció fő elemét, egy táblát, amiben részletezzük, hogy mennyi idő is 70 év.
Készítettünk számfelhőt is. Ez mindig nagyon tetszett és most anyura igazítva készült egy ilyen. A hetvenes szám olyan szavakból állt össze, ami csak rá jellemző, legyen az az unokái neve, élete főbb állomásai, születési évszámok és jellegzetes mondatok tőle.
A lányok is készültek ajándékokkal, mindegyik mellé járt némi magyarázó szöveg is. Eszter szokásához híven egy egyszerre megható és megmosolyogtató vagyis szívhez szóló levelet írt nagymamájának, Noémi az aprólékosan elkészített rajzát, Hanna pedig a kedvenc óriás kiszerelésű csokiját adta át.
Torta helyett 70 db "világlegfinomabb" muffinját süttettem meg egy home-cukrász hölggyel, aki kérésemhez híven egyenként megszámozta őket. A jelzővel tényleg nem túloztam, mert ezeknek a muffinoknak nemcsak a tésztája isteni, hanem a benne lévő krém és akkor még nem is beszéltem a tetején lévő díszítésről. Volt nagy meglepetés, amikor 3 tálcán (hát bizony ennyire fért rá) kihoztuk.
Így szerveztük:
Körülbelül 2 hónappal a nagy nap előtt kezdtem gondolkodni a kreatív részleteken és az ajándékon, meglepetésen. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy ne kapkodósan, hanem szépen nyugodtan álljon össze a forgatókönyv a díszletekkel. A kreatív munkában nagy segítségemre volt keresztlányom, Nóri. Isteni szerencse, hogy már most kész művész így elég gyorsan megfestette a dekoráció fő elemét, egy táblát, amiben részletezzük, hogy mennyi idő is 70 év.
Készítettünk számfelhőt is. Ez mindig nagyon tetszett és most anyura igazítva készült egy ilyen. A hetvenes szám olyan szavakból állt össze, ami csak rá jellemző, legyen az az unokái neve, élete főbb állomásai, születési évszámok és jellegzetes mondatok tőle.
A lányok is készültek ajándékokkal, mindegyik mellé járt némi magyarázó szöveg is. Eszter szokásához híven egy egyszerre megható és megmosolyogtató vagyis szívhez szóló levelet írt nagymamájának, Noémi az aprólékosan elkészített rajzát, Hanna pedig a kedvenc óriás kiszerelésű csokiját adta át.
Torta helyett 70 db "világlegfinomabb" muffinját süttettem meg egy home-cukrász hölggyel, aki kérésemhez híven egyenként megszámozta őket. A jelzővel tényleg nem túloztam, mert ezeknek a muffinoknak nemcsak a tésztája isteni, hanem a benne lévő krém és akkor még nem is beszéltem a tetején lévő díszítésről. Volt nagy meglepetés, amikor 3 tálcán (hát bizony ennyire fért rá) kihoztuk.
 |
| Bátyámmal hozzuk a 70 db töltött muffint (de mit keres a kalapács a pingpong asztalon? ) |
Mivel tudom, hogy minél idősebb az ember, annál szívesebben gondol vissza a régi szép időkre vagy keresgél az emlékekben, így kitaláltam, hogy írok anyu facebook ismerőseinek azzal a szöveggel, hogy nagyon örülnék ha a kerek szülinapra küldenének egy üdvözlőlapot vagy régi fényképet neki -de az én címemre. Kicsit izgultam, hogy látni fogják -e a messenger üzenetet, hiszen nem vagyunk közös ismerősök, de láss csodát szépen sorban elkezdtek érkezni a volt általános iskolai osztálytársaktól, rég nem látott rokonoktól, ismerősöktől a levelek. Ezeket egy dobozba tettem és átadtam anyunak, aki nagyon örült és úgy döntött otthon fogja elolvasni mindegyiket.
Ugyanebből a meggondolásból digitalizáltattam 3 VHS kazettát. Az egyiken Nóri keresztelője van, a másikon a szüleiről egy felvétel, a harmadikon pedig mi amikor a Fókuszban szerepeltünk Zoltán különleges lánykérésével.
Megleptük egy Nők Lapja előfizetéssel is. Ilyet már korábban is kapott tőlem de most különösen nagy létjogosultsága volt ennek, mivel -én is meglepődtem, de- a Nők Lapja egyidős anyukámmal. Történetesen ismerem az egyik újságírót ott, így írtam neki, hogy mi lenne ha a szerkesztőség is küldene neki egy képeslapot. Ez is megérkezett, ráadásul az e heti számban Csernus cikkéhez Lilla (akivel együtt jártam a Unicef-Pampers kampány keretében Kambodzsában) még egy plusz kedves üzenetet is írt anyunak.
A dekoráció része volt de egyben ajándék is a hét évtizedet szimbolizáló 7 kaparós sorsjegy, amit hurkapálcára ragasztottunk és úgy állítottunk be egy csinos üvegbe, mintha virágcsokor lenne. (Arról nincsenek értesüléseim, hogy azóta milliomos lett -e anyu vagyis hogy volt -e benne nyerő szelvény)
Ugyanebből a meggondolásból digitalizáltattam 3 VHS kazettát. Az egyiken Nóri keresztelője van, a másikon a szüleiről egy felvétel, a harmadikon pedig mi amikor a Fókuszban szerepeltünk Zoltán különleges lánykérésével.
Megleptük egy Nők Lapja előfizetéssel is. Ilyet már korábban is kapott tőlem de most különösen nagy létjogosultsága volt ennek, mivel -én is meglepődtem, de- a Nők Lapja egyidős anyukámmal. Történetesen ismerem az egyik újságírót ott, így írtam neki, hogy mi lenne ha a szerkesztőség is küldene neki egy képeslapot. Ez is megérkezett, ráadásul az e heti számban Csernus cikkéhez Lilla (akivel együtt jártam a Unicef-Pampers kampány keretében Kambodzsában) még egy plusz kedves üzenetet is írt anyunak.
A dekoráció része volt de egyben ajándék is a hét évtizedet szimbolizáló 7 kaparós sorsjegy, amit hurkapálcára ragasztottunk és úgy állítottunk be egy csinos üvegbe, mintha virágcsokor lenne. (Arról nincsenek értesüléseim, hogy azóta milliomos lett -e anyu vagyis hogy volt -e benne nyerő szelvény)
 |
| Minden cupcake egy év |
 |
| Noémi műve
A fő ajándékunk egy arany életfa medál volt, mert olyat szerettünk volna adni, ami maradandó, szép és emlékeztet az életre. Azt olvastam róla, hogy minden növényi ábrázolás közül az életfa, más néven világfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű szimbólum. Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. A mélylélektan a gyökér, törzs, korona hármasát az ösztön-én, én, felettes-én kifejeződéseként értelmezi.
Sokat nevettünk. A lányok leterítettek egy plédet és azon piknikeztek, dilis fotókat készítettek, van aki pingpongozni kezdett és persze folyamatosan ettünk-ittunk valamit. Nem estem túlzásba a vendégváró falatokkal sem. Az asztali raclette grill készletet vettem elő a nagy napra és azon sütögettünk bepácolt húsokat és grill sajtot, zöldséget. Sütőben sült újburgonyát, és a híres coleslaw salátámat tálaltam hozzá. Volt még rablóhús természetesen vega változatban is, limonádé a szépséges csapos üvegben és főtt kukorica is.
A desszert kérdést megoldott a 70 db muffin amivel vicces képeket készítettünk. Először mindenkinek fel kellett mutatni az életkorát (ikreknél a 2 perccel hamarabb születő Eszteré lett a 13, Noémié pedig a 12). Később ugyanilyen kép készült de akkor az volt a feladat, hogy mindenki azt a számot válassza ki, amennyinek érzi magát, majd amennyi szeretne lenni.
Végül anyukámat kértem, hogy csukott szemmel válasszon ki 6 sütit, amit becsomagolok neki, a rajtuk lévő számot pedig felírom, mert a hatoslottón megjátszom. Mindegy, hogy nyerünk vagy sem, mert én úgy érzem nagyon szerencsés vagyok, hogy megünnepelhettem anyukám 70. szülinapját, hogy együtt lehetett a család.
Eláruljam mi az az egy dolog, amire büszke vagyok, hogy megtanított anyukám? Hogy legyünk kedvesek másokkal és mosolyogjunk. Lehet, hogy szétszórt vagyok, de azt hiszem ezt elég jól betartom.
 |
Az adatvédelmi izé miatt nem tudtok ide kommentelni, de oda nyugodtan írhattok. :-)
0 megjegyzés
Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.
Szeretettel,
Ágnes