A Sághegyen is túl...







Celldömölk hallatán nem az jut eszébe az embernek, hogy az a tipikus nyaraló hely, sokan nem is tudják hirtelen elhelyzni a képzeletbeli térképen. Na én segítek. Vas megye, Nyugat-Magyarország. A nála sokkal sokkal népszerűbb Sárvár közelében helyezkedik el,  de mi csakazértis az 5 millió éves Sághegy közelébe vágytunk, mert izgatott a tudat, hogy létezik egy igazi tanúhegy és, hogy ott majdnem minden -de legalábbis  két látogatóközpont vagy kiállítás meg a fürdő is- erről szól. A szállás miatt sem kellett aggódnunk, mert egy KidsOasis minősített családbarát hotelben, a  JUFA Vukánfürdő Resortban aludhattunk és fürödhettünk. A JUFA egyébként a német Jung und Familien szavakból származik és ahogy a neve is mutatja, elsősorban a fiatalokra (azon belül is a sportos fiatalokra) és a családokra számít, bár a közvetlen összeköttetésben álló fürdő gyógyvizes medencéi miatt a nagymama sem unatkozna. A szállodát mi konzekvensen Tufa hotelnek hívtuk és legalább ennyi létjogosultsága lett volna ennek a névnek is, hiszen egy valaha működő vulkán mellett pihentünk ahol ahogy már mondtam majdnem minden a vulkanikus eredetű Sághegyről szól. Leírom hogy mit néztünk meg a környéken, amikor éppen nem lubickoltunk. Van köztük kihagyhatatlan is. Íme: 




A Celldömölk szóból a műveltebbeknek ismerősen csenghet a cell és joggal gondolhatja, hogy valami köze lehet az Ausztriában található Mariacell-hez, ami a csodatévő Szűz Mária szoborról híres és amit zarándokok százai keresnek fel. Azt olvastam, hogy a XVIII. század elején  a furcsa nevű Koptik Odó apát másolatot készíttetett a szoborról és egy kis kápolnában helyezte el. A szoborral együtt a csodák is megérkeztek, a barokk templom előtt egy piros kör jelzi a legnagyobbat ezek közül, amikoris egy kútépítő fejére esett egy nagy kő de az csodálatos módon felépült és meggyógyult. Ezek után nem csodálkoztunk azon, hogy Koptik Odóról  van elnevezve a fő utca és tudtuk, hogy kicsoda. A barokk templomban ott van a szobrocska, ami pénzbedobás ellenében kivilágítva látható. 








A bazaltbánya egykori transzformátorházában rendezték be a Sághegy Múzeumot, amit bűn lenne kihagyni annak, aki arra jár, olyan jópofán, kedvesen, ötletesen, mégis kellő infóval ellátva meséli el azt az időszakot, amikor virágzott a bazaltbányászat sőt egy kis szőlőművelés történettel is gazdagabbak lehetünk. Ha csak egy múzeumra, programra van idő a környéken ez legyen az,  de akkor már összekötve a Vulkán tanösvénnyel. Macskakő kirakás, kőrobbantás, a Sághegy élővilágának és a bazaltbányászok szó szoros értelmében vett kőkemény életüknek  megismerése érthető, kreatív feliratokkal no meg a torziós inga. Imádtuk.











A 12 állomásból álló Ság Vulkánösvény csúcspontja az ahogy feltárul a hegy gyomra, az egykor működő vulkán krátere. Nagyon hangulatos terep, vannak benne vadregényes lépcsők is és nem is nagyon megterhelő vagyis a lusták is élvezni fogják. Mi előtte a Sághegy étterem hangulatos teraszán megebédeltünk, talán ennek köszönhettük, hogy a lányok megvétózták a tanösvényen való sétát és inkább ott ücsörögtek tovább, amíg mi a vulkán ösvényen gyalogoltunk. Pedig földrajzból majd biztosan tanulnak olyanokról, amikről az útmutató táblákon olvashattam, de hát  tinikkel nem vitatkozom, inkább élveztem a nyugalmat, a csendet, a tájat, szóval még jól is jártam. 






A Kemenes Vulkánpark látogatóközpont cseppet sem hétköznapi épületete öt szinten mutatja be a vulkánokkal kapcsolatos tudnivalókat, mindenféle interaktív elemmel és kissé túl bonyolult, hosszú szöveggel. Legalábbis mi elég hamar elvesztettük a fonalat és csak a Pompei résznél találtuk meg újra ill. a legfelül található terem panoráma ablakában ücsörögve. Az biztos, hogy a lányok is és én is megtanultuk, hogy mi az a torziós inga és hogy az iskolájuk névadójához köthető találmány nagyjából mire jó. Állítólag vezetett túrával élvezetesebb lett volna és bár az épület tényleg több, mint különleges, a tudnivaló túl töményen lett tálalva.



Azért hasat is süttettünk (lévén augusztusban, rekkenő hőségben jártunk arra)  A Jufa hotel közvetlen összeköttetésben áll a fürdővel, így akárhányszor lemehettünk csobbanni egyet. Érdekes, hogy a csúszdát hamar meguntuk és helyette inkább a gyógyvizes medencében ücsörögve beszéltük át az élet nagy dolgait. 

A város nagyon kedves és úgy látom folyamatosan épül, szépül. Voltunk a piacon és egyik reggel elszöktünk Zoltánnal kávézni, hogy megnézzük mennyire él. Kifejezetten tetszett az egyik szobor, amelyik egy könyvespolcot ábrázolt és nekik is van város feliratuk, ahol lehet fotózkodni. 





Pont amikor úgy éreztük, hogy kipipáltunk minden fontosabb celldömölki  látnivalót, véletlenü rájöttünk, hogy a nem túl távoli Szombathelyen éppen a Savaria Történelmi Fesztivál tart, márpedig ez az esemény nálam amúgy is bakancslistás volt, így nem volt kérdés, hogy elautózunk oda, hogy saját szemünkkel lássuk a gladiátorokat, a felvonulást és az ilyenkor szokásosan római díszbe öltözött, pezsgő várost. 





A lányok mérsékelt érdeklődést tanusítottak de nyomban fellelkesültek, amikor megtudták, hogy az Exactlonból ismerős (igen néztük ezt a műsort) Michinger Péter is ott lesz és találkozhatnak vele. Szombathely amúgy is kimaradt az életemből eddig pedig azt hiszem az ilyen városokra mondják, hogy élhető és kis ékszerdoboz. Nagyon tetszett a hangulata (na jó, most extra nagy nyüzsgés volt) A Savaria téren lévő Claudia cukrászdában ráérősen ücsörögve néztük is a forgatagot és megkóstoltuk az idei ország tortákat. 


Kicsi gesztenye

Innen az arénába siettünk ahol a gladiátorok bemutatóját nézhettük végig. Tényleg ott volt a jóképű gladiátor fiú, akivel csináltunk pár közös fotót. Megnázhettük a fegyvereket közelebbről  és megállapítottuk, hogy nagyon érdekes hobbi ez a régmúlt időket felelevenítő sport. 






A legjobban mégis a felvonulásukat vártuk este, ami kicsit késve kezdődött, így a járda szélén elég sokat ücsörögtünk, mire megérkeztek teljes harci díszben. Nem tudtuk megvárni a végét, mert nem akartunk lemaradni a vacsoráról, ám arra jó volt, hogy egy kis ízelítőt kapjunk ebből a fesztiválból, ami végre tényleg színvonalas volt és nemcsak a töki pomposról meg a kenyérlángosról szól, mert még a vásárosok is alaposan megválogatott kézművesekből állt. 







Így ütöttünk augisztisban két legyet egy csapásra. Felfedeztük az addig kevésbé ismert Celldömölköt és környékét aztán Szombathelyre is eljutottunk,  amit ráadásul legnevezetesebb napján a Savaria Fesztivál alkalmából teljes pompájában láthattuk. 

You Might Also Like

0 megjegyzés