Az úgy volt, hogy hozzánk szegődött egy pákosztos macska és annak ellenére, hogy se szeretetet, se törődést se ennivalót nem kapott tőlünk de mégcsak figyelemre se méltattuk...rendületlenül ragaszkodott hozzánk de azt hiszem legfőképpen Hannához. Itt volt reggel, este, ha elutaztunk türelmesen várt, éjjel a kőszöbön aludt. Most mit csináljunk? Megbeszéltem Zoltánnal, hogy elvisszük állatorvoshoz de kizárólag csak azért, hogy Hanna ne legyen beteg tőle ha megsimogatja. Így is lett. Azóta túl vagyunk egy sterilizációs műtéten, cirka 8 ezer forintért, kapott gyógyszert, etetjük, itatjuk és most fog kapni egy macskatálat is. Mindez ki miatt??? Hát persze, hogy Hanna miatt, akinek boldogságot okoz ez a nyávogó kis állat és van valaki, akit ő rendszabályozhat (merthogy nevelni kell a kis dögöt, hogy ne jöjjön be a lakásba és ne torkoskodjon). Így lettünk mi macskatulajdonosok. Ha megkérdeznétek Hannát mi a neve a cicának, azt mondaná MACSKA. Ennyi..becézni már végképp nem vagyunk hajlandóak, így is feladtuk elveinket. Hiányzott ez nekem? Az ikrek mellé még egy macsek is? Ki tudja? Lehet, hogy így lesz kerek, egész a család.
A képen Hanna a Macska tűrőképességét teszteli.