RSS

2008. július 10.

Csodák Palotája


Hanna az utóbbi időben zavarbaejtő kérdésekkel bombáz bennünket. Az egyik ilyen, hogy ki volt az első apuka. Mert ugye mindenkinek van apukája de az első embernek ki volt, most hogy van ez? Van egy világi, evolúciót és Darwin tanait felhasználó magyarázatunk és van egy másik is. Merthogy én úgy tanítom, hogy vannak emberek, akik így gondolják és vannak emberek akik amúgy. Persze a következő kérdés ezek után már meg se lep - ki gondolja helyesen...
Másik kérdése a fogamzással kapcsolatos. Mert odáig rendben van, hogy megismertük egymást, férj és feleség lettünk és nagyon szerettük egymást és egy kis magból lett ő és testvérei no de hogy került az a mag az én hasamba és mi az hogy nagyon szerettük egymást. Nos, elő a Sehány éves kislány című könyvet, annak idején (igaz kicsit idősebb koromban, mint Hanna) engem kielégítettek az abban látottak, olvasottak.
Hogy miért is írom le ezeket? Hát csak azért, mert úgy gondoltuk ha egy gyereket ilyen típusú kérdések (is) foglalkoztatnak, akkor elég nagy ahhoz, hogy a Csodák Palotájába menjünk vele és ne elsősorban vidámparknak fogja fel a fizika törvényeit jópofa játékokkal és kísérletekkel bemutató kiállítást, hanem rácsodálkozzon, a fény, a mágnes, a súly, az elektromosság létezésére. Zoltánt megkértem (bár magától is ezt tette volna), hogy gyereknyelven próbálja elmagyarázni Hannának, hogy mi miért történik. Mit csinálj, mi történik és miért történik. Ez volt a magyarázó szövegek mottója és Hanna boldogan kipróbált mindent, aztán ámult azon, hogy mi történt és végül érdeklődve -de azért a következő csodára pislogva -meghallgatta miért nem tudna normálisan sétálni a Holdon és miért nem fáj a szöges ágyon való fekvés, hogyan mozog az inga, mi az a tőkesúly és miért érdekes hogy négyzet alakú kereke van egy autónak. Bevallom rengeteg újat tanultam Zoltántól én magam is. A fizika sosem volt erősségem, így a gyereknyelven való magyarázataiból végre megértettem néhány olyan fizikai törvényt, amit az általános iskolában vagy még később nem sikerült megtanulnom.
Az már csak hab volt as tortán, hogy a négy kerékhez szokott Hannának hatalmas élmény volt a metrózás, villamosozás a P+R parkolóig, ahonnan autóval folytattuk hazáig utunkat és ahol Hannát egy szempillantás alatt elnyomta az álom.

0 megjegyzés: