RSS

2011. szeptember 21.

Ízlelő- étterem és cukrászda ajánló




Ízlelő vagy Kék madár

Ez a neve a szekszárdi étteremnek, aminek az a különlegessége, hogy hallásukban, mozgásuban vagy tanulásban akadályozott embereket foglalkoztat. Magyarországon az egyetlen. Kedvenc női magazinomban az Évában olvastam először egy cikket az étterem megálmodójáról és arról, hogy Hollandiából hozta haza az ötletet. Az étterem a családbarát jelzőt is magán viseli ez pedig abban nyilvánul meg, hogy a nem túl nagy terem végén egy kis játszórész is ki lett alakítva, egyébként pedig úgy általában is szeretik ott a gyerekeket.
Azt is tudni véltem, hogy tanácsos asztalt foglalni, mert sokan járnak az étterembe, ahol két menü közül lehet választani és ahol senki nem csodálkozik azon, hogy milyen bámulatos ügyességgel hozza ki a tányérokat a kerekes székben a mosolygós arcú felszolgáló hölgy. A mi gyerekeinknek azért elmondtuk mielőtt beléptünk az étterembe, hogy ennek a helynek az a különlegessége, hogy olyan emberek dolgoznak benne, akik valami baleset, betegség vagy születési rendellenesség miatt tolószékbe kényszerültek vagy nem egyforma a végtagjuk vagy csak rosszul hallanak ám ettől még kiválóan főznek és a finomságokat fel is szolgálják. Mindenki a képességeinek megfelelő feladatot látja el. Azt akartam, hogy lássák, hogy a fogyatékkal élő emberek is teljes életet tudnak élni, dolgozhatnak és nem kell a mellőzöttség érzésével megküzdeniük. Csak éppen kellene még ehhez hasonló nagyszerű kezdeményezés...

Kambodzsában a Friends nevű étteremben éreztem ehhez foghatót. Ott az utcán tengődő, otthontalan vagy céltalan fiatalokat tanították meg az étterem üzemeltetéséhez szükséges fogásokra, a szakács tudományra és a felszolgálásra. Munkalehetőséget kaptak, amit meg is becsülnek, másképp nem lenne az egyik legközkedveltebb étterem Phnom Penh-ben.

Klassz gyerekeink vannak!-állapítottuk meg Zoltánnal ismét. A világ legtermészetesebb módján fogadták az egy kézzel is boszorkányos ügyességgel terítő hölgy és a tolószékben lavírozó felszolgáló kedves szavait. Nem mellékesen nagyon finomat ettünk. Szerencsénk volt, hogy nem kellett sorba állni, mivel mindez még nyáron, útban Bikal felé történt, amikor azért Szekszárdon sem pezseg olyan nagyon az élet. Aki arra jár ugorjon be és egyen egyet!




-----------------------------------------------------------------------------------
A város legjobb cukrászdája szerintem

Egy ideje nagy ívben elkerüljük a látványcukrászdákat, pedig akad egy, nem is olyan messze tőlünk. Ott pl. azon kívül, hogy minden rémesen drága, egyáltalán nem kedves a kiszolgálás és a sütik külalakjára nagyobb hangsúlyt fektet a cukrász, mint az ízére. Egyszer vicces, másodszorra már rémes.

Nyáron a lányokkal és időnként Zoltánnal a kerület cukrászdáinak kínálatát és minőségét teszteltük le. A fagyi, süti vagy kávé elfogyasztása után szigorúan pontoztunk is persze. Értékeltük a kínálatot, a minőséget, a miliőt, a kedvességet (ha volt egyáltalán). Eszerint nálunk az első helyen a Beatrix cukrászda végzett, az utolsó pedig a Szamóca lett. Előkelő helyen áll még a Centenáriumi lakótelep szívében meghúzódó kis cukrászda a maga brüsszeli krémeseivel és a fagyijaival, csak ott inkább elvitelre vásárol az ember a bolt mérete miatt. És ha már cukrászda, hát leírom, hogy hol található az, amelyik remélem, hogy benne van minden útikönyvben de a Lonely Planetban mindenképpen, mert olyan békebeli sütiket árul, amilyet anyukám ehetett kislányként, amikor feljöttek Pestre. A bolt egyébként nem sokat változott azóta, a berendezés részletezése megérne egy külön fejezetet. Egyik oldalon papírhalmok, másik oldalon régi tepsik és cukrászati eszközök. A hűtőben a sütik egyáltalán nem puccosak, némyeli még csúnyácska is, az íze azonban feledteti a szépséghibákat. A cuki specialitása a szilvás, mákos pite, amiből meg tudnék enni nyolcat és csak az tart vissza, hogy ne tegyem, hogy végre elértem az álom súlyomat...
Annyit sikerült kiderítenem, hogy 54 éves a cukrászda és a tulajdonosa, Bognár Feri bácsi nemrég életműdíjat kapott a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületétől. Meg is érdemelte!
Hogy milyen a kávé? A legjobb, amit valaha ittam. Lehet, hogy a kávéfőző titka de szerintem csak arról van szó, hogy ebben a cukrászdában minden olyan, amilyen volt öven éve is. Valahogy nem hagyták, hogy belerondítson a modern technika, új irányzatok, trendek. Minden olyan, ahogyan a megsárgult nagymama sütis szakácskönyvében le van írva. Úgy félek mindig amikor belépek, hogy rendet raknak egyszer vagy modern csilivili gépekre cserélik a régieket. Izgulok mindig, hogy a tábla a cukrászda felirattal se változzon, ahogy a függöny is úgy jó, ahogy van ott. A kalácsok sem tökéletesek, úgy néznek ki, ahogyan te vagy én esetleg a nagyi sütné meg. Bent három asztalka fér el. Ezek sajnos már modernek, de nem zavarják azért az összképet. Ha nem sietünk, innen nézzük sokáig a sárga falakat, a mesélő tárgyakat, a bájos rendetlenséget. Jó időben pedig ki lehet ülni a teraszra, ami egy kis oázis ott a belvárosban. Egy mini Párizs az a Barát utca. Ja hogy hol van ez a világ legjobb cukrászdája? A VII. kerületben. A hivatalos neve Bognár Cukrászda (bár sehol nincs kiírva és honlapot se keressen senki hozzá) a Barát-Szövetség utca sarkán. Ki gondolta volna? Szezonja van a szilvának. Lehet, hogy megkérem Zoltánt, hogy kanyarodjon be a Rákóczi útról és hozzon haza pár szelet mákosat...Úgy nyolcat..
Kép nincs. Ezt úgyis látni és kóstolni kell.

5 megjegyzés:

Minden lében 4 kanál írta...

Milyen nagyszerű kezdeményezés!
Hogy nem hallottam róla? Pedig barátaink is laknak Szekszárdon. Na, legközelebb kifaggatom őket, és ha (újra) arra járunk kipróbáljuk!

Tudtad, hogy a Beatrixnak köszönhetően az Imre utcai CBA-ban reggel friss péksütemények hadát kínálják?

Ha esetleg mégis átmerészkedtek a mi kerületünkbe (a lovardán túl), szívesen ajánlok két cukrászdát!:)
Glória

M.Hajni írta...

Szia Ágnes! Most találtam a blogodra a Lepkevár gaszto játékánál. Szuper programokat ajánlasz, ezúton is köszi, biztos több ígéretes helyet is megnézünk majd! Feliratkoztam a követőid közé.:)

Hajni

Ági meg az angyalai írta...

Glória! CBA-ba nem teszem be a lábam. Majd elmesélem miért. Marad a Beatrix és igen, érdekelnek a XVII. kerületi cukrászdák is, bár amióta nem járok a reptérre naponta, csak max. a lovastábor kedvéért megyek arra.

Szia Hajni! Örülök, hogy rám találtál és annak is, hogy maradsz. Remélem találsz majd sok kedvedre való programot.

Ági

Kreatív Kertész írta...

Szia Ági!
Ezek a tesztelős/ajánlós posztok nagyon hasznos bejegyzések, jó tudni, hogy az ember egy-egy kirándulása alkalmával hol mire számíthat ha nem piknik-hangulata van. Mi most Vácon voltunk nemrég "A Híres Cuki"ban, egy szelet süti 840 Ft volt.
Nóóóóóóóóóóóóórmálisak? Mooaaaargit!
Üdv, Dóra

Túrakölyök írta...

A Szamóca nálunk is leírta magát, pedig jó hely lehetne, de hát a sütik nem finomak. A Beatrixot nem is láttam még, kipróbáljuk!
A piacnál nyíltat próbáltátok esetleg?
pussz