RSS

2011. szeptember 7.

Korfu 2. rész Punnyadás




Gyerekbarát legyen! Ez az egyetlen szempont lebegett a szemünk előtt a hotel - és az úticél megválasztásakor is. Az alig egy órás kellemes repülőút teljesítette ezt a kritériumot, ahogyan az all-inclusive szállás is a megszámlálhatatlanul sok medencéjével, csúszdákkal, folyamatos terülj-terülj asztalkámmal és családi szobákkal. A repülőtéren a nevünkkel ellátott táblával már várt ránk a taxis. A sziget északi csücskébe a Roda nevű településre vitt bennünket először a tenger mentén húzódó úton, majd a hegyeken át a szerpentinen kacskaringózva. A lányok ebből már semmit nem láttak, mert elaludtak és csak egy óra múlva, érkezéskor ébredtek fel. Az elegáns hallban aztán nagy örömünkre észrevettük a szimpatikus magyar családot és összemosolyogtunk. A recepción megtudtuk, hogy a szállodában amúgy ritka vendég a magyar, sokkal inkább orosz, angol, francia vendégekhez vannak szokva.

Zoltán a lányokkal azonnal a teraszok alatt végig húzódó sós vízű medencébe vetették magukat, amíg én kipakoltam. A családi szobákkal rendelkező rész úgy van kialakítva, hogy a földszínten lakók a terasz közepén található kis ajtón át egyenesen a medencébe ugorhatnak. Bevallom annak ellenére, hogy nagyszerű ötlet, én jobban örültem, hogy úszni még nem tudó lányaimmal együtt az emeletről szemlélhettük mindezt.





A pazar vacsora után aztán már az igazi tengerpartra vágytak a lányok így aztán elindultak qa többi medence fölött húzódó hídon és további apartmanokon, gondosan ápolt kerten át a partra. Én addig visszaszaladtam a fürdőruhákért és egyéb nélkülözhetetlen kellékekért. Mire a homokos partra értem, a lányok visítozva fröcskölték egymást egy szál bugyiban és élvezték, hogy hosszan sekély a tenger valahogy úgy, mint Lellén a Balatonnál, ráadásul Hanna szerint nem is annyira sós, mint azt várta. Lehuppantam egy nyugágyra, szememet a közeli albán hegyeken - meg a környező valóban zöld szigeten pihentettem. Körülöttem csokibarnára sült nyaralók olvastak, labdáztak, mindenféle idegen nyelven beszélgettek.





Minket elárult sápadt bőrszínünk: igen ma érkeztünk és egy hetet maradunk. Punnyadni fogunk bizony. Délelőtt és délután is itt leszünk a parton. Enni azért bemegyünk az étterembe, mert nem bírunk ellenállni a felfoghatatlanul sok finomságnak. Délben visszavonulunk a szobánkba egy kis sziesztára, hogy este még kipihenten táncolhassanak a lányok a Mini diszkóban és megnézhessük az amfiteátrumban az aktuális műsort. Majd megszokjuk mi is a kabócák éktelenül hangos koncertjét és reggel a felfoghatatlan mennyiségű madár csicsergését. Egy napot szánunk arra, hogy kimerészkedjünk a rezervátumból, Erzsébet királyné szépséges palotája, az Achilleon kedvéért. Nagylány koromban szinte minden regényt elolvastam a magyarok királynéjáról. Hannának is sokat meséltem róla, a bokáig értő hajáról, szépségéről, vadócságáról, lovas tudásáról, kalandozásairól. Bérelünk majd egy autót és bemegyünk a fővárosba, ami cseppet sem görögös, sokkal inkább imádott városomra Velencére hasonlít, de arra aztán nagyon. Igen. Homokvárépítős, fagyizós, lubickolós, napfürdőzős, nyugágyas, nyaralásra vágytunk. Olyanra, amilyet huszonéves korunkan el se tudtunk képzelni, hogy élvezni tudnánk. Már nem vagyunk húsz évesek és közben lett három kislányunk. A nyaralás értelme, lényege némileg átalakult. Idén az aktív pihenés helyett a passzív pihenést választottuk és itt teljesült a vágyunk.





7 megjegyzés:

khase írta...

Agi, nagyon jo kis nyaralasotok lehetett, a sok hajtas es stressz utan biztos jo volt egy kicsit csak labat logatni, tengerben fürdeni es elvezni az AI ellatast :))) A hotel meseszep, vegigneztem a fotokat, haaat en is el tudnek kepzelni ott par hetet :)))
Szep napot Nektek, sok puszi Orsi

Névtelen írta...

Szia!

A tavalyi normandiai nyaralásotokról mintha nem készült volna el minden rész (csak 2, ha jól emlékszem, de a 2. sem a befejező volt), vagy csak én maradtam le róla? :)

Szia, Andi

Ági meg az angyalai írta...

Orsi! Igen jó esett és ezúttal a hotel választás is telitalálat volt.

Andi! Jól emlékszel. Minden nap eszembe jut,hogy a normandiai, párizsi élmények lejegyzése abbamaradt, nem tudtam behozni a lemaradást. Arra gondoltam, hogy majd írok egy összefoglaló posztot azért arról, hogy mit csináltunk, merre jártunk, mert esetleg ötletet adhat másnak is.
Az a nyaralás egyébként nem a punnyadós fajta volt, nagyon is mászkálós, elég ha csak az Eiffel toronyra gondolok, ahová gyalog, lépcsőn mentünk fel a lányokkal ameddig lehetett..utána lifttel persze-... és amit máig emlegetnek.

Szia
Ági

Túrakölyök írta...

Ági, nézd majd meg a következő blogbejegyzésemben a fényképeket:-)
puszi, Szilvi

marcsis írta...

Punnyadós?! Azon a krokodilváron biztos kellett sokat dolgozni!
Most jólesne egy hét nekünk is...kipihennénk az iskolakezdést! :)
Marcsi

Natimi írta...

De jó:)

István imádja vagy inkább csak az ilyen punnyadós nyaralásokra hajlandó elmenni!:))
Egész évben fut eleget,nyaraláskor szeret,csak lustálkodni.Na jó,mi is azért minden évben kimerészkedtünk egy napra városnézésre,vásárlásra:)

Csodás képek!Szuper jó ez a szálloda:)

MJ írta...

"Haláli" jó az a fagyizós kép. A többi is, meg a beszámoló is, de hát az tetszik a legjobban.