...mivel az időjárás előrejelzések ellenére tökéletes (vagyis se eső, se hőség) időjárásban töltöttünk el egy teljes napot Disneylandben, majd a megunhatatlan Párizsban és amolyan most vagy soha alapon a franciák másik nagy büszkeségében a Park Asterixben, ráadásképpen pedig Brüsszelben, ahol eddig még nem jártam se én se a gyerekek. Elmesélem,  de hogy ne legyen kimerítő, több részletben teszem. 

Brüsszel két dolog miatt került a képbe.  Egyrészt, mert olcsóbb volt a jegy ötünknek, mint egy belföldi vonatjegy, másrészt pont az európai uniós választások idejére esett az utazásunk, így azt terveztük, hogy érkezésünk után azonnal a magyar követségre igyekszünk, hogy eleget tegyünk állampolgári kötelességünknek és gyerekeink jövője, a demokrácia védelme érdekében szavazzunk. Ráadásul Brüsszel valahogy kimarad eddig az utazásainkból és szerettünk volna igazi belga goffrit, sült krumplit, pralinét majszolni és megnézni a Manneken Piss-t meg az Atomiumban sétálni, sőt még egy kedves meghívásnak is eleget tettünk, ahol sütögetéssel egybekötve eleveníthette fel Zoltán, volt osztálytársával a régi emlékeket. Szóval sok okunk volt, hogy nem a közvetlen Budapest-Párizs útvonalat választottuk és azt kell mondjam jól tettük.

A repülést még mindig szeretik a lányok én meg folyamatosan csóváltam a fejemet, hogy mennyire megváltozott minden azóta, hogy legszebb éveimet a repülőtéren töltöttem. Érkezés után felszedtük a bérelt autónkat, amiről tudtuk, hogy igen sok kilométert tesz majd meg velünk. A követségen aztán tényleg szavaztunk, így nyugodt lelkiismerettel  vetettük be magunkat a belvárosba amit még elkerült a tömeg és a japán turisták hada. A Goffri Factoryban kipipáltuk a "goffrit enni Brüsszel belvárosában" tételt és a csöppnyi de annál szebb főtéren sétáltunk és néztük milyen emberléptékű ott minden. 

A Manneken Piss folyton változik, hiszen hivatalos öltöztetője is van. Magyaros ruhácskában is pózolt már többször is,  de most valami nemzeti ünnep miatt grúz népviseletben láthattuk. És persze minden róla szól, oda vannak ezért a kis 58cm-es szoborért. Mi is.  Van egyébként kislány társa is valamelyik utcában de azt most nem néztük meg. A szobrocskáról több történet is kering. Az egyik, hogy a még gyermek III. Gottfried leuveni herceget egy csata alkalmával a katonák egy kosárba tették és felfüggesztették egy fára, hogy bátorítást nyerjenek tőle. A fáról a fiú lepisilta az ellenséges katonákat, akik egyébként el is vesztették a csatát. A másik történet szerint a XIV. században idegen sereg ostromolta Brüsszelt. A város már jó ideje tartotta magát. A támadók kitervelték, hogy robbanószereket helyeznek a városfalak alá, egy Juliaanske nevű brüsszeli kisfiú viszont véletlenül észrevette őket. Lepisilta a gyújtózsinórt, így megmentette a várost. Én egy harmadikról is hallottam. Eszerint egyszer egy városba látogató kereskedő elvesztette a forgatagban a fiát, akit hosszú, kétségbeesett keresgélés után, éppen egy ilyen pózban talált meg és a viszontlátás örömére állíttatta a szobrot. 

Tényleg csak annyi időnk volt most, hogy belekóstoljunk Brüsszelbe, hogy egy kicsit a hangulatát magunkba szívjuk. Vacsorameghívásunk volt ugyanis Párizsban és előtte szerettük volna még a Disneyland környéki szállásunkat elfoglalni és egy kicsit felfrissíteni magunkat.  Meg persze tudtuk, hogy még lesz egy teljes napunk a városra, amikor majd megnézhetjük az Atomiumot és egy kicsit jobban a várost. 

Csorgott a nyálunk..

Kedvenc gps képem

Elég elegáns a lépcsőház

Vendégségben (háttérben a Défense negyed)