Igen, hanyagolom a blogomat, mert a lányok 7 hónaposak lettek, ami önmagában nem indololja persze, hogy ne írjak, de az igen, hogy azt a kicsi időt, amit alvással töltenek én maximálisan szeretnék kihasználni. Ilyenkor érem utol magam. Ismeritek azt az érzést, amikor szépen eltervezitek mit csináltok meg a nyugalmas időszakban aztán amikor itt a lehetőség csak ide-oda ugráltok és végül nem haladtok? Nos a naplóírást mindig a végére hagyom , pedig nem kellene, mert ez a tevékenység legalább kikapcsol, nem úgy, mint a partedlikből és egyéb fehér textilekből való foltok kimosása. Miért vagyok ingerült ha folttisztító reklámot látok a tévében, ami azonnal kihozza a legmakacsabb foltot is?
Nos ebből a kérdésből rájöhetett a gyakorlott anya, hogy a babák elkezdték a gyümölcs és főzelékek gazdag, de nem mindig foguklra való ízvilágának élvezését. Eszterem ügyesebben és mohóbban eszi ezeket az újdonságokat, Noéminél gyakrabban kell a szájfeszítés gyengéd módszeréhez folyamodnom. Viszont Eszter már többször arcon köpött brümmégése közben, ami módfelett tetszett is neki.
Vannak egyébként "rossz anya vagyok "napok, amikor üvegeset adok és vannak "szuperanya vagyok" napok, amikor én kotyvasztok eledelt, ha lehet az előre megvásárolt bio zöldségekből.
Így vagy úgy, lányaim szépen fejlődnek, kerekednek, okosodnak. Eszter a minap megörvendeztetett első szavával (ok, tudom, hohy nem tudatos) BABA, BABA..ezt ismétli sokszor. Noémi pedig továbbra is virgonckodik és egy pillanatra nem pihen. Vele még sok gondom lesz, érzem.
Lehet gyönyörködni bennük!