Most, hogy lassan visszarázódunk a rendes kerékvágásba és kicsit szürkébb hétköznapok kezdődnek, jó lesz visszaemlékeznem és leírnom Hanna születésnapjának pillanatait.
Azt már korábban említettem, hogy idén is különlegessé szerettük volna tenni neki a nagy napot, amit egész évben türelmetlenül várt. Mivel az utóbbi időben szívesen süt-főz velem és az óvodában is említették, hogy látszik rajta, hogy nem idegen a fakanál és a keverés fogalma Hannának, kapóra jött az ötlet, hogy a szülinapi zsúrt egy főzőiskolában tartsuk. Ez a főzősuli elsősorban felnőtteknek, külföldieknek és magyaroknak, sőt társkeresőknek (ez ugye féligmeddig a mi szervezésünk) tart jó hangulatú bulikat. Emellett szülinapi zsúrokat is szervez gyerekeknek, tokkal, vonóval, akarom mondani, programmal, animátorral, tortával sőt köténnyel, búcsúajándékkal. Még meghívót is adnak, nekünk csak ki kellett tölteni és postára kellett adni mind a tíz kis barátnak. A tizedik meghívó kitöltése után Hanna,mint egy versikét, úgy fújta bulijának paramétereit. Chefparade főzőiskola, Mester u. 13., december 29. 14:30. Visszajelzést kérünk... A kis barátok pedig mind boldogan el is jöttek a nem mindennapi buliba.
Mi szülők, addig traccsoltunk, kávézgattunk, fényképezőgépünkért nyúltunk és gyönyörködtünk csemetéinkben. Időnként befogtak bennünket is. Mondtam is magamban....nem elég, hogy ünnepek alatt sütöttem főztem, még most is tésztát kell nyújtani és muffin formákat kell kivajazni, kilisztezni...Igazából persze örömmel segédkeztünk, mert ezegyszer nem a gyerekek voltak kukták, hanem mi , szülők.
A gyerekek vetélkedtek, mini pizzát sütöttek, közben megismerkedtek az alapanyagokkal. Kedvükre pacsmagolhattak, muffinba meggyet nyomkodtak, izgatottan leskelődtek, hogy megsültek e már a kis pizzák. Csokimázba és dióba mártogattak, közben forró kakaót iszogattak.
Megérkezett a torta is. Kis malőr történt de Zoltán ötletessége ismét megmentette a helyzetet. Gyertya híján ugyanis négy kínai evőpálcikát gyújtottunk meg. Szerencsére Hannának csak az tűnt fel, hogy nem hagyományos gyertyákat kell elfújnia...
A buli végén, a romhalmazon végignézve jólesően nyugtáztam, hogy remek ötlet volt itt megtartani Hanna szülinapját, sok más mellett azért is, mert ezúttal nem nekem kellett takarítanom, suvickolnom.
Hanna mai napig emlegeti a szülinapi sütést-főzést-játékot és semmi nem bizonyítja jobban, hogy valóban tetszett neki (mégha a végére a fáradságtól és a sok élménytől és az aznapi alváshiánytól kicsit össze is omlott), hogy arra kért bennünket, hogy jövőre is ugyanitt ünnepeljük..akkor már..te jó ég..5. születésnapját.
Most pedig töprenghetek melyik képet tegyem ide a rengeteg jó közül...

Köszönet Katának, az univerzális óvónőnek közreműködéséért.
www.chefparade.hu ez meg a reklám ..