RSS

2010. április 26.

Játszótér a "nyóckerben"





Első hallásra talán kicsit furcsának tűnhet, hogy miért akar valaki a jó kis kertvárosi zöldből a nyolcadik kerületbe menni gyerekeivel egy szép napos szombat délelőtt egy játszótér kedvéért. Józsefváros nem kifejezetten az a gyerekbarát területe Budapestnek, ahová felkerekedik egy család, bár kétségtelen, hogy a sok éve elkezdődött tömbrehabilitációnak meglett az eredménye és trendi épületek váltották fel az omladozó házak helyét, helyes kis sétálóutcák és terek születtek. Meg egy különleges játszótér is, melynek neve, Grund. Ismerős? Úgy biz ám. A játszótér a Pál utcai fiúk regény születésének 100. évfordulójára készült el, ez ihlette meg a alkotót, ott a Füvészkerttől pár lépésnyire. A Tömő utca és Nagyszombat utca sarkán lévő nem túl nagy, de annál különlegesebb játszótérre egyszer már majdnem eljutottunk, ám hat óra után öt perccel érkeztünk így zárt kapukat meg egy nagyon kedves de kérlelhetetlen biztonsági őrt találtunk csak ott. Most korán reggel indultunk és szerencsére nem volt túl nagy tülekedés még a klassz játékokért. Hanna megszámlálhatatlanul sokszor és egymás után játszott Tarzanosat a csörlőn, aztán a kicsik is kedvet kaptak és bebizonyították, hogy ők is képesek erre.


Van két mérleghinta, egy kötélhinta, amit mi csak ikerhintának neveztünk el, mert két személyes és ettől azonnal Esztinek, Noéminek valónak hittem. A játszótér különlegességét a regényben szereplő farakások stilizált változata, a három méter magas fatorony adja. Erre aztán felmászhat a gyerek, kötélhídon egyensúlyozhat, bújócskázhat és hozhatja a frászt az alul sikoltozó anyjára de csak addig míg meggyőződik róla, hogy szuper biztonságos. Egyébként is puha gumiszőnyeg borítja az egész területet, csak a csörlő alatt van az a cipőbe bújós kavics, amit aztán a következő menet előtt mindig ki kell rázni és közben a többieknek azt kiabálni, hogy "Várjatok meg".
A homokozó nagyon okosan, az esővédő terasz alatt lett kialakítva, így nem kell a napszúrás miatt aggódni. Ez a rész volt az én kedvencem. A régi, szanált házak tégláiból kirakott falakon ugyanis Molnár Ferenc regényének lapjai szépen sorban bekeretezve arra vár,hogy az anyukák, apukák vagy már olvasni tudó gyerekek felidézzék Boka és a többiek történetét. A Reich Károly által illusztrált verzióból találhatunk részleteket, abból, amelyből valamikor nekem is olvasónaplót kellett írnom kisiskolásként. A hetedik oldalnál abba kellett hagynom , mert csocsózni hívott férjem, hiszen ezen a játszótéren még az esetleg unatkozó szülőkre is gondoltak így csocsó is van a homokozó mellett, arról nem beszélve, hogy akár még egy kávét is ihatunk a Grund Hostel jóvoltából, ha épp ahhoz van kedvünk.


Tökéletes játszó hely. Azonkívül, hogy lányaink kimondhatatlanul élvezték a Grund összes játékát és ahogy kell, nagyon piszkosan, izzadtan, kifáradva ültek be az autóba, még egy dolgot köszönhetek a játszótérnek. Rájöttem, hogy nem emlékszem a Pál utcai fiúk történetére maradéktalanul. Itthon előkerestem a könyvespolcon a regényt és felütöttem. Rögtön a nyolcadik oldalnál kezdtem...



3 megjegyzés:

Mónika írta...

Valahol már hallottam erről a játszótérről, de van egy másik is ha jól emlékszem a VII.ker-ben, az Akácfa környékén (igaz már régen voltunk ott)
:)
Sokszor furcsán néznek ránk is, ha otthonról kimozdulunk a "szabadba"...

Jó látni, hogy ti is összeöltöztök!
:)
Akkor már Noni jobban is van, netán oviban?
Várom a pöttyöket a lányokon, de hiába!
:(
:)
:)

Mónika írta...

Annyira egyszerre jár az "agyunk"
gondolom titeket se egy idegen kapott lencsevégre...
:)
..és a szabik időpontja is, ezt el is felejtettem mondani a múltkor, az úti-célról már nem is beszélve...
:)
Már alig várjuk!

Natimi írta...

Szorgosan írogatom a jobbnál jobb általatok hallott,"látott" helyeket,ahol pár nap múlva mi is megfordulhatunk:)
Visszük Anettet is...nagyon készülünk:)

Tetszik ez a játszó is:)

Puszillak,
Timi