RSS

2010. április 21.

Pöttyös Noncsi





Bizonyára rossz néven vennék tőlem az anyukatársak, ha mostanában vendégségbe, sőt buliba hívnám magunkhoz gyerekeiket. Elképzelem, hogy amikor ajtót nyitunk nekik megdöbbenve néznek rá Noémi pöttyös arcára és azon nyomban sarkon fordulnak. Persze ha előre közölném velük, hogy ez egy bárányhimlő party , lehet, hogy nem így történne. Gyanítom udvariasan megköszönnék a meghívást és más elfoglaltságra hivatkozva nagy ívben elkerülnék házunkat. Még rosszabb esetben feljelentenének az ANTSZ-nél, hogy szándékosan tömeges bárányhimlő fertőzést akarok előidézni és elkönyvelnének a legfelelőtlenebb szülőnek a kerületben..
Pedig létezik ilyen. Az Egyesült Államokban biztosan. Chicken pox partinak hívják és célja nem más, minthogy minél hamarabb, azaz kisgyerekkorban essen túl a bárányhimlőn a gyerek. Így aztán a szerencsés pöttyöset nemhogy elkülönítik, de partit szerveznek neki és a betegségen még nem átesett pajtásait meghívják hozzá. Talán még fel is szólítják, hogy puszilgassák. Jó ötlet? Nem tudom.
Amióta van ellene védőoltás, nekem pedig gyerekeim, nagyon gyakran dilemmáztam azon hogy oltassak vagy ne. Az egyik orvos azt javasolta, hogy feltétlenül, hiszen ez a gyerekbetegség nagyon durva is tud lenni, előfordul, hogy kórházba kerül vele a kicsi. A saját háziorvosunk, -akinek a véleményére ha már egyszer saját gyerekorvosunk-adok, kifejezetten ellenzi. Én magam sokszor mgingtam és azt gondoltam, talán nem véletlenül szerepel az ajánlott oltások között , nálunk , hát hogy is mondjam, fejlettebb országok listáján. És amint ezen töprengtem, megjelentek az első pöttyök Noémi testén. A nyakán, a füle mögött, a hátán. Mentünk is az orvoshoz, aki megerősítette gyanúmat és ellátott tanáccsal. Úgy kezdte, hogy rutinos anyuka vagyok, vagyis nem kell kiokítania bárányhimlő ápolástanból, ám én rögtön a szavába vágtam,hogy oktasson csak, mivel Hannán annak idején két éves kora felé csak pár pötty éktelenkedett, úgy emlékszem semmilyen kellemetlensége de még láza sem volt a betegség alatt. Ezt hívják enyhe lefolyású bárányhimlőnek. Reméltem Noémi is megússza ennyivel. Nem így lett. Egyre több pötty, hólyag lepte el bársonyos kis bőrét. Nyugtalan volt, nyűgös és mégis nagyon de nagyon fegyelmezett. Eleinte próbáltam megszámolni hány pettyes Noémi lett de feladtam a kétszázadik után..Láza is volt. Olyanokat mondott, hogy ezt nem bírja. Nyugtatgattam, babusgattam, kenegettem, szórtam rá a mentholos hintőport, homeopátiás golyókat szopogatott. Felkutattam az összes katicáról, bárányról és betegségről szóló mesekönyvet. Minden nap elsoroltuk, hogy az ismerőseink közül kik voltak már bárányhimlősek. Hogy apa is meg anya is meg a szomszéd is, sőt az óvó néni, a közértes bácsi de legfőképpen Anna és Peti is. Ez megnyugtatta. Nem bántam, hogy az ismerősök megmutatták az örökre arcukon maradt hegeket, a gyerekkorban kikapart bárányhimlő nyomait. Talán ennek köszönhető, hogy Noéminek csak a derekán akad egy két kikapart példány. Én mindenesetre tövig vágtam körmeit, nehogy véletlenül gödre legyen a két kis gribedlijén kívül.
Kinyomtattam (optimistán) hét báránykás képet és a szobájába ragasztottam, Minden nap levehet egyet és így már nem kell felelnem a "mikor gyógyulok már meg anya? " kérdésre, mert a válasz ott van a szekrényke oldalán. Sokat vagyunk a kertben, a levegő, a napfény jót tesz a bőrének. Minden nap alkottunk valami szépséget. Tenyérlenyomatból és vattából bárányt készítettünk, majd virágokat és tavaszi fát. Eszter, aki szolidaritásból és megfigyelés céljából itthon maradt szintén velünk tartott az alkotómunkában.





Rajta még nem látni a bárányhimlő kezdetére jellemző tüneteket. Virgonc és petty nélküli. Az orvos szerint szinte biztos, hogy elkapja. Igazán hálás vagyok nekik, hogy nem egyszerre betegedtek meg. Noémi ápolása kimerítő volt az első napokban. Tehetetlennek éreztem magam, vele együtt hánykolódtam és számoltam a napokat. Egy gyerek bőven elég az ágyamban, mellettem, egy gyereknek csillapítani lázat sokkal könnyebb, mint kettőnek. Kenegetni, simogatni, nyugtatgatni egyszerre egyet lehet csak teljes figyelemmel. Úgyhogy Eszter remélem vár még pár napot, mielőtt ő is átesik a pöttyös betegségen. Ha valóban így lesz, várom , a vállalkozó szellemű anyukákat és csemetéiket hozzánk vendégségbe. Egy "kapd el te is" bárányhimlő buliba. Nem is olyan rossz ötlet! Vagy igen?

8 megjegyzés:

Meiszter Jdit írta...

Jobbulást Noéminek!
Bevallom én oltattam, a közösség és a pocak miatt (mert én még nem voltam), bár még csak felén vagyunk túl.
Gyertyafényes vonatozás miatt csendben irigykedem kicsit...

Próbáljátok ki a csipeszlovat, lányok élvezték nagyon.

Puszi!

Judit

Vivien írta...

Egyem meg, kis Drága! Jaj, de összeszorult a szívem, szegénykém! Igazi kis Hős! Mondd meg neki, hogy egy hatalmas puszit küldök Neki és kitartás!

Vasárnap meg akartunk lepni Benneteket, de a Lányok már nyűgösek voltak,jól tettük, h nem mentünk... Még nem vágyom átélni egy bárányhimlős gyermek ápolását.

Remélem, hamarosan vége, és ha lehet ilyet kívánni, kívánom, h Esztin úgy jöjjön ki, mint Hannán annak idején.

Sok puszi Nektek!

Mónika írta...

Ránk számíthatsz, mi biztosan megyünk!
:)

Szerintem is jobb, ha hamarabb esnek át rajta és nem "felnőtt"fejjel...

Eszternek ennyi idő eltelte után is van esélye, hogy az utolsó pillanatban elkapja, vagy az már egy más történet lesz?
Nem értem, hogy miért ennyire biztos a dokitok abban, hogy nem úszhatja meg...
Nem egyformák, még akkor sem, ha megtévesztésig hasonlítanak egymásra.

Ha élesedik a helyzet, hívj és mi rohanunk a partira!
:)

Mónika írta...

Most olvastam Judit hozzászólásánál a csipeszlovat...
Tényleg nagyon jó, szerintem is tetszene a lányoknak...

Ugyanazzal a megoldással készíthetünk még zsiráfot és zebrát stb...!
:)

sedith írta...

Hát akkor gyors pöttytelenedést Noncsinak!:)
Amikor Krisztám egy éves és két hetes volt, egy avsárnap sógornőmékkel kimentünk a szabadba. Kriszta és a két fiú sokszor összebúőjtak, a nagyok cipelgeték, puszilgatták lánykámat, együtt játszottak. Este mi hazajöttünk és lefekvés előtt hív sógorasszonyom, hoyg Beni (a nagyon) tiszta pecsenye, olyan pöttyös. Dávid, a kisebbik kb. két és fél hét múlva ugyanígy járt. Krisztám pedig mai napig sem volt himlős.
Következtetés: vagy elkapja Eszter, vagy nem. Így is jó, úgy is, végülis. Én talán beneveznék egy partira. Inkább most kapnák el, mintsem felnőttkorban. Húgom 21 éves és még nem volt semmilyen gyermekbetegsége. Ami jó is, meg nem is. HA majd megbabásodik, fokozottabban kell mindenre fiygelnie és ugye, sokkal több lesz a rizikófaktor.
Puszi és kitartást mindenkinek!

Natimi írta...

Az utolsó képről rögtön eszembe jutott és élesen szívembe szúrt a mi decemberünk...Borzalmas volt!
De Anett nálunk is nagyon kevés pöttyel esett túl.Istvánon szörnyű sok volt és Istvánka nagyon közel járt,hogy megdöntse apukája pöttyeit:(...
Kitartás!Én inkább azt kívánom,hogy kapja el Eszter,mert igazán jobb gyerekként túl lenni rajta!De ha nem,akkor majd elviszed egy "kapd el te is" buliba:))

Szépeket kreatívkodtatok:))

Puszillak,
Timi

u.i.amikor időd és kedved engedi várom az emailt:)!

Blacktulip írta...

Szia Ágnes,
jobbulást a kis betegnek, az ilyen napok mindig maratoniak...nagyon jó ötlet a 7 barika a falon!

Magához a kulcsproblémához: itt, az USA-ban erősen ajánlott a bárányhimlőoltás, én beaDAttam a lányomnak. Mert látod, a két lányodat sem egyformán érte el és viselte meg ez. És valóban, vannak durva mellékhatások is, amikhez képest a kis nyűgösség és láz az oltás után bakfitty.

Oltások alkalmával mindig a kezembe nyomnak egy statisztikát, minden pro és kontra számadattal. Lehet dönteni, halasztani az oltásokat, de én nemigen szoktam, mikor ránézek, hogy a gyerekbénulásban teszem azt minden 2ooo. ember hal meg, de csak minden 15ooo. reagál komolyabb tünetekkel az oltás ellen, akkor a kisebb rizikót választom.

Elnézést a locsogásért. :)

Vivien írta...

Nonókának nagyon boldog névnapot kívánunk!

Remélem, még bírja kitartással!?

Sok puszi, ezúttal főleg Neki!

Zsófi, Kincső, Vivien és Gábor