RSS

2010. május 27.

Az "A" magzatom lett Eszter



"A" magzat, "B" magzat. Így hívják orvosi nyelven az ikerpocakban növekedő babákat és így hívták az én lányaimat is egészen addig, míg meg nem látták a napvilágot azon a bizonyos szeptember 11-i napon. Amint megbizonyosodtunk arról, hogy Hanna után két lányunk lesz és nem kell tovább vitatkoznunk azon, hogy Barnabás vagy Vince legyen majd a születendő gyerekünk neve, tudtam, hogy az egyiküket Eszternek hívjuk majd. Hogy melyiküket, azt nem döntöttem el sem az ultrahangos vizsgálat közben, sem a kórházi pihenőm alatt. Hogyan is tudtam volna, hiszen folyton változtatták a helyzetüket, az utolsó hetekben már az orvos sem volt biztos abban melyiküket figyeli éppen.
Tökéletesen elégedett voltam a névválasztással, egy percig sem fordult meg a fejemben, hogy változtatni kellene, arról azonban fogalmam sem volt kihez illik majd jobban, az Eszter és kihez a Noémi. Így is maradt egészen a szülésig. Most tényleg. Kinek adjam az Eszter nevet? Amelyiken több lesz a magzatmáz? vagy amelyik hangosabban sír fel? Vagy amelyik nehezebb? Vagy az elsőként világra érkezőnek? Ott a műtőben, a választott orvosomnak adtam a megtisztelő keresztapa szerepet, azaz végül rá bíztuk a döntést, hogy ossza ki a neveket. Ő pici gondolkodás után azt mondta, hogy a nagyobbnak adná az Eszter nevet, a kisebb pedig legyen boldog a Noémi névvel.
Eszterem, akit elsőként emeltek ki hasamból 2800 grammal született, míg testvére, a két perccel később érkező Noémi, 2600 grammot nyomott a babamérlegen.
Talán nagyon akarta Eszter ezt a nevet, mert még egy éves koruk előtt megfordult a grammban mérhető előny és azóta is egy-két kiló különbség írható Noémi javára.
Az oviban a csoportjában nincs rajta kívül más Eszter. Az ismerőseink között is alig. Pedig még mindig népszerű név. Az volt régen is és az ma is. Az utóbbi időben az utónévkönyvben is megtalálható módon, Pöszkének becézzük. Ha ismerős a név, nem véletlen. Janikovszky Éva, Már óvodás vagyok című könyvében is van egy Pöszke. A miénk ráadásul (még) pösze is. Ő a mi kis családi bohócunk, az örök huncut, a kislány, aki fiúkat is megszégyenítően vagány, mégis nagyon nagyon nőies. A kislányunk, aki egyértelműen Zoltánra hasonlít, és aki szoprán opera énekesnő hangon tud beszélni.
Hétfőn volt a névnapja. És egészen véletlenül, egészen különlegesre sikeredett az ünneplése itt. No de erről majd egy másik bejegyzés szól.

8 megjegyzés:

Viki írta...

Nagyon sok boldog Névnapot kívánok Kislányotoknak. Öröm volt olvasni az írásod, csupa szív- lélek.

sedith írta...

Boldog névnapot Eszternek!!!:) Szerintem nagyonis illik hozzá a neve. Jól döntött a doki!:)

Mónika írta...

Tudtam, hogy valami hiányzik nekem, mert már annyira vártam a napját és most tessék, majdnem lemaradtunk róla...


Eszter!

Nagyon boldog névnapot kívánunk neked a lányokkal együtt!

Holnapra egy kis meglepetést tartogatnak számodra a lányok!
:)
Hogy mit?
Majd meglátod!

:)

Nálunk, Lucának szántuk az Eszter nevet, de a sors másképp hozta...

Addig is puszilunk!

Natimi írta...

Boldog névnapot kívánunk Eszternek!!Az A magzatnak,a kis pösze Pöszkének:)

Biztosan nagyon akarta,mert tudta mennyire illeni fog rá ez a név!..és tényleg tiszta apja:))

Várom a folytatást!..a milánóit is:))

Puszillak,
Timi

Ági angyalai írta...

Köszönöm Viki. Mert Eszter is csupa szív és lélek.

Edith, Móni! Nektek is köszi.

Ági

Ági angyalai írta...

Timi! Egy nyugodt estére vágyom, amikor írhatok. Puszi
Ági

éva írta...

Isten éltesse Esztert! Várom a milánó környéki beszámolót. :)
éva

Vivien írta...

Esztikének mi is nagyon sok boldogságot kívánok névnapja alkalmából! Remélem, megkaptátok a képeslapot, amit küldtünk Neki!?

Sok sok puszi nem csak Neki, hanem mind a három Lánykának!

Vivien és a többiek :)