RSS

2011. február 22.

Legjobb, legrosszabb és egy film





Velem vagy nélküled (Story of us). Ez a címe annak a filmnek, amit egy évben egyszer biztosan előveszek és megnézek. Ha lehet Zoltánnal, ha nem hát nélküle. A tíz évvel ezelőtt készült filmben Bruce Willis és Michelle Pfeiffer játssza a főszerepet.
A történetben egy 15 éve tartó házasság titkait követhetjük nyomon. A házaspár két gyereket nevel ideális körülmények között ám házasságuk éppen mélyponton van, így elhatározzák megpróbálják külön élni az életüket. Hogy kikecmeregnek e a válságból azt nem árulom el,- hátha valaki kedvet kap ahhoz, hogy megnézze-, mindenesetre újra és újra megnevettet ugyanakkor meghat a film mind a 92 perce, vagyis papír zsebkendő mindig van a közelemben..



No, ebben a filmben van egy olyan jelenet, amikor a család együtt ül az asztal körül. Éppen vacsoráznak és, mint mindig most is felteszik egymásnak a kérdést: "Mi volt a legjobb és a legrosszabb a mai napodban? ".
Jó pár éve megfogadtam, hogy ha elég nagyok lesznek hozzá a gyerekek én is bevezetem ezt a szokást és bizony egy ideje már nálunk is így zajlanak a vacsorák. Nagyon szeretik a játékot meg az egész -együtt vacsorázunk és beszélgetünk az érzéseinkről- érzést. A kicsiknek legtöbbször hosszan kell gondolkodniuk azon, hogy mi volt a legrosszabb, aminek persze örülök, mégis arra biztatom őket, hogy keresgéljenek az emlékeik között valamit, ami egy pillanatra bánatot okozott nekik, mert azt utána megbeszéljük és véletlenül sem marad tüske bennük . Elég lehet a bánatra az is, ha aznap nem mentek ki az oviban az udvarra, ha reggel kapkodva indultunk, ha itthon felejtettek egy babát, ha nem kapott Hanna piros pontot magatartására.. Nem részletezem kinek milyen apróságok jelentették a nap fénypontját és mi okozott bánatot, egyet viszont le kell jegyeznem, mert azóta is emlegetjük és ezen kuncogunk.

Elöljáróban elmondom, hogy Eszter a legjobban evő gyerekünk a három közül. Élvezet nézni ahogy megrágja az ételt, ahogy ízleli. Szépen komótosan rág és szemmel láthatóan élvezi az evés pillanatait. Inkább a sós ételeket kedveli, ketchupot kér a szendvicsére. Nagyon hasonlít ebben (is) Zoltánra.

Amikor a körkérdésnél Eszterre került a sor ő hétköznapokon minden alkalommal azt felelte, hogy az ebéd volt a legjobb pillanata. Egyszerűen nem akartuk elhinni, hogy a déli étkezés a legnagyobb öröm Eszter óvodai életében , ezért kicseleztük és úgy tettük fel a kérdést neki legközelebb, hogy:

-Eszterke! Neked mi volt a legjobb a napodban az ebéden kívül?

Nem okozott csalódást, két másodperc gondolkodás után rávágta:

-A reggeli!

ui. Hanna a kevésbé jó étvágyú gyerekünk pedig szinte minden alkalommal hazahozza táskájában az uzsonnáját és hazaérkezéskor Eszternek ajánlja, aki boldogan elrágcsálja és közben hálásan néz nővérére, pedig isten bizony kap reggelit, tízórait, ebédet aztán este vacsorát is, vagyis nem kellene úgy (t)ennie, mint aki napok óta éhezik. Legutolsó mérésem szerint 17 kiló, vagyis lassan két kilóval kevesebb,mint ikertestvére, Noncsi.

10 megjegyzés:

Cilee írta...

Igazi felüdülés olvasni az ilyen megható, szeretettel teli soraidat!
És bizony, ha kicsit nagyobbak lesznek, én is bevezetek valami ilyesmit. Már rég óta gondolkodom, hogyan lehetne kiszedni Encsiből, mi nyomja a szívét. Talán egy ilyen kellemes, meghitt hagyomány jót tenne.
Köszi a filmajánlót, épp egy nem túl felszínes, nem annyira sorozatgyártott romantikusra vágytam, kicsit leereszteni és ezt még nem láttam. Valószínűleg sort fogok keríteni rá.
Üdv:
Ildikó

Andi írta...

Genetika!
Ő lesz majd az a lány a suliban, akit minden barátnője irigyelni fog, hiszen bármit megehet lelkiismeretfurdalás nélkül, úgysem látszik majd meg az alakján :)
Üdv:Andi

NőiCsizma írta...

Én is láttam a filmet és bennem is megragadt ez az esti szokás. Még egyik lánykánknál sem tudjuk ezt alkalmazni, de ma a legnagyobbnál megpróbálom bevetni! Köszi, hogy emlékeztettél rá! :)
Eszterke emésztését most biztos sok nőolvasód sóvárogva olvassa! :)

Ági meg az angyalai írta...

Ildikó! Köszönöm és remélem neked is tetszeni fog a film. Kívánom, hogy Encsid sose tartsa magában mi nyomja a szívét. Van, aki az esti lefektetés előtt teszi fel a körkérdést esetleg, mert nem mindenhol megoldott a közös vacsorázás emberi időben.

Andi! Már én is irigykedve figyelem Esztert.

Edit! Remélem működik és IGEN!

Mónika írta...

Eredetileg nem Esztered emésztéséről szerettem volna írni, de nem tudok szó nélkül elmenni, hogy ne említsem meg azt a látványt amilyen gasztroguru módjára tolta magába a második hamburgert is ez a csepp lányka, anélkül, hogy egy deka felesleg is meglátszana kedvenc időtöltéséből!
:)
Szerencsés alkat de biztos, hogy nem egy-helyben ülő típusa is közrejátszik benne...

Krisztina írta...

Kár, hogy Andrissal még nem lehet ezt eljátszani...sajnos belőle még azt sem tudom "kimuzsikálni", hogy mi volt az ebéd az oviban, mert vagy nem érdekli vagy nem emlékszik:)))Ez persze teljesen rendben van az Ő korában...talán jövőre. A filmet érdekes mód még nem láttam...fura...mindkét színészt imádom. Azt hiszem megkérem a Zuram, hogy intézkedjen ez ügyben, hétvégére egyik estére megvan a programunk:)köszi, ZKriszta

sedith írta...

Kellett neked filmet "ajánlani"! Mert már letöltöttem és éppen nézem. De nem hallgattam rád, és nem hoztam magammal (a konyhában vagyok, egyedül, mert a "pasim" éppen próbál) papírzsepit, így muszáj beérnem a konyhai papírtörlővel.
De az a legjobb, hogy a következő pillanatban lehet, hogy a nevetés miatt kell könnyeket törölnöm.
Köszi a filmért. Nem tudom, hogyan maradhatott ki nekem eddig. Szerintem én is előveszem ezután rendszeresen.
Puszi
Edith

sedith írta...

Jaj, és próbaképpen megkérdeztem tegnap Borókát, hogy mi volt a legjobb az oviban. Na, és mit válaszolt, vajon? Hát azt, hogy.... a leves. :D

Ági meg az angyalai írta...

Edit! Csak kuncogok és kuncogok!

Natimi írta...

Egyik este nagyon jót nevettünk Istvánnal,mikor felolvastam Eszter nagyon frappáns válaszát:))Kis drága...
Istvánka kettő:)))

A filmet,már letöltettem az unokatesómmal,most már csak egy nyugis este kell..és papírzsepi:))