Háry János




Valamelyik kuponos oldalon csaptunk le az ajánlatra, miszerint szuper kedvezményesen vehetünk jegyet a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bemutatásra kerülő Háry János daljátékra. A plakátok szerint a nyár legszebb szabadtéri bemutatóját láthatják a szerencsések és a jól ismert dalok melett látványos színpadi játék és több száz közreműködő ejti majd ámulatba a nézőket.
Hanna nagyon örült az anya-lánya különprogramnak és csak azon izgultunk, -ahogy ez már csak lenni szokott szabadtéri előadások előtt-, hogy ne essen az eső.
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad szépséghibája csak annyi, hogy nehezen megközelíthető. Kocsival csak a méregdrága parkolóban lehet megállni és itt nem pecsételik le a jegyeket, mint a mozikban, vagyis ha három órás az előadás, akkor annyit is kell kifizetni. Valamivel romantikusabb, ám macerás és cseppet sem olcsó megoldás hajóval megközelíteni a helyszínt. Lehet még tömegközlekedési eszközzel is, bár éjszaka már nemigen van kedve az embernek buszmegállóban ácsorogni.
Kétségkívül a legelegánsab megoldás jutott nekünk. Zoltán vitt el bennünket lassan 10évvel ezelőtti esküvőnk helyszínéig. Ott aztán kipattantunk az autóból, hónunk alá csaptuk a hűvösebb percekre gondolván a kockás plédet és a kardigánokat, majd egy búcsúpuszit dobtunk sofőrünknek és a kocsiban maradt két utasnak, Esztinek és Noéminek, akik addig belevetették magukat az éjszakába, riksával közlekedtek, bárokban iszogattak és a belvárosban csatangoltak.

A víztorony tövében igazi huszárok fogadták a közönséget, akiket nem tudtam lefényképezni, mert lemerültek az elemek a fényképezőgépemben. Lekéstük a szereplők parádés felvonulását is, pedig testközelből találkozhattunk volna Háry Jánossal, Mária Lujzával, Napóleonnal, Örzsével és a többiekkel, vagyis jól ki volt találva a nézők kedves fogadtatása. Már éppen szomorkodni kezdtünk volna, amikor megláttunk egy fotóst, aki bárkit lefényképezett aki babújt a paraván mögé ás bedugta a fejét a stilizált Háry János arcának helyére. Megadtam az e-mail címünket amire állítólag elküldi a kedves pasas a két képet (a fotók azóta sem jöttek meg, de én még reménykedem, hogy megérkeznek, hiszen Hanna vakációs füzetébe meg egyébként is nagyon kellenének..)

Remek helyünk volt a 13. sorban középen. Gyönyörködtünk a csodás díszletben, csokidrazsét majszoltunk meg perecet és próbáltam elmesélni Hannának újra a történetet, a képzelet és a valóság keveredését, a nagyotmondó huszárról, aki vicces történeteivel szórakoztatja hallgatóit. Arra bíztattam, hogy ha nem is érti a történelmi összefüggéseket (bevallom én se mindig..), ha nem érti ki kivel csatázik, kik azok a burkusok és miért lobog a francia zászló a megyar mellett - a dalokra, a zenére figyeljen meg a színes kavalkádra, a jelmezekre. A párbeszédek is természetesen tele voltak Hanna által ismeretlen szavakkal, régies és népies kifejezésekkel, mégis úgy láttam mindvégig követte a történetet, ahol kellett nevetett és csak ritkán súgta a fülembe, hogy elvesztette a fonalat, magyarázatot kérne.

Az "A jó lovas katonának" kezdetű dalt már ő is énekelte és énekli azóta is húgaival együtt. Szünetben aztán megnéztük közelről a zenekart, az üstdobos hölgy még bíztatta s Hannát, hogy üssön egyet a dobra, hallgassa csak meg milyen hangja van.Ekkor már plédbe burkolózva járkáltunk és vártuk a második felvonást. megcsodáltuk a kivilágított víztornyot és megállapítottuk, hogy irtó klassz dolog egy-egy nyári estét szabadtéri színpadon tölteni, különösen ha olyan csillagos ég alatt ülünk, mint mi akkor.

A sofőrszolgálat pontos volt és a megbeszélt helyen várt bennünket. A két kis utas már az igazak álmát aludta, amit meg is értek, hiszen Zoltán elmesélte részletesen mennyi élményben volt részük a csavargás alatt. Mi is összefoglaltuk a látottakat, hallottakat Hannával, aki a második kanyar után elaludt a kockás plédbe csavarva. Lám-lám. Olyan nagy lányom van már, akivel esti, kicsit felnőttes színpadi műveket is megnézhetek mostantól és aki a szünetben máris kinézte a következő "ezt szívesen megnéznén veled anya" darabot.



You Might Also Like

5 megjegyzés

  1. De jó programotok volt!

    Igen, én is nagyon élvezem, hogy egyre nagyobbak a gyerkőcök, és partnerek a hasonló "felnőttes" kikapcsolódásban, kultúrálódásban!:)
    Puszi

    VálaszTörlés
  2. Szia Ágnes,

    ez is kedves írás volt:)
    Ma láttam, hogy jövő héten lesz iker találkozó. Mentek?:)))

    Szilvi

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jo kis anya es lanya program volt nektek,orulok hogy jol ereztetek magatokat,apanak is milyen jo kis apa es lanyai programja lett.puszika

    VálaszTörlés
  4. Klassz lehetett!
    :)
    Hanna vakációs füzetére is lett egy /sztem/ jó ötletem, amit sk csinálhat magának.
    A többit majd személyesen!
    :)

    VálaszTörlés
  5. Glória! Kis is használod a partnerséget, hiszen ti is folyton jöttök, mentek.

    Szilvi! Köszönöm :-) Még nem dőlt el, hogy megyünk -e, pedig "szakmai" okokból is jó lenne.

    Iza!Hát igen, az apa-lányok program se volt uncsi az biztos.

    Móni! Hívlak!

    VálaszTörlés

Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.

Szeretettel,

Ágnes