Mielőtt bárki azt hinné, hogy én sosem érzem azt, hogy a tűrőképességem, állóképességem és egyáltalán anyaképességem határán vagyok, elárulom, hogy igenis vannak ilyen napok. A mai is ilyen, így most, hogy végre csend lett a házban, bemásolom egyik írásomat, amit ugyan eredetileg nem ide szántam, mindenesetre nyugtatóan hat remélem elsősorban Rám, másodsorban bárkire, aki elfáradt és elege van egy kicsit..úgy 15 percre.

******************************************************************

Vannak fáradt napjaim. Amikor inkább hasonlítok egy háztartási robotra, egy felhúzható gyerekfelügyelőre és nem egy példás anyukára, mintafeleségre. Előfordul, hogy a gyereksírást fülszaggató szirénának vagy nyávogásnak hallom és van, hogy nem a világ legszebb szavának hallom kislányom szájából az Anyu szót. Vannak esték, amikor a fáradság miatt csalok a mesében és lerövidítem, igaz most már könnyen kiderül a turpisság...
Leülök a fotelbe és felteszem a kérdést:
Vajon mi a családi harmónia? Mást jelent neked és mást nekem. Nekem az, amikor nem a vekker csörgésére ébredek, hanem ikerlányaim gügyögésére vagy kiscsoportos lányom fészkelődésére, ahogy éppen kitúr az ágyamból. A közös reggelik, még akkor is ha néha sietősre is sikerednek. Nem számít. Lényeg, hogy együtt vagyunk.

Hanna lányunk reggeli alatt végig csicsereg. Ilyenkor mi egymásra nézünk férjemmel és tudjuk a kacsintásunk azt jelenti "Szorozd meg hárommal!" Ha szóhoz hagy jutni bennünket is, elmondjuk milyen napra számítunk és még az aznap délutáni vagy esti program terve is szóba kerülhet. Legtöbbször ez már csak a vajas kenyér utolsó falatjával teli szájjal.
Harmónia van akkor is, ha van idő a leheletemmel bepárásított szélvédőre csigát vagy kívánság szerint más kedvenc figurát rajzolnom óvodába indulás előtt. Vagy hálóingben és papucsban puszit adni lányom arcára és férjem szájára. Csuda jó napokon beugrom a csomagtartóba és a szomszédok nagy örömére csak az utcán, kiállás után jövök elő onnan. Hanna hangosan kacag ilyenkor. Ha van időnk és kedvünk bohóckodni, megnevettetni a másikat, akkor nagy baj nem lehet aznap. És várom a holnapot..