Karácsony utca adventi naptár üdítős dobozból

Hannáéval kezdem, mert bevallom nagyon büszke vagyok a végeredményre és ahogy észrevettem Hanna öleléséből, ő is elégedett. A nappali ablakpárkányán helyeztem el a házikókat, amely a Karácsony utca nevet kapta. Attól, hogy gyönyörű fehér ruhába öltözött a háttérben a kert, még szebb látványt nyújt az arany sorház. Mondanom se kell, Hanna első dolga reggel, hogy a soron következő kis ajtót felnyissa. Huszonegy napig nem jelentenek gondot a reggeli felkelések, mert két puszi és jó reggelt cirógatás után csak annyit kell a fülébe súgnom, hogy "ma ismét kinyithatsz egy házikót" és már rohan is le a lépcsőn.

Az ötlet nem teljesen saját. Egyik kedvenc női magazinomban, az Évában láttam egy nagy üdítős dobozokból készített adventi díszt, amibe azonnal beleszerettem. Ennek nyomán indult be fantáziám és játszottam el a gondolattal, hogy kisebb dobozokból egy egész sorozatot gyárthatok, egészen pontosan 24-et, amiből adventi naptár lehet. Éreztem, hogy nagy fába vágtam a fejszémet, de az első és második prototípus elkészülte után már ment minden mint a karikacsapás. Amikor említettem, Zoltánnak, hogy ilyeneket fogok gyártani csak nincs hozzá megfelelő szerszámom, ő annyira aranyos volt, hogy másnap reggel a kezembe nyomott egy originált skiccert, pont olyat, amire vágytam. Ez adta az utolsó löketet!




A kiürült narancsleves, almás, paradicsomszószos és más dobozokat kimostam. Tetejüket levágtam, majd a hátuljukra ajtót vágtam. Célszerű arra az oldalra vágni az ajtót, ahol a doboz ragasztása van, mert az ablakok vágásakor az útban lehet. A másik oldalra hosszúkás, vízszintes, négyzet és téglalap alakú ablakokat vágtam és büszkén mondhatom, hogy csak egyszer tévedt el az éles penge, egyenesen az ujjamba, azt is könnyen megúsztam.
A kivágott dobozokat egymás mellé ragasztgattam jó erős ragasztóval. Hullámos és sima kartonpapírból tetőt hajtogattam és ezt is ráerősítettem. A kész házikókat kivittem a teraszra és elöl hátul oldalt, felül lefújtam arany lakkal. Kint száradtak meg és reménykedtem, hogy a kíváncsi macskák nem hagyják a falaikon a mancsuk nyomát.

Amikor megszáradt, számokkal felcímkéztem a házakat aztán megkerestem a legmegfelelőbb helyet.

Hanna kívánsága így teljesült, vagyis idén nem a wc papír gurigás technikával gyártottam neki adventi naptárat.

Gurigás adventi naptár

Ebben a műfajban már profinak tartom magam. A gurigákat egyszerűen becsomagoltam (betekertem és begyűrtem a gurigába) és a csomagolópapír végénél illesztettem össze őket. Eredetileg azt gondoltam a ragasztó elég erős lesz és egyben tartja majd a fűzért, ám be kellett látnom, valami erősebb megoldást kell találnom, főleg ha az ajándékok miatt plusz terhelést is kapnak. A legegyszerűbb megoldást választottam és bevált. Egyszerűen illetve némi izommunkát bevetve tűzőgéppel összetűztem őket mindkét oldalon. A legfölsőn szalagot húztam át, és az angyalkák alá egy már meglévő szögre akasztottam rá a kész műveket.
A gurigákba elhelyeztem az ajándékokat és egyszerű fehér szalvétával bedugaszoltam mindkét oldalt, hogy így rejtsem el a kíváncsi szemek elől.




A naptárak azon kívül, hogy újrahasznosítható anyagból készültek, újra használhatóak is, ám ahogy magamat ismerem nem elégszem meg ezzel, hiszen mindhárom naptárat kimondhatatlan izgalommal és örömmel gyártottam le. Nem mondanék le erről az örömről jövőre sem.

A fogadtatás? Nagyon boldogok persze. Ha betéved hozzánk valaki a lányok azonnal kézen fogják és megmutatják a két fűzért és az utcát. Én pedig csillogó szemüket látva azt mondogatom magamban, hogy ismét megérte!!