Amikor az autópályán azt láttam, hogy Miskolc még további százvalahány kilométer, elgondolkodtam azon, hogy normálisak vagyunk -e, hogy egy vonatozós, mikulással és barátaival való találkozás kedvéért advent második vasárnapján a kuglóf elfogyasztása után elautózzunk Diósgyőrig. Móniék már tavaly is részt vettek a programon és csupa jó élménnyel tértek haza, így már akkor elhatároztuk, hogy idén a két család együtt vesz részt a Mikulásvonatozásban. A lányok izgatottak voltak és még az ellen sem tiltakoztak, hogy fölvegyék a több réteg ruhát magukra, sőt dupla zoknikat. Azt mondtam magamban, hogy ha kibírtuk sőt élveztük a finnországi ítéletidőt tavaly, akkor ez a kis lillafüredi kirándulás meg sem fog kottyanni.
Pontosan gördült be a karácsonyi díszben pompázó kisvonat. Krampuszok segítettek az elhelyezkedésbe a fűtött kocsikban és szinte azonnal szórakoztatni kezdték a gyerekeket. A mi lányainknál egy kicsit lehorgonyoztak, mert próbálták kitalálni, hogy ki kinek az ikertestvére és egyáltalán ki melyik családhoz tartozik. Persze mi nem könnyítettük meg a dolgukat, úgyhogy az alaphangulatot ez a találgatás megadta.
A vonat, miután kizakatolt a lakott övezetből, csodás sűrű, havas erdőben folytatta útját. Volt közben éneklés, apukák basszus hangjával megspékelve, volt versmondás aztán egyszercsak egy boszorkány állította meg a vonatot, amit további hangos énekléssel lehetett csak elzavarni majd végül az út végén hangos sikítások közepette egy alagúton is áthaladt a szerelvény.
Minden kocsinak külön felelős krampusza volt, aki az egész út alatt velünk tartott. Szükség is volt erre, hiszen nagyon precízen megkomponált forgatókönyv szerint zajlottak érkezés után is az események. Amikor leszálltunk a vonatról, egy nagy színpadon már várták a vendégeket a mesehősök. Mátyás király, Micimackó és barátai, Süsü és később a Mikulás. Kicsit olyan Disney stílusban előadtak egy táncot, aztán üdvözöltek bennünket és elmondták, hogy három interaktív mese után érkezünk majd meg a Mikuláshoz, ahol ajándékot is kaphatnak a jó gyerekek. A főiskolásokból verbuvált színész csapat fergetegesen alakította szerepeit és Mátyás királynál végleg meggyőződtünk arról, hogy a castingra is külön figyelmet fordítottak. Külön jó volt látni, hogy a Mikulás tényleg bácsi volt, ruhája igényes sőt szakálla is autentikusnak tűnt. 
Eszter a Micimackóval való találkozást várta a legjobban. Amikor erre sor került, el sem akarta engedni, csak bújt - és beszélt hozzá. Nem tudom honnan ez a rajongás, a másik két lányomat annyira nem hozza lázba a medve, de Eszter nagyon ragaszkodik hozzá és begyűjtene minden ezzel a figurával ellátott tárgyat. A mesék alatt Zoltánnal hozattam egy adag forralt bort, hogy Móniékkal együtt jobban bírjuk a hideget, ami meg is tette a hatását.
A mesebirodalom, ami egyébként a Lillafüredi kastélyszálló mögött terült el, tényleg elvarázsolt. Egyrészt a természet adta havas díszlet miatt, másrészt pedig a fákra akasztott különböző óvodák által felajánlott díszek miatt. 
Süsü láttán Eszti és Noémi vad rohanásba kezdett és mire odaért a csapat többi tagja már hangosan énekelték a sárkánynak az ismert nótát, hogy "Én vagyok a híres egy fejű.."
Hannának is jutott egy kis feladat, az utolsó állomáson a Mikulás rénszarvasának adott bábelőadásban kellett segédkeznie, aminek boldogan eleget is tett.
A zenélő óriási faládából aztán csinos kis dobozok formájában előkerültek a csomagok. Az állomáson már várt ránk a vonat, de előtte egy kis kapun haladtunk át, hogy meghúzzuk a harangot egyenként, hiszen ahogy ott mondták, ez azt jelenti visszatérünk még.
Farkaséhesen tértünk be a diósgyőri vár lábánál lévő vendéglőbe és ettünk, ittunk míg egészen be nem sötétedett.
Köszönjük Móninak, hogy hihetetlen gyorsan és jó érzékkel csapott le a jegyekre, hiszen azok nagyon hamar elkeltek. Most már mindannyian tudjuk és értjük miért.
11 megjegyzés
Gondoltam ám rátok, hogy biztos mentek a hétvégén!:) Hú, nagyon izgalmas, tartalmas és szép programotok volt és ahogy látom, az időjárás is kegyeibe fogadott titeket! Talán egyszer(jövőre?) mi is eljutunk majd egy ilyen rendezvényre! A vonatablakos képen közelről Nono vagy Eszti van? Mert csodaszép a képen...elméláztam rajta...igazi szépség! (bocsi, hogy keverem őket:) pusz, Kriszta
VálaszTörlésSzia Kriszta!
VálaszTörlésSzerintem négy évesnél fiatalabb gyerek még nem annyira élvezné az interaktív meséket és a hideget :-) úgyhogy ráértek!
(Munkahelyi Mikulás lesz idén is?? Most, sok év után mi nem megyünk :-)))
A képen Noémi van és valóban egy jól sikerült fotó ez róla. Mindhárom lányomnak szép az arca szerintem, de Noémi igazán fotogén, nemhiába nyert egy mosoly szépségversenyt is nemrég. Egyébként én pont így néztem ki ennyi idősen :-))) szóval rám ütött, majd felteszek egy képet egyszer.
Szia Agi,
VálaszTörlésa mezeskalaccsal kapcsolatban irtam valaszt a blogomban :)))
Nagyon jo program lehetett ez a mikulas-napi vonatozas, latszik, hogy a gyerekek es Ti is mennyire elveztetek!
Egyebkent azert (is) szeretem olvasni a blogodat, mert nagyon szimpatikus csalad vagytok, tetszik az, hogy nem csak otthon ültök a gyerekekkel teve elött, hanem probaltok egy nagyon tartalmas eletet elni, sok sok programmal, kirandulassal, szinhazlatogassal, ami a gyerekeknek (es Nektek is)tenyleg örök emlek marad :)
Mi sem nagyon tudunk megülni itthon, csak itt Svajcban sokkal nehezebb valami szinvonalas (gyerek)programot talalni, mint MO-on... sovargok is neha rendesen :))))
Szep napot Nektek!!
Szia Agi,
VálaszTörlésa mezeskalaccsal kapcsolatban irtam valaszt a blogomban :)))
Nagyon jo program lehetett ez a mikulas-napi vonatozas, latszik, hogy a gyerekek es Ti is mennyire elveztetek!
Egyebkent azert (is) szeretem olvasni a blogodat, mert nagyon szimpatikus csalad vagytok, tetszik az, hogy nem csak otthon ültök a gyerekekkel teve elött, hanem probaltok egy nagyon tartalmas eletet elni, sok sok programmal, kirandulassal, szinhazlatogassal, ami a gyerekeknek (es Nektek is)tenyleg örök emlek marad :)
Mi sem nagyon tudunk megülni itthon, csak itt Svajcban sokkal nehezebb valami szinvonalas (gyerek)programot talalni, mint MO-on... sovargok is neha rendesen :))))
Szep napot Nektek!!
Én is Noémire tippeltem a korábbi fotók alapján:)
VálaszTörlésIgen, Andrissal még talán ráérünk egy jó év vagy másfél után elnézni ide, ha még akkor is lesz ez a jó kis szokás.
Tegnap volt a céges mikulás, jelentem ott voltunk, képeket a saját oldalunkon láthatsz majd:)Küldök róla e-mailt! Nagyjából ugyanazok voltak, bohóc, krampusz, mikulás. Kicsit hosszabbra nyúlt, ami nem volt szerencsés, mert a gyerekek, köztük Andris, és már a szülők is nagyon türelmetlenek voltak a végére. De azért szép volt:) Várom a Te gyerekkori képed is!:)Kriszta
Annyira sajnálom, hogy nem jártam véletlenül épp Lillafüreden. Egyszer remélem élőben is láthatom majd a lányokat...
VálaszTörlésRita Miskolcról :)
Khase! Nagyon köszönöm itt is a válaszodat meg a többit is :-))
VálaszTörlésRita! Én is sajnálom. Mindig nagyon örülök egy spontán blogos találkozónak, mint a múltkor is a szüreti fesztiválon. Viszont Lillafüred a szívünk csücske úgyhogy biztosan megyünk még, így van esélyünk összefutni.
Kriszta! Megnézem a képeket az albumodba, aztán keresek egyet a sajátomban is magamról.
Ági
Ez nagyon jó lehetett,a leírásod alapján meg se közelíti a pesti Mikulásvonat élményszintjét...
VálaszTörlésIlgya!
VálaszTörlésJó, hogy írod,mert így még inkább megerősítesz abban, hogy tényleg megérte a sok kilométert a kaland.
Ági
Szia Ági,
VálaszTörlésTényleg nagyon jól hangzik a beszámolód. Ráadásul Süsü is ott volt... ezt inkább el sem mondom a fiúknak ;)
Mi tavaly a királyréti vasúton utaztunk a Mikulással és krampuszaival - azt is szívesen ajánlom. Bár ott nem volt annyira autentikus a mikulás és interaktív programként közös tánc volt.
puszil,
éva
Most jöttem rá, hogy ide még nem is írtam neked!
VálaszTörlésA lányok azóta a mikulás csomagot/dobozt nevezték ki kincsesládájuknak, csak azt tudnám, hogy nyáron mit kezdenek majd vele...
Nagyon jól éreztük magunkat, csak azt sajnálom, hogy nem tudtunk több időt eltölteni, jobban bebarangolni Miskolcot!
(Zsófi betegsége után)
Remélem, hogy eljutunk még ide, ha más nem egy közös éjszakázoo-ra!
:D
Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.
Szeretettel,
Ágnes