RSS

2011. június 3.

Egy csónakban



Kicsit izgultam hogy fog ez nekem menni, hiszen eddig csak utasként, felelősség nélküli bámészkodóként foglaltam helyet csónakban. Mennyire zavart, hogy nincs víz a Városligeti csónakázó tóban, hogy az enyészeté lett az épület, üres betonmedencét kell látniuk a városnézőknek és komolyan azt hittem ez már így is marad. Pedig gyerekkoromban sokat csónakáztunk ott, apukám volt az evezős, magabiztosan forgatta a lapátokat és én nagyon erősnek láttam.
Nem tudom mennyi idő telt el az utolsó csónakázós élmény óta, de most, a gyereknapon vettem észre, hogy újra víz van a gödörben, ráadásul a hídról vagy partról is jól látható formabontó szobrok borzolják a konzervatív kedélyeket. Utóbbi az Art on Lake névre hallgató egyedülálló kiállítás. Nem tudom más hogy van vele én szeretem a bátor, szokatlan, meghökkentő műalkotásokat a városban. Így voltam ezzel Párizsban, ott van az a Pompidou központ, az a kifordított több funkciós épület, mellette meg a Sztravinszkij szökőkút, amiben Miró féle szájakból, koponyából, mittudoménmiből szökik a víz. Irígyeltem a franciákat, a várost, hogy mernek és többnyire nyernek. Nekem tetszik a CET is a Fővám téren, az a bálna alakú üvegcsoda, amit úgy terveztek meg, mintha egy hájas hasú cet tényleg a két műemlék, téglából épült vámépület között tehénkedne. Kár, hogy a főváros nem tud megegyezni a kivitelezővel vagy a zsebükben landoló borítékba rejtett összeg túl kevés, lényeg, hogy a létező összes módon megnehezítik az épület megnyitását az illetékesek. Azért jó lenne ha erre mégsem kellene annyit várni, mint a csónakázó tó helyrehozatalára...






Szóval ma ebéd után, egy órakor szedtem fel Hannát az iskolában. Szerencsére a tornyosuló felhőknek nyoma veszett, így Hanna legnagyobb meglepetésére a Műcsarnok mellett parkoltam le majd határozott léptekkel elindultunk a tó felé. Rossz irányból közelítettük meg, a csónakok nem a hídhoz, hanem a még épülő főbejárat bal oldalához esnek közel vagyis a ligetben sétálók könnyen belebotolhatnak a lehetőségbe.
A gumiszőnyegen trappolva ünnepélyesen megfogadtuk, hogy télen bizony korcsolyázni is eljövünk ide.

A babzsák fotelokon ráérős, tikkadt turisták üldögéltek, limonádét ittak, nevetgéltek és én olyan büszke voltam, hogy itthon vagyok, arra amit ott láthattak a külföldiek, Budapest útikönyvvel a kezükben, mert ez tényleg olyan hely lett, amiről nem lehet elég fényképet készíteni és egyébként szinte giccses a Vajdahunyad várával (ill. annak másolatával, de ezt tudja mindenki..) meg az ősfákkal és majd ha mutogatják a fotókat otthon, biztosan kedvet kap egy budapesti utazáshoz a szomszédjuk is.






1000 forintba kerül fél óra csónakázás méghozzá nem kiszuperált csónakokban hanem tényleg masszív, tiszta ladikban. (a gyereknapon a vacak ringlispiren egy 2 perces kör 500 ft-ba került, így nem gondolom, hogy szélhámos az összeg, ráadásul nem személyenként kérnek ennyit, hanem a csónakonként, amibe gondolom minimum négyen beférnek..)A srác betolt bennünket és én a tó közepéből kiabáltam neki, hogy mondja már meg hogyan kell egy evezővel előrefelé haladni. Azt felelte, kajak módszerrel, azaz csak az egyik lapátot használjam de azzal egyszer az egyik oldalon, máskor a másikon merítsek egyet. Nagyjából megértettem de azért ellestem a nálam rutinosabb evezősök módszerét és bizony pár perc elteltével Hanna csak ámult bámult mennyire jól navigálom a csónakot az éppen kipécézett műalkotás közvetlen közelébe, annélkül, hogy kárt tennénk benne. 25 hazai és külföldi művész tette vízre művét. Tetszett a kavics (hó)ember, a lovas szobor, a madáretető rengeteg. Hannának a Toi-Toi wc, ami szintén a vízi szobrok egyike volt a tó közepén, nem a csónakázók kényelmét szolgálta. A betűkből összeállt felhúzot térdű ember különösen kedves volt mindkettőnknek, így iskolaév végén.
Örültem annak is, hogy a tervemmel ellentétben nem végeztem táska takarítást, mert így az aszott pogácsadarabkákkal megetethette a csónak orrában királykisasszonyként ücsörgő Hanna a kacsákat.













Csak fél óra volt mégis feltöltődtunk mindketten és olyan barátnős, mégis anya-lánya együttlét volt, mint amilyenről mindig is álmodtam és amilyen remélem még sokáig lesz közöttünk. A fura szobrokat nem mindig sikerült értelmeznünk de abban egyetértettünk, hogy jópofa és Budapest egyik legjobb kikapcsolódó pontja lett a tó, ahol gyerekkoromban annyit ejtőztem.

Egy óra csónakázás 1500 ft-ba kerül és a belépőkkel ha még van kedve valakinek a Szépművészeti Múzeum kiállítására kedvezményesen vehet jegyet. Fenomenális élmény no, aki teheti menjen el.

10 megjegyzés:

Rita és a 3 fiú írta...

Ági, annyira gyönyörű ez a lány, hogy az csoda. Mindig meg kell állapítsam. :) És szuper az ötlet, bár én nem vagyok annyira bátor, mint Te, evezni nem mernék, de majd rábeszélem Férjem és akkor indulás. Köszi az ajánlót ismét!

Mónika írta...

Fantasztikus csajos program, fantasztikus programajánló!
:)
Már régóta tervezzük a számunkra kieső belváros bebarangolását, ezzel egy újabb okot adtál,, kedvet csináltál, a mielőbbi családi városnézésünkhöz.
Nagyon jók a képek, mekkora lett Hanna!
:)
Gyilkos tó, tavaly ott csónakáztál!
:)

Cilee írta...

De jó!
És, hogy Hanna milyen csodaszép!
Puszi!

Ági meg az angyalai írta...

Rita! Menjetek csak, jó móka lesz férjjel is. :-))Ezt felolvastam Hannának, had örüljön. Már úgyis olyan nőcis, jól esik neki az ilyesmi.

Móni!
Tényleg, Erdélyben is ringatóztam, de ott sem én eveztem cak riogattam az utasokat, igaz már nem emlékszem mivel.

Túrakölyök írta...

Kalózkodás után megnézzük:-) Nagyon ötletes és szép lett a leírás alapján! Hanna pedig még mindig szép:-)
puszi

MJ írta...

remek, kedvcsináló beszámoló. Képek, ...., minden. Pöti leányom Budapesten él, figyelmébe ajánlom. Majd járok én is arra megint, csak a szobrok gondolom nem várnak meg. :)

Veres Izabella írta...

De klasz programot szerveztetek magatoknak,nagyon klasz lehettet ,ugy lattom Hanna imadta es nagyon jol erezte magat.puszika

Natimi írta...

Ismét egy fantasztikus ötlet,ajánló tőled:)!!

Hanna tényleg olyan,mint egy kiskirálylány!!!Gyönyörű és nagyon sokat nőtt!:)

Te pedig büszke evezős anyuka:))

Ügyesek vagytok és köszi az ötletet.Ha Budapestre megyünk,ezt nem fogjuk kihagyni!!

Névtelen írta...

Már én is egy hete kinéztem a programajánlóból ezt a programot, gondoltam, ilyen időben remek dolog lehet műalkotásokat nézve csónakázni a tavon és én is megleptten vettem tudomásul, hogy újra van víz a Csónakázó tavunkban! Már csak az az egy dilemmám van, hogy jó ötlet e egy örökmozgó, kissé sajtkukac gyerekkel beülni egy ilyen csónakba, ahol nekem egy nyugodt pillanatom nem lenne tőle, mert félő ,hogy addig ficeregne, amíg mind a vízben találnánk magunkat vagy jobb, ha megvárom azt az alkalmat, amíg nyugodtan kettesben mehetek emberemmel és becsónakázunk a tó közepére:))) Azt hiszem az utóbbit választom és várok....elvégre szeptemberig tart a kiállítás, még lesz időnk! És tényleg remek program ez az anya-lánya délután, főképp suli időben, az egész napos padban ülés után....:) Hanna gondolom boldog volt, hisz látszott is rajta! Jó ötlet volt! Üdv: Kriszta

Mikka írta...

Szia Ági!
Köszönjük a tippet :-) Tegnap délután elmentünk csónakázni, és Zalán fiam azt mondta, ez volt a legjobb napja!
Írj még sok-sok ilyen jó ötletet!
Orsi