Két éve már játszottam, akkor is elárultam 7 olyan dolgot magamról, amit csak kevesen tudtak rólam addig. Most a Svájcban élő Orsi jóvoltából újra elért hozzám az "ismerjük meg a blogger kis titkait" típusú játék, amire éppenséggel kedvem is van válaszolni pedig notórius játékmegszakító hírében állok. Hogy miért? Mert én is érdeklődéssel olvastam más bloggerek vallomásait, kis titkait. Mert ezáltal egy kicsit olyan érzésem volt, mintha jobban megismertem volna őket ,még emberibbé, esendőbbé, kézzelfoghatóbbá, hús vér emberekké váltak számomra. Hátha én is. Na itt van akkor újabb 7 pici dolog rólam.

1,
Megszagolom a könyveket, magazinokat, újságokat mielőtt elkezdeném olvasni őket. Mindig.

2,
Utálom a napszemüvegeket. Sosem volt olyan, amiben jól éreztem volna magam. Nevetségesnek érzem magamat, ha felveszek egyet és nem tetszik ha valaki abban pózolva fotóztatja magát vagy az aluljáróban is sötét szemüvegben sétál. Nem látszik az arcából semmi csak két nagy barna karika. Én szeretem látni az emberek szemét ezért aztán ugyanennyire irritál ha napszemüvegben beszélnek hozzám. Legtöbbször szóvá is teszem és udavariasan megkérem, hogy vegye le a szemüvegét legalább addig, amíg beszél velem, aztán tőlem felteheti ha annyira zavarja a fény.(fényérzékenyek, mint pl Presser Gábor kivételek és azok, akik nagyon félnek, hogy idő előtt szarkalábas lesz a szemük körül..)

3,
Szeretek turiban vásárolni, vadászni a különleges, sokszor cimkés ,új ruhákra vagy jó állapotban lévő használtakra. Vannak jól bejáratott turik, ahol mindig találok valami egyedit, márkásat vagy olyat, amit mintha rám öntöttek volna. A legjobb ruháim ilyen helyekről származnak és bizony legtöbbször meg is kérdezik, hogy hol vettem. Mindig megmondom az igazat. :-))

4,
Felvidít a locsolókocsi látványa, főleg ha éppen üzemel, azaz fröcsköli a vizet. Hangosan felkiáltok, hogy "locsolóóóóókocsiiiii" és hevesen integetek a vezetőnek. Zoltán és a lányaim is elnézik nekem...Egyszer a Városligetben kiélhettem vágyamat és mezítláb tapicskolhattam a kocsiból szétszóródó vízben. A sofőr nem nevetett ki. Csurom vizes voltam, de kedvesen asszisztált a hülyeségemhez. Minden vágyam, hogy megismétlődjön a vihánc de már a lányaimmal együtt. Ha valakinek van FKFV-nál locsolókocsis ismerőse, szóljon nekem, hátha egy napra ki lehet bérelni egy ilyen járművet.

5,
Soha az életemben nem ittam egyetlen korty pálinkát se. Nem is vágyom rá.

6,
Örülök a nemsokára bevezetésre kerülő dohányzási tilalmaknak, az új dohányzást szabályozó törvénynek. Nagyon vártam, mert piszkosul zavart a füst éttermekben buszmegállókban és más zárt helyeken.

7,
Egyszer egy céges bulin jellemzésekből kellett rájönnünk, hogy kire gondol a felolvasó. Az enyém így szólt: ..and there she was the WOMAN. Elpirultam de azóta is eszembe jut akárhányszor a tükörbe nézek. Nőnek lenni jó.

Lehet folytatni, szívesen megtudnék 7 apróságot

Glóriáról, aki nemrég fogott internetes napló írásba ráadásul nem is akárhogyan teszi és aki Hanna osztálytársának Bencének és még egy fiúcskának anyukája és aki az elsők között lett szimpatikus nekem az iskola aulájában, a szülői közösségben sőt a szimpátia azóta is töretlen.

Timiről Erdélyben is megtudnék pár eddig elhallgatott titkot, akinek ugyan zárt blogja van (meghívót bárki kérhet tőle gondolom) mert mindig mosolyogva látom magam előtt ha rá gondolok és mert nem felejtjük el a kedves vendéglátást otthonukban, ami azóta is viszonzásra vár.


Ildikónak Makóra, mert végtelenül szimpatikus és mert sajnálom, hogy nem sikerült összefutnunk, pedig nagyon közel jártunk hozzá. Meglehet, hogy akkor egy kávé mellett, elmondott volna hét vagy annál több érdekességet magáról nekem.

Örülnék ha Marcsi is bavallana valamit magáról, mert megadta a kezdő löketet egy projekthez, amin most is dolgozom..

Mónitól, a szuper kreatív ikres anyukától, akinek biztos vannak még tartalék titkai és akinek barátságát a babaruháknak köszönhetem.