" Idenézz milyen fiatal és csinos voltam itt!" Mutatom Hannának a majdnem tíz évvel ezelőtt készült fényképeken. " No de anya te most is fiatal és szép vagy!" válaszolt Hanna szinte azonnal és csípőből. Drága kislányom mindig tudja hogyan vegyen le a lábamról..
A bulgáriai nyaralásról készült fotókat nézegettük. Az egész úgy kezdődött, hogy Zoltán különböző nemzetiségű okos közgazdásszá válni akaró fiatallal együtt a CEU-n (Közép-európai Egyetemen)tanult két évig. Itt ismerkedett meg Iva Takovával, a bulgár lánnyal, akit egyébként azért csodálatra méltó, mert szinte tökéletesen megtanult magyarul. Bulgária akkoriban igen erős változáson ment keresztül. A tengerpart infrastruktúrája óriásit fejlődött és mi rájöttünk, hogy valahogy kimaradtunk a szocializmus idején a "Napos part turizmusból", így aztán boldogan kezdtünk bele Ivával a bulgáriai nyaralásunk szervezésébe.
Szófiába érkezett a repülőnk, így a fővárosban töltöttünk néhány napot. Iva nagymamájánál laktunk négyen: Iva, lengyel barátja Pavel és mi ketten. Annak ellenére, hogy időnként elszörnyülködtünk a város állapotán, tetszett a balkán eddig nem ismert arca, kultúrája. Szemmel látható volt a fejlődés, egyre több kávézó és elegáns üzlet nyílt, folytak az építkezések de még nem teljesen lerombolva a szocializmus relikviáit. Európa második legöregebb városa dúskált a szépségekben, az ortodox katedrális pedig lélegzetelállító volt. Testközelből láttuk majd élvezhettük a bolgár kertészek gyümölcseit zöldségeit a piacon és hatalmasakat sétáltunk.
Vonattal utaztunk tovább Burgasba, a Napos Partra, ahol a hegy tetején egy új kis hotelben szálltunk meg. Mit mondhatnék? Egyik legemlékezetesebb legkellemesebb nyaralásunk volt 1999-ben ez a bulgáriai. Az árak nagyon alacsonyak voltak (még most is igen kedvező a magyarok pénztárcájához viszonyítva), a szolgáltatások viszont abszolút magas színvonalúak. Kiskirálynak éreztük magunkat, bármelyik nekünk tetsző fakultatív programra be tudtunk fizetni és bizony éltünk is a lehetőséggel. Neszebárban a sok csecsebecse és gyönyörű kézműves tárgyak láttán az a- családunkban azóta szállóigévé lett- felkiáltás jött ki a számon, hogy "Zoltán! I want to ..buy..buy..! Hogy mit azt nem tudtam megfogalmazni, mert beleszédültem a sok gyönyörűségbe.
Halászhajóval jutottunk el a part kevésbé turistás részeire, ott úszkálhattunk és úgy emlékszem Bulgáriában ettem életem legédesebb sárgadinnyéjét.
Eljutottunk kis falvakba, ahol betekintést nyerhettünk egy hétköznapi vidéki család mindennapjaiba (persze ebből éltek, így nem vették tolakodásnak a bámészkodást, mi több sóval, kenyérrel és borral kínáltak ráadásként pedig beöltözhettünk a népviseletükbe). Titokban bekukucskálhattunk egy muszlim iskolába is, ahol a kislányok szégyenlősen takarták el arcukat de azért pajkosan integettek nekünk.
A Napos parton nem tudtunk betelni a sopszka salátával és a parton árult fagyival.
A tenger lassan mélyülő partjait és csak kissé sós vizét imádtam.
Hát nagyon remélem, hogy hasonlóan mély nyomokat hagy bennem a mostani, bulgáriai nyaralás. Családos anyaként persze elsődleges szempont a kényelem és biztonság. Zoltán megint hosszú órákat töltött a számítógép előtt, hogy a legmegfelelőbb hotelt válassza ki. Értékeléseket, véleményeket olvasott és végül a legjobbra esett a választása.
A kicsik is nagyon izgatottak, ha lehet még hangosabban kiabálnak ha repülőt látnak. Hannát egyelőre a tenger hullámain kívül a bolgár fordított bólogatás izgatja a legjobban. Elmeséltem neki, hogy a bolgárok fejük csóválásával az igent jelzik, míg a világ bármely más táján megszokott bólogatás a nemet jelenti. Lehetetlen megtanulni, de Hanna gyakorolja.
A bőröndbe pakolás most sokkal tovább tartott, mint korábban, igaz eddig még sosem nem kellett a tengerparti nyaralásra, három gyerek ruháit jól átgondoltan összeszednem. Zoltán mindenesetre megkönnyítette dolgomat, mert előző nap bemelegítésképpen elvitte a lányokat -stílszerűen- a repülőtér mellett lévő repülőgép emlékparkba, majd a terminálon is sétálgattak.
Következő bejegyzésemet már remélhetőleg már az arany színű homokos partról írom.