Muffinformában tálalva


Az utóbbi pár hétben annyi papírzsebkendő fogyott háztartásunkban, mint máskor fél év alatt. Felváltva fújták az orrukat a lányok és időnként mi felnőttek is. Ugyan kivédhetetlen, hogy az óvodából vagy bármilyen olyan helyről, ahol kettőnél több ember megfordul ne hozzunk haza valami vírust , mégis háborút indítottam a betegségekkel szemben és ha lehet még jobban odafigyelek arra, hogy naponta többször is friss gyümölcs és/vagy zöldség kerüljön a lányok elé. Idáig minden flottul is ment. Mármint addig, amíg eléjük került, de hogyan garantáljam, hogy beléjük is menjen? Noémi a fő fintorgó, aki kijelentette, hogy csak a körtét szereti a mostani idénygyümölcsök közül. Eszter egy fokkal jobb, ő mindig is ínyenc volt, a régi olvasó talán még emlékszik arra, amikor a francia nemzeti ünnepen a csigát is hajlandó volt elrágcsálni. Hanna meg nagyszájú, aki olyan válaszokat ad anyjának, aki értetlenkedik azon, hogy valaki, aki nem olyan régen még szerette a mandarint az most miért mondja, hogy nem kér belőle, hogy „Anya..hát tudod, hogy változik az ízlésünk!”.. Tudom hát. Még én mondtam neki, amikor minden évben megkóstolom az olívabogyót és minden évben ki is köpöm, hogy kislányom változik az ízlésünk, lehet, hogy idén már ízleni fog, ami eddig nem annyira..
Tudtam, hogy ha kicsit szokatlanabb módon tálalom a gyümölcsöket, zöldségeket, akkor szívesebben falatoznak majd belőle csemetéim. Az óvodában is úgy hallottam, hogy a kollektív gyümölcsevés a finnyásabbakat is evésre sarkalja. Az utánzás, a „ha ő eszi, akkor én is megkóstolom” elv nagyon jól működik.
Előszedtem hát a muffin sütőim egyikét és a kis mélyedésekbe beleszeleteltem a banánt, az almát, a mandarint, a répát, a karalábét és ami éppen itthon volt és az egészséges kategóriába tartozik típusú rágcsálnivalókat . Éppen Fifi memóriát játszottak édesen a szőnyegen. Eléjük tettem a formát, és láss csodát,- mindenféle tiltakozás nélkül elkezdték magukba tömni a vitaminbombákat sőt még olyanokat is hallani véltem, hogy "de jó", "de finom", aztán pedig azt is, hogy "van még?"
Nos, az ötlet nem saját. Egyik amerikai mama blogjában láttam először, hogy a rosszabbul evő gyerekeknek próbálják így tálalni reggelit, uzsonnát. Nekünk bevált.
Alig várom, hogy menjünk a piacra, ugyanis a szokottnál jobban fogy az itthoni gyümölcs és zöldség készlet.
A papírzsepi készlet viszont stagnál..

You Might Also Like

8 megjegyzés

  1. Fú, tényleg, ez én is láttam pár hónapja, de itt le is ragadtam, nem valósítottam meg semmit. Pedig remek ötlet, az én "ínyenc" lányaimnál is beválhat. Köszi, hogy felfrissítetted az emlékeim, a betegeskedős időszakban ránk is ránkfér már plusz vitamin bevitele. :)

    Puszi,
    Vera
    ui: gyógyuljatok mielőbb a zsepi-kórból! :)

    VálaszTörlés
  2. Óh,ez tényleg egy remek ötlet:)

    Muszálj vagyok kipróbálni Anettnél,mivel semmilyen gyümölcsöt nem akar megenni!Egyszerűen nem!Nehéz eset a lányom,de hátha mégis sikerül...

    Köszi az ötletet Ágnes!:)

    Remélem hamarosan mindenki rendbe jön nálatok!!Olyan nem jó ha betegek:(

    Puszillak,

    Timi

    VálaszTörlés
  3. Én is mihamarabbi gyógyulást kívánok!:)
    S ez valóban jó ötlet. Tetszik.

    VálaszTörlés
  4. Klassz ötlet! Bár az én lányaimnak a gyümölcs a mindene, jól jöhet néha feldobni azt az unalmas gyümölcsöt!:)
    Gyógyuljatok meg hamar ti is!
    Amúgy az elmúlt éjjel megint veled álmodtam. CSak egyszerűen felétek jártam ('sze csak itt Szovátán laktatok:D:P) és becsöngettem. :) De álmomban is oylan volt minden, mintha mindigis ismertük volna egymást. :)

    VálaszTörlés
  5. Köszönjük a jókívánságokat, lányok gyógyultnak nyilvánítva,lehet, hogy a muffin formában tálalt gyümölcsök is besegítettek..

    Edith, olyan érdekes, hogy másodszorra (?) másztam bele az álmodba. Jó lenne egy álomfejtő a közelben, aki megmondaná mit jelent ez. Bár egyet tudok- egyszer úgyis találkozunk.

    Ágnes

    VálaszTörlés
  6. Szia Ági!

    Nem szoktam hozzászólni az írásaidhoz, de nagyon szeretem mindegyik bejegyzésed :). Újságírónak tanulok, és a stílus, amiben írsz nagyon közel áll a szívemhez :).
    Vivinél láttam a blogjában, hogy írtál új bejegyzést, de sajnos nem tudom olvasni?? Mi lehet a gond??
    :(.

    VálaszTörlés
  7. Szia Melinda!

    Köszi, hogy benéztél és írtál, a bók pedig külön jól esik. :-))
    Hová jársz suliba? Én mostanában a egy babás-mamás magazinba írogatok.

    Én hibáztam, piszkozatként lett elmentve az új bejegyzésem de már működik.

    Szia
    Ágnes

    VálaszTörlés
  8. Óhhh, köszi, ezt a gyorsaságot :). Már mindent látok :)).
    A Veszprémi Egyetemre járok, bölcsész kar-magyar szak. még csak gyakorlat van.Igazi, "élesben" írásom még nem volt. De, már alig várom....
    Baba-mama újságban írni azt hiszem Neked zsigerből megy... :)
    Tudod, mi az, ami még nagyon tetszik Benneket?? A gyerekneveléssel kapcsolatos nézeteitek. Nekem, ugyan még nincs gyermekem (egyelőre, mert majd,persze szeretnék), így persze tapasztalatom sincs. Mindenesetre, azt látom, hogy a szülők azt hiszik, ha márkás cuccokkal, és egyéb "földi jókkal" árasztják el a gyerekeket, akkor jó szülök.
    Édesanyám, óvónő, és annyira azt látjuk, hogy a szülők alig, vagy szinte semmit nem beszélgetnek a gyerekeikkel!! Tisztelet a kivételnek!! És, akkor, hol van még a mese, a társasozás...
    Nálatok, mindig annyi okos, értelmes játékról olvasok... nagyon tetszik :)
    sok puszi: Melinda

    VálaszTörlés

Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.

Szeretettel,

Ágnes