Kambodzsa 0. nap



Nem gondolkodtam sokat. Gyakorlatilag azonnal igent mondtam az útra, arra, hogy én is résztvevője legyek egy újságíróknak szervezett missziónak.

Az utat a Procter and Gamble és a Unicef karöltve szervezi. Akinek még pelenkás korú gyereke van biztosan olvasta a Pampers pelenka csomagolásán, hogy azzal, hogy azt a terméket választotta egy újszülött kori tetanusz oltással járult hozzá a fejlődő országokban élő babák egészségéhez. Lehet, hogy nem is azért vette, mert látta a szlogent: 1 csomag Pampers= 1 védőoltás. Pedig tényleg így van. Én elhiszem. De most saját szememmel láthatom és még jobban meggyőződhetek arról, hogy bármely UNICEF logóval ellátott Pampers termék megvásárlása után a Pampers egy vakcina beszerzéséhez szükséges összeget adományoz a UNICEF-nek, ők pedig eljuttatják többek között a Kambodzsában élő rászorultaknak.
Szlovák és horvát újságírók is jönnek, hiszen ugyanabba a régióba tartozunk. A kampány már tart, a polcokon már ott vannak a UNICEF logóval ellátott pelenkák és Pampers termékek, nyilván az a cél, hogy minél több fogyjon belőle.

Bizonyára van olyan, aki legyint és azt mondja csak üzleti fogás az egész nem kevés reklámmal megspékelve. Én hiszem, hogy ez valóban egy nemes cél és őszintén remélem nekik is beszámolhatok arról, hogy ez sokkal több ennél.

Az útra felkészültem. Lélekben is, hiszen nagyjából tudom mi vár rám. Testben is, hiszen túl vagyok 3 oltáson és szedem a malária elleni tablettát. Agyban is, hiszen annak ellenére, hogy magabiztosan beszélek angolul a kórházi, egészségügyi nyelvezettel nem voltam tisztában eddig, így vettem pár leckét Zoltán zseniálisan jó barátjától, aki történetesen angol tanár is. A témába pedig belevetettem magamat. Olvastam éjjel és nappal.

Olyan természetes hogy mi itt Magyarországon elvisszük a kötelező védőoltásra babáinkat. Vajon hányan vagyunk tisztában azzal, hogy milyen szörnyű betegségektől ment meg bennünket a "szuri". Belegondolunk abba, hogy a tetanusz, a merevgörcsnek nevezett betegség van, ahol még létezik? Hogy léteznek országok, ahol szörnyű kínok között halnak meg kisbabák és kismamák ezrei, mert nem jut el hozzájuk az egyébként nem is drága készítmény? Ma már senkinek nem szabadna meghalni tetanuszban, hiszen a betegség egyszerűen megelőzhető. Bevallom, eddig nem sokat gondolkoztam ezen...

A napirend szerint igen zsúfolt programban lesz részünk. Kis falvakba jutunk el, ahol megfigyelhetjük hogyan fogadják az ott élő emberek az orvosokat, akik beoltják őket. Találkozunk egy tetanuszból felépült kisgyerekkel, ami maga a csoda, hiszen a betegség halálos és kegyetlen. Elmegyünk kórházakba is, amitől egy kicsit tartok persze. Láthatunk majd oltásra váró édesanyákat,karjukban kicsi csecsemőkkel. Akik ugyanolyanok, mint mi, csak Kambodzsában élnek. Ők is ugyanúgy aggódnak a babájukért, mint mi itt a "jólétben".
Közben pedig előadásokat hallhatunk a helyi UNICEF képviselőitől ahol majd kérdezhetünk és kérdezhetünk, hiszen az egész utazás célja nem más, hogy felhívjuk a figyelmet a problémára és arra, hogy nemes célt érdemes támogatni.

Délután indul az autó a bécsi repülőtérre. Onnan repülünk majd. Bangkokba. Az út több, mint hosszú lesz de felkészültem. Könyvvel, magazinokkal és a kis laptoppal.

A lányoknak elmagyaráztam hová és miért megyek. Olyan édesek a kicsik, ahogy kiejtik az amúgy bonyolult szónak számító Kambodzsa nevet. Hannának megmutattam a földgömbön mekkora út vár rám. Almákkal fogják számolni a napok múlását. És szerencsére csak kicsit szomorúak. Mert Zoltán nagyon ért a nyelvükön. Megígérte hogy minden napra tart nekik meglepetést és egyébként is egy csomó dolgot csinálhatnak, amit én nem engednék meg. Például lehet az ágyon ugrálni! Nem bánom! Szép tőlük, hogy nem nehezítik meg az elválást, hogy higgadtan beszélhetünk a pár, anya nélküli napról velük. És biztos vagyok benne, hogy valami megváltozik a gondolkodásomban majd az ott látottaktól, hogy még jobban fogom értékelni azt ami körülvesz. Hogy valami oka van, amiért nekem most el kell mennem oda. Majd megfejtem.

By the way. Mondtam, hogy ott igen meleg lesz? Úgyhogy ezekre a cuccokra nem lesz szükségem.

You Might Also Like

21 megjegyzés