Kambodzsa (Pampers-UNICEF misszió) -Megérkezés



Sokan féltettek a repüléstől, pedig az út legveszélyesebb részét statisztikailag a Budapestről a bécsi repülőtérig való eljutás jelentette, közúti baleset sokkal gyakrabban fordul elő, mint légi katasztrófa ugye. Jelesre vizsgázott az Austrian Airlines a Bécs Bangkok közötti útvonalon nyújtott szolgáltatásáért. Kedves, piros egyenruhás, egyen frizurás légikisasszonyok kínálták megállás nélkül az italokat. Turbulenciamentes utunk alatt a Piroska barátnőmtől kapott Ízek Imák Szerelmek című könyvet kezdtem olvasni, amit időnként a UNICEF mappában lévő tudnivalókkal cseréltem fel. Később egyre többet fészkelődtem és rettenetesen irigyeltem azokat az utastársaimat, akik mélyen, időnként horkolva képesek voltak egyhuzamban fél óránál többet is aludni a szűk székekben. Nem szeretnék túl sok szót fecsérelni a repülésre (bár aki ismer tudja, hogy ez figyelembe véve repteres múltamat akár szakmai ártalomnak is betudható) de le kell írnom, hogy zseniális ötlet, hogy élőben közvetítik a le - és felszállást a kis monitorokon, így mindenki a pilótákkal együtt izgulhatott, hogy milyen lesz a landolás.






Bangkokban hat órával előrébb tekertük óráinkat és kissé elcsigázva szálltunk ki a repülőből. Három percre volt szükségem ahhoz, hogy rájöjjek, nem az utashidat fűtötték be túlságosan, hanem a hidegből a melegbe érkeztünk. Mivel Bécsben csak a szlovák csapattal sikerült összeismerkednünk, a tranzitban bemutatkoztunk a horvát delegáció tagjaival is, akik közül ketten a Nova tv-t képviselték, egyikük, Jana Vucic pedig befutott énekesnő mellesleg rutinos UNICEF nagykövet szerepben is tetszeleg.
A szlovákokat Maria Cirova, a számtalan tehetségkutató verseny győzteseként ismert, végtelenül szerény és barátságos énekesnő -, Lenka Jurikova újságíró lány - és a UNICEF szlovák irodájából, Jana Kelecsényi képviselte. (Most, hogy már itthon vagyok és az utat a hátam mögött tudhatom, leírom, hogy úgy érzem többet tettünk a szlovák magyar kapcsolatokért, mint minisztereink tíz év alatt összesen. Szóval kijelenthetem, hogy igazán jó barátságba kerültünk egymással és nem meglepő, hogy a búcsúzás is könnyesre sikeredett Bécsben)

Bangkok repülőtere káprázatos és hatalmas. Nehezemre esett megállni, hogy ne költsem el azonnal az ajándékokra szánt pénzösszeget a csillogó üzletek valamelyikében. Ázsiába érkeztem. Életemben először. Ide még egyszer biztosan eljövünk, mert ideális nyaralóhely télvíz idején, nem véletlenül volt tele a repülőgép több hétre érkező turistával.
A Thai Airways rózsaszín-sárga járatával aztán már meg se kottyant az egy órányi repülés Kambodzsa fővárosába Phnom Penhbe.



A zökkenőmentes belépéshez az is közrejátszott, hogy az interneten keresztül előre megvettük vízumjainkat. A csomagjaink is épen megérkeztek és addigra már nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nem érzéki csalódás..itt tényleg mindenki mosolyog. A teljesen korszerű repülőtér előtt óriási tömeg, felnőttek és gyerekek álldogáltak. A párás meleg és a hangzavar miatt olyan érzésem volt, mintha strandra érkeztem volna. Minket a UNICEF ottani képviselője Mark Vergara fogadott és három UNICEF terepjáró várt, amivel a szállás felé vettük az irányt.





Este volt de a város nyüzsgött. Két percenként használta sofőrünk a dudát és meg voltunk győződve arról, hogy előbb utóbb elgázolunk egy motorost, akik félelmet nem ismerve cikáztak előttünk, mellettünk, mögöttünk. Eddig nem hittem volna, hogy komplett, három vagy négy tagú család csecsemővel együtt is elfér egy kis robogón méghozzá csomagokkal együtt. A robogókon kívül még a csinos kis szekérszerű de motorizált jármű a tük-tük tűnt fel, mint közlekedési eszköz. Hát ilyen Ázsia- gondoltam magamban. Ma már becsukott szemmel is felismerném a szagokról és hangokról. Kambodzsa fővárosa a mi szemünkkel végtelenül szegény, elmaradott, piszkos, rendetlen városnak tűnik. De csak addig, amíg nem jártunk a kis falvakban. Hazaéve onnan már igazi Metropolis...







A hotel Cambodiana luxus, tágas, kellemes szobájának elfoglalása után örültünk, hogy lemoshattuk magunkról az út porát, majd egy gyors vacsorát követően megpróbáltunk a jetleggel dacolva mielőbb elaludni, hiszen tudtuk, hogy másnap vár ránk az igazi munka, az ügy amiért ennyit utaztunk, amiért jöttünk, amiről majd írunk és beszélünk.

You Might Also Like

15 megjegyzés

  1. Örülök, hogy épségben (egészségesen) hazaérkeztél...
    Izgatottan várjuk a folytatást, bár tudom jól, hogy a rengeteg teendőd miatt pár napig még várnunk kell rá...
    puszilunk benneteket,
    Móni

    VálaszTörlés
  2. Annyira örülök,hogy olvashatok rólad és főként annak,hogy sikeresen megjártad ezt a nem kicsi utat.Várom a folytatást:),sok sok képpel:)

    Puszi,
    Timi

    VálaszTörlés
  3. Szia Ági,

    Már nagyon vártam az élménybeszámolót :-) Lesem a többi rész is, amennyi a fiúk engedik.

    Márti

    VálaszTörlés
  4. Szia Agi, nagyon örülök, hogy jo utatok volt es szerencsesen odaertetek!!
    Nagyon kivancsi vagyok, mi mindent csinaltok, mi mindent lattok, nagy elmeny lehet egy ilyen ut!
    Vigyazz tovabbra is Magadra!
    Puszik: Orsi

    VálaszTörlés
  5. Hú,nagyon izgalmas!!!!Nagyon várom a folytatást!
    Én az Uniceffel úgy voltam kapcsolatban régen,hogy árultam a játékaikat, levelezőszetteket....

    VálaszTörlés
  6. Jó lesz majd látni, hogy az UNICEF nem egy elvont szervezet, hanem egy valóban hasznos és fontos apparátus.

    Várjuk a további beszámolókat!

    VálaszTörlés
  7. Hát megérkeztél!
    Örülök, és megkönnyebbültem. :) Alig várom már a folytatást, tudom, hogy lesz benne hideg és meleg is, de akkor is várom.
    Addig is jó munkát (gondolom, határidő is van), jó visszakapcsolódást a mindennapokba!
    Puszillak

    VálaszTörlés
  8. De orulunk hogy epsegben haza ertel,es hogy minden rendben volt legalabbis idaig,Klasz utad volt legalabbis a leirtak alapjan,hat erdekes dolgokrol irtal,mi akik meg nem jartunk ott elkebzelni sem tudjuk.puszika
    es varjuk a folytatast

    VálaszTörlés
  9. Lányok, nagyon köszönöm a kedves fogadtatást!

    Igor! Ezt a mondatodat ha nem bánod felhasználom a sajtótájékoztatón...

    Mammka! De szerettem én is azokat a lapokat. Még UNICEF-es kirakóm is volt. Léteznek még ilyenek?

    Ági

    VálaszTörlés
  10. Rég jártam felétek, és örömmel olvasom, hogy épp a szomszédban jársz! :)
    Isten hozott Ázsiába, nagyon izgalmas lehet ez az út!
    Minden jót Neked, és sok szerencsét ott is, hazafelé is!
    Kinga

    VálaszTörlés
  11. Örülök, hogy szerencsésen megérkeztél, biztos nagyon várt már a család! :) Olyan hüle vagyok, elsőre teljesen úgy értelmeztem, hogy még mindig kint vagy, csak most a második olvasásra fogtam fel, hogy dehogyis. :) Az előttem szólókkal együtt várom a további beszámolót, fotókat!

    VálaszTörlés
  12. Üdv itthon. :)
    Várom én is a folytatást, a kalandokat, történeteket, életképeket.
    éva

    VálaszTörlés
  13. Kedves Ágnes!

    Örülök, hogy rátaláltam a blogodra. A Science Caffe Tudományos és Művészeti Portál főszerkesztője vagyok és kambodzsai utad beszámolói beleillenek non-profit médiumunk profiljába és célkitűzéseibe. Nagy örömmel vennénk, ha időnként ellátnál minket rövid beszámolóiddal, vagy használhatnánk a blogodban leírtakat, esetleg az utad közepe-vége felé egy e-mailes interjút adnál nekünk. Nem szokásom így letámadni senkit, tényleg, de nagyon tetszett, amit csinálsz és ahogyan írsz róla. Portálunkat önkéntes újságírók, fiatal kutatók és civil szervezetek tagjai hozták létre az ismeretterjesztés és értékteremtés őszinte szándékával.
    Kérlek látogass el oldalunkra, ha tudsz segíteni abban, hogy még színesebbé tegyük az oldalt történeteiddel. http://www.sciencecaffe.com
    Tisztelettel, és barátsággal,
    Jánosi-Mózes Emese
    mozes.emese@sciencecaffe.com

    VálaszTörlés
  14. Szia Ági!
    Borzasztóan örülök, hogy épségben oda- és visszaértél.
    Alig várom már a beszámolóidat az eltöltött időről és a látottakról.
    Az UNICEF munkásságának fontosságában eddig is erősen hittem, de azt hiszem ilyen életszerű első kézből származó és hiteles információval ritkán találkozik az ember.
    Minden jót! Ha kipihented a jetlag-et, várunk vissza!

    VálaszTörlés
  15. Kinga! Már hazajöttem, de köszi szépen.. Igen. Én is gondoltam rád útközben. Ázsia annyira más. Minden tiszteletem a tiéd, hogy ott élsz néhány évig három és fél gyerekkel.
    Cilee! Ezt a hozzászólást is felhasználnám a későbbiekben ha nem bánod.

    Emese! Megtisztelsz a felkéréssel. Írtam a megadott email címedre.

    Éva! Köszi, dolgozom az ügyön.

    Lepkevár! Bennem lehet a hiba, mert mások is úgy értelmezték, hogy még ott vagyok. Egyébként igen..de csak a gondolataimmal.

    VálaszTörlés

Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.

Szeretettel,

Ágnes