RSS

2012. március 15.

Kackac

Nem tudom mennyit gondolkodtak a névválasztáson a játszóház tulajdonosai, de szerintem zseniális. Könnyen kiejthető, megjegyezhető, vicces és aranyos no meg azonnal kifejezi azt is, hogy a játszóházban milyen a hangulat. Vasárnap délutánra ígértük meg a lányoknak, hogy ellátogatunk a nemrég nyílt Kackac játszóházba és dacolva minden pszichológiai útmutatással, igenis zsaroltuk és sakkban tartottuk őket, vagyis a nem megfelelő magatartásért a program elhalasztását ígértük be nekik. Ők meg próbáltak jók lenni és számolták a napokat. Annak idején ott voltunk a megnyitón, ám a nagy tömeg és a próba üzemmód miatt nem maradtunk sokáig. Azt azonban már akkor láttuk, hogy ez nem az a megszokott játszóház kategória, minden a legnagyobb gonddal lett kiválasztva, megépítve és a design is olyan, amitől nemcsak a gyerek, de a szülő szája is tátva marad. Kezdjük a mosdókkal, amelyek három különböző magasságban lettek megépítve egymás mellett. A sok kis labdával megbolondított beépített mosdó előtt aztán kézmosás előtt lehet dilemmázni, viccelődni és gondolkodni, hogy vajon a legalacsonyabb, a legmagasabb vagy a kettő közötti magasságúban mossunk kezet. A játszóházat az a húszon-valamennyi nagyon színes, nagyon hangos, nagyon világító játékgép teszi különlegessé, amelyekbe zsetonokat kell bedobni, majd célozni, eltalálni, hozzáérni, dobálni, nyomni, tekerni stb., mire a hálás gép irdatlan mennyiségű kupont köp ki magából, majd ha már annyi összegyűlt belőlük, hogy anyuka sem bírja tartani egy kézzel, be lehet tuszkolni egy másik gépbe, ami megszámolja a cetliket és kiad egy bizonylatot helyette. A bizonylaton szereplő pontokat aztán távozáskor ajándékra lehet beváltani.
Mielőtt a szívéhez kap minden jóérzésű anyuka és azt mondja, megáll az esze, hogy már gyerekkorban a játékgépek használatára ösztönzik a gyerekeket és máris függővé teszik őket, elárulom, hogy a legtöbb játék ügyességi és ha nagyon szeretném azt is megállapíthatom, hogy az egyik a gyorsaságot, robbanékonyságot fejleszti, a másik pedig a figyelmet, összpontosítást, akkor máris fejlesztő játéknak is elnevezhetjük valamennyit, bár remélem nem minden anyuka olyan, hogy a gyerek önfeledt játéka közben azon morfondírozik, hogy ez csemetéje melyik részképességet fejleszti. Ezek a játékok bőkezűen megjutalmazzák a játékosokat kuponokkal, amit a gyerekek módfelett élveznek, hiszen kézzelfogható az ügyességért járó dicséret. Gondolom azért nem válik ettől máris játékgép függővé a gyerkőc. A mértékletesség ide is érvényes, de ugyanez igaz a nyalókára, vattacukorra de a tv nézésre is, úgyhogy rajtunk szülőkön (is) múlik, hogy mire szokik rá gyerekünk. A lányok sokáig ugráltak a trambulinon, aminek puszta nézésétől is elfáradtam, ám ők nem, így a hatalmas, csúszdákkal és máshol nem látott ötletekkel tarkított mászókomplexumban, -amelyikről egyébként nem árt tudni, hogy az ország legnagyobb mászóvára- tűntek el a szemem elől. Tőlem teljesen szokatlan módon azonban egyáltalán nem izgultam, nyugodtan kortyolgattam a mesterien elkészített kávékülönlegességet. A játszóházban van még egy speciális műanyaggal bevont pálya, ahol korcsolyázni lehet (bérelhető korikkal) és egy spéci beltéri homokozó a totyogóknak, ahol olyan érzése van a gyereknek, mintha a tengerparton lenne.
Enni, inni is lehet egész elfogadható áron, így nem kell éhség vagy szomjúság miatt félbeszakítani a játékot. Időnként a színpad is megtelik élettel és az animátorok vagy épp meghívott vendégek azért próbálják a csilivili gépek és a mászóvár mellől egy kis pihenő erejéig elcsalogatni odacsalogatni a gyerekeket.
Jó élményekkel, kellően kipirulva és kifáradva ültek be a lányok az autóba, ahol alvás-közeli állapotba kerültek mind a hárman, ám annyi erejük még volt, hogy azt mondják, nagyon klassz volt és jöjjünk máskor is a Kackacba.

0 megjegyzés: