RSS

2009. október 1.

Álletkerti séta hivatásos paparazzival




Az egész még május 1-én a városligeti majálisnak nevezett dzsumbujban kezdődött és megint feltettem magamban a kérdést, hogy miért pont mi? Éppen úgy, mint tavaly júliusban a franciák nemzeti napján, amikor a nagykövet három tehénbőgést utánzó játékot vásárolt a lányoknak csak úgy, kedvességből, meg azért,mert bájosnak találta a kicsiket (meg lehet, hogy minket is). Miért pont nekünk? Miért pont velünk? Miért pont hozzánk és rólunk?
Szóval, akkor május elsején, arcfestés, kürtöskalács utáni nyávogás, ringlesperizés után, Charlie hangja irányába vettük az irányt. Fiatalkorom kedvencét, most három lányos anyaként hallgathattam ott a fák alatt. Éppen a "New York New York"-os refrént énekeltem, amikor észrevettük , hogy egy úr igen profinak kinéző felszereléssel ,fotózni szeretné a gyerekeket. Afféle életképeket készített volna róluk és rólunk, de előtte úriember módjára a beleegyezésünket kérte. Miért ne? Azt hittük valamelyik napilapban látjuk viszont magunkat ahol a május elsejei ünnepsorozatról számolnak be, de kiderült az úr hobbi fotós és mellesleg iparművész. Ha már így esett és kattintott párat, megkértük, hogy küldje el a képeket nekünk. Őrült világban élünk vagy túl sok filmet néztünk, mindenesetre már itthon, biztos ami biztos alapon megnéztük honlapját és jobban megismertük.
Ekkor ajánlotta fel, hogy ha majd az állatkertbe tervezünk sétát, szívesen velünk tartana, hogy a háttérből, alig észrevehetően további képeket készítsen családunkról de főleg a lányokról.
Nos, kár lett volna kihagyni a lehetőséget, így egy szeptemberi vasárnap délután megejtettük a találkozót. Hanna persze nagyon otthonosan mozgott a kertben és még ennél is lelkesebben magyarázta a tudnivalókat, érdekességeket, amiket az egy hetes nyári zoo táborozás alkalmával szippantott magába. Mini idegenvezetőnk előadása után egy fikarcnyi kétségünk se volt afelől, hogy jó döntés volt a táborozás.
Az állatkertben annak ellenére, hogy délután látogattunk el, szinte kényelmetlenül sokan voltak. Azért jutott nekünk is szekér, éppen mire eléggé elfáradtak a lányok a folyamatos futkározásban. A fotóssal együtt megállapítottuk, hogy eszméletlen életrevaló, hangos, érdeklődő lányaink vannak, akikről olyan "hárman együtt mozdulatlanul" típusú képet még a profinak sem sikerül készíteni.

1 megjegyzés:

Anett és Istvánka írta...

Nem csodálkozom,hogy a paparazzi pont a ti lányaitokat "szúrta ki"hiszen gyönyörűek!Nem utolsó szempont az sem,hogy hárman vannak,hiszen hárman annyira feltűnő szépségek,hogy azt a sugárzást nem lehet nem észrevenni!

Megnéztem a kis önreklámodat!Ági,nagyon ügyes vagy!
És azt hogy mindezt háromgyerekes anyukaként teszed!Hát le a kalappal előtted!

Megnézem a honlapot is,hogy megnézhesselek csütörtökön is:))

Most már tudom,miért láttam mindig társkeresős reklámokat a bejegyzéseid után:))Tényleg jó ötlet ez a főzős randi!

Puszillak,

Timi