Nem ilyet akartam. Remek amerikai halloween tök faragásról szóló internetes oldalakat kutattam, míg rátaláltam és beleszerettem egy nagyon helyes, vidám arcú tököcskére, amit viszonylag egyszerűen kifaraghattunk volna. Már elterveztem,hogy pingponglabdából lesznek a szemei és egyáltalán nem ijesztő, sokkal inkább mókás arcú őszi dísze lehetett volna otthonunknak..
Le lettem szavazva. Nem tehettem mást, belenyugodtam, hogy klasszikus, fogatlan, kalapos tökünk lesz, hiszen Zoltán faragja, mi lányok csak asszisztálunk és csodáljuk majd. Zoltán ragaszkodott a tradíciókhoz és én ezt kb. 5 perc durcáskodás után elfogadtam...
Mint minden évben, most is folyamatosan aggódtam késeim és egyéb konyhai eszközeim épségéért, a lányok pedig aktívan segédkeztek apukájuknak, hogy a munka végére éppen összebarátkozhassanak a szelíd arcúnak nem annyira nevezhető tököcskével.




Remekül sikerült! Klasszikus ugyan de vér profi, pont olyan, amilyen a nagy könyvben meg van írva. Levehető- de véletlenül sem a tökbe pottyanó -sapkával, fogatlan mosollyal, kancsi szemmel. A lányok imádják és azért nekem is tetszik. Azt pedig jól tudom, hogy mire összeaszalódik, már úgyis mást várunk.