Úszótábor, lovastábor, fazekastábor, angoltábor, tánctábor, tenisztábor.....eligazodni is nehéz a sok tábor ajánlat között és bevallom némelyiknek még a nevétől is libabőrös leszek. Táborozni viszont jó dolog. Gyereknek és szülőnek egyaránt.
Csak most, hogy én is többszörös anya vagyok érzem, hogy nem is olyan egyszerű 5-6 hétig tartalmas, szórakoztató programokat biztosítani a nyári szünet miatt itthon maradt csemeténknek. Szüleim ügyesen megoldották -az akkori lehetőségekhez mérten. Máig kellemes emlék az úttörő sátor tábor Zebegényben, Domonyvölgyben, Acsán és kedves emlékeim vannak a balatoni, szilvásváradi, győri SZOT üdülésről is. A nyár többi részét nagyszüleimnél Mendén töltöttem, többnyire Simon testvéremmel. Ma talán falusi turizmusnak vagy túlélőtábornak hívnák az ilyesmit, mert felnőtt fejjel azért be kell látnunk hajmeresztő dolgokat csináltunk. Farakás tetején tanyáztunk vagy a meggyfa tetejétre kuckót építettünk és oda fészkeltük be magunkat, hogy csak egyet kettőt említsek.
Nos, a két kicsi nem mindig tolerálja, hogy a szünidejét töltő Hannával szeretnék kézműveskedni vagy társasjátékozni, kedvencét az UNO-t játszani, így ezek a tevékenységek alvásidejükre korlátozódnak. A köztes időben a nagylány előszeretettel oldja meg a lehetőleg számokkal, betűkkel kapcsolatos foglalkoztató füzetében lévő feladatokat, rajzol, színez, fest a teraszon és akadnak veszekedésmentes édes testvéri hármasban eltöltött percek is.. Belátom ez nem mindig elég. Így aztán nem csoda, ha mindketten vártuk a Varázsműhely tábor kezdetét. Reggelente boldogan indult naptejjel és kullancsriasztóval bekenve, hátizsákjában a szokásos menetfelszereléssel (esőkabát, kulacs, otthoni csemege, napkalap) és délután élményekkel tele, csicseregve érkezett meg az aznapi kirándulásból. Hétfőn az Állatkertben voltak, kedden a Gödöllői Kastélyban, szerdán a Varázsműhelyben, csütörtökön Szentendrén a Skanzenban, ma pedig levezetésképpen a Varázsműhelyben készülnek a délutáni búcsú táncházra.
Hanna szünet nélkül mesél új élményeiről, arról, hogy tud már vajat köpülni és tudja milyen a döngölt padló, sőt fel is locsolhatta a falumúzeumban. Tudja milyen ruhákban jártak Erzsébet királyné idejében az emberek és bizony be is öltözhettek, amiről fotó is készült és Sissy kincseinek keresésében is sikereket ért el. Elmesélte miről szól a Só és a Répa mese és megtanította az összes új dalt, amit az utazás alatt tanultak.
Hanna élete első tábori hete remekül sikerült, örülünk, hgy valódi élményekkel, értékekkel lett gazdagabb lányunk. Most néhány nagymamás nap következik, aztán pedig kezdődik A "Süssünk süssünk valamit" tábor és az úszótábor. Ez viszont már itthon, az én és Zoltán vezetésével. Ígérem arról is beszámolok.