Bevallom nehezemre esik óvodás korú lányaimmal pingpongozni és tollasozni mert ugye ahhoz még kicsik, hogy egy véletlen visszaütésnél többet tudjanak produkálni, a sikeres szervára meg minimum tíz percet kell várni a túloldalon, ami alatt vígan kiolvashatnám a Nők Lapját. Persze nem szabad elfeledkezni a lelkesedésről és lelkesítésről sem, nehogy örökre elvegyem a kedvüket a sportolástól. Mennyivel könnyebb lenne azt mondani, hogy tollasozzatok egymással gyerekek vagy hogy még kicsik vagytok hozzá, majd jövőre..

A parajdi sóbányában láttam egy remek, kifejezetten kicsiknek kifejlesztett tollasozó módszert és azóta is azon gondolkodom, hogy nekem ez miért nem jutott eszembe. Kell hozzá egy lufi és két tollas-, pingpong- vagy más fajta ütő.
Semmi különös. A megfelelő méretűre felfújt lufit kell egymásnak ütögetni. Garantált a sikerélmény és még nekem is élvezetes a játék. Komolyan. Szerintem fejleszti is a labdaérzéket vagy legalábbis jól alapoz a későbbi ütős, labdás játékhoz, amelyekben úgy látom Noémi fog elérni sikereket, de a másik kettő sem ügyetlen..

ui. Tartalék lufik előkészítése ajánlatos.