RSS

2009. november 11.

Ló show





Az utóbbi időben ha valaki megkérdezte Hannát mi szeretne lenni, akkor azt felelte, hogy lovas és akrobata. A lovast is és az akrobatát is értem. Szereti a lovakat, bár egyelőre nem testközelből. Valószínűleg ezzel így is marad, mindaddig, míg Zoltánnal együtt nem az lesz az első gondolatunk a patás láttán, hogy mekkora állat és hatalmasat lehet esni róla, a rúgásairól nem is beszélve. Hannának vannak lovas könyvei és nézhet lovas meséket, filmeket. Vannak lovagolni járó barátnői és én néha kegyetlen anyának érzem magam, hogy nem engedek vágyának és nem iratom be lovasiskolába. Lehet, hogy ha nagyobb lesz,nem ennyire törékeny kislány,majd másképp gondolom, bár nyilván akkor is ugyanakkorát lehet esni a lóról...Racionális férjem (talán ebben az egyben)irracionális és ez azon kevés dolgok egyike, amiben én sem ellenkezem vele, nincs kettőnk között vita abban, hogy NEM a válaszunk Hanna "Hagy járjak lovagolni én is" kérésére. Egyébként sem vagyok az a szülő típus, aki azonnal rohan hárfát venni, mert a gyerek éppen hárfázni szeretne (megjegyzem Hannának ez is eszébe jutott).. Egyelőre várunk. Arra, hogy talán elmúlik majd ez a ló szeretet vagy átalakul esetleg megmarad sőt erősödik.
Akrobata azért szeretne lenni, mert Zoltánnal majdnem minden este előadják magánszámukat, ami abból áll, hogy Hanna apja vállaira áll, majd felemelt kézzel pózol és tapsra vár.
Nos, ezek után magától értetődik, hogy Zoltán azzal állt elő, hogy Hannával elmegy és megnézi a Horse Evolution műsort. A show-ról nem sokat tudtam, úton útfélen találkoztam ugyan az óriásplakáttal, ami valami soha nem látott és egyedülálló lovas produkcióról számol be, de nem mozgatta meg a fantáziám.
A honlapjukat böngészve és kicsit belemerülve viszont megbizsergetett és még kicsit sajnáltam is, hogy én kimaradok a jóból.
A pénztárnál nagy betűkkel írt tábla lógott, miszerint minden jegy elkelt a délutáni és a másnapi előadásra is. Még jó, hogy ők a délelőtti előadásra mentek és még jó, hogy a mellettük lévő szék üresen maradt, így mégsem ölben ülve kellett tátott szájjal végignéznie Hannának a műsort, hanem nagyon is kényelmesen.
Itthon aztán nem is tudom ki mesélt lelkesebben a lélegzetelállítóan különleges előadásról. Zoltán magával ragadónak, egészen kivételesnek nevezte. Ugyan hogyan tanítható meg egy csapat lónak az, hogy a kopogós ír step tánchoz hasonló mozdulatokat produkáljanak, méghozzá ugyanolyan ritmusban, mint a táncosok? Miért nem gabalyodnak össze a nemzeti színű szalagok fonása közben? A kis póninak hogyan magyarázzák el,hogy incselkednie, fogócskáznia kell a gyerekszereplővel?
A produkció most indul világ körüli útjára. Megérdemli a totális sikert, mert aki megnézi a showt, egészen másképp értelmezi a ló és a magyar szavakat.

1 megjegyzés:

Natimi írta...

Örülök,hogy pont erről írtál!A tegnap este ugyanis nálunk is a ló volt a téma!Mi is úgy gondoljuk,hogy várni kell még a ló vásárlással,amire Anett vágyik.Egyrészt,mert lehet ha csak fellángolás az egész!Másrészt még kicsi is Anett ehhez.Arról nem is beszélve,hogy mennyire féltjük.
Bár nem értett velünk egyet Anett,de tudomásul vette,hogy jó darabig nem lesz lova.Majd jövőbe megpróbálkozunk elmenni a lovardába,lám közelről is annyira tetszik e a lovacska?!:)

Jujj,nagyon érdekes lehetett ez a lovas bemutató:)Én magam is imádom a lovakat.Talán egy szelídebbre fel is merészkednék...

Puszillak és kellemes hétvégét kívánok nektek!

Timi