Jó elővenni és lapozgatni. Minden mondat úgy kezdődik, hogy "Emlékszel?". És majdnem midig emlékszünk. A parajdi sóbányára, Segesvárra, a csónakázásra a Medve tavon. Emlékszünk Panni néni házára Balatonon és a sok kirándulásra, amit a magyar tengerben való fürdőzés helyett megejtettünk. Emlékszünk persze Normandia csodás tengerpartjára és a zöld legelőkre, az almaültetvényre. Érezzük szánkban a sajt, a baguette és a francia sütemények ízét. Az Eiffel torony hatása alatt vagyunk még mindig és megveregetjük egymás vállát, amiért két emeletet lépcsőn tettünk meg, mert úgy sokkal izgalmasabb ( és olcsóbb is..). Képzeletben újra az Alma együttes koncertjén tapsolunk és a vidámparkban szédülünk.
A kicsik újra tündérnek képzelik magukat, mint nyáron a hercegnő táborban és Hanna fejben átismétli az úszótáborban tanultakat. Újra átéli a lovaglással kapcsolatos élményeit a csömöri lovardában és Normandiában, ahol az egy órás lovas lecke után a francia hölgy komoly ábrázattal csak annyit mondott nekünk szülőknek: Vigyék el ezt a lányt Magyarországon is lovagolni, mert nagyon tehetséges. A kicsik közben a pónikra és a szamarakra mutogatnak, mert ők azoknak a hátán ültek.
Jó újra átnézni a repülőjegyek maradványait, a beszállókártyákat és újra átélni az utazással járó izgalmakat. Nagyon jó visszaemlékezni így együtt a nyárra.
Se Zoltán, se a három lány nem lepődik meg azon, amikor nyaralásaink alatt elteszem annak az étteremnek a szalvétáját, ahol jót ettünk (persze még makulátlanul tiszta állapotában) és a repülőjegy megmaradt kuponjait, sőt a beszállókártyákat se dobom ki a kukába. Automatikusan nekem adják a lekezelt belépőjegyeket, karszalagokat és lelkesen választanak képeslapokat. Bizony, ezek nekünk minden nyáron nagy kincsek. Azok, mert a vakációs füzet szerves részét ezek a másoknak szemétnek tűnő papírdarabkák teszik ki. Idén, első ízben három kötetet készítettünk, hiszen a kicsik is elég nagyok már ahhoz, hogy saját, nyári élményeiket tartalmazó könyvecskéjük legyen. Együtt ragasztgattuk, csinosítgattuk és megállapítottuk, hogy nagyon-nagyon tartalmas nyarunk volt. Én pedig már most nyitott szemmel járok, hogy valami klassz vakációs füzetet leljek a következő nyári élmények megörökítéséhez.
A kagylókat egyébként nem tettük bele. Azoknak más sorsuk lesz..
5 megjegyzés
Nagyon klassz kis füzeteket készítettetek,annyira helyesek!!!..mi is évek óta külön gyűjtjük ezeket az emlékeket(asszem pont nálad kaptam ihletet,de még tavaly valamikor),és csak az alkalmas pillanatra várunk,hogy füzetbe rendezzük .....egyelőre az ovis emlékek rendeződnek,mert azt egyedül csinálom.....mostmár erre sem ártana időt keríteni,na de majd ha beszorulunk a lakásba és én sem fogok már suliba járni:).Köszi mégegyszer.Ildikó
VálaszTörlésKlassz ötlet ez a vakációs füzet...Szerinted hány éves kortól lehet leülni egy gyerekkel egy ilyet közösen elkészíteni? Vagy fogjak neki egyedül?:) Kriszta u.i. Andris most lesz 3 éves decemberben...De imád minden képet, képeslapot, naphosszat nézegeti a fotóalbumainkat, amiben a nyári képeink és minden egyéb is van...
VálaszTörlésnagyon ötletes anyuka vagy, Ágnes! Ámulok és bámulok, közben tanulgatok én is...
VálaszTörlésnagyon ötletes anyuka vagy, Ágnes! Ámulok és bámulok, közben tanulgatok én is...
VálaszTörlésIlgya, igen, emlékszem, hogy megfogadtad, jövőre te is készítesz ilyet. Örülök, hogy nem felejtetted el. Jó ötlet az ovis témájú kötet. Mit tanulsz?
VálaszTörlésKrisztina! Andrisnak is adhatsz feladatot, ragasztani már ő is tud. De nem is ez a lényeg, hanem hogy felidézzétek a közös emlékeket. Jövőre és később nagyon fogja élvezni ahogy lapozgatja, látja magát kicsinek.
Kriszta! Köszönöm. Te pedig nagyon előrelátó és tudatos vagy, mert ha nem tévedek még nem vagy anya.
Nem fogod elfelejteni az ötletet, mire aktuális lesz?
(Kétszer jött át az üzeneted, de így még hatásosabb :-)), így nem törlöm ki az egyiket.
Ági
Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.
Szeretettel,
Ágnes