Banán Hold




Az autó belső visszapillantójára akasztottam fekete, lakk viharkalapomat, mert az lett a Nap. A sebtében előkapott GPS készülék a Földet -, a banán pedig a Holdat jelképezte. Méretarányok most nem számítottak. Még jó, hogy pont piros lett a lámpa, így nem volt baj, hogy Zoltán elengedte a kormányt hogy úgy mutassa meg hogyan is forog a Föld a Nap körül és hogy kering körülötte a Hold. Zöldre váltott a lámpa, így kénytelen voltam besegíteni. Fogtam a banánt, akarom mondani Holdat és forgattam ahogy Zoltán diktálta. A szembe jövők legalább olyan furcsán nézhettek át hozzánk, mint amikor Hannával a szolmizációs kézjeleket ismételtem át hazafelé jövet az iskolából és a "fá" hang nemzetközi jelzését erőteljesen mutogattam, pedig nem csináltak semmi rosszat. Egy ránk dudáló autó aztán rádöbbentett, hogy veszélyes dolgot teszünk és holdfogyatkozásra hivatkozva gyorsan megettem a banánt, a kalapomat is levettem a tükörről és Zoltánt felszólítottam, hogy hagyja abba a rögtönzött csillagászat órát.
Hanna kérdezett és úgy tűnt értett mindent. Most már én is. Azt azért én is tudtam, hogy nincs sajtból a Hold, de a fogyatkozásról többet tanultam most Zoltántól, mint az iskolában... Hanna figyelt, néha elveszítette a fonalat. Az a rész különösen érdekelte, amikor arról meséltünk neki, hogy sok ember látása romlott el végérvényesen 1999-ben amikor a napfogyatkozást speciális napszemüveg vagy kormozott üveg nélkül nézte. Fényév távolság meg tejút. Marslakók és ufók. Vannak vagy nincsenek. Van e élet a Földön kívül? Bonyolult az egész. Belebolondul az ember, ha rájön milyen kicsik vagyunk mi itt a Földön, hogy a csillagászok már sokat tudnak de mégis nagyon keveset és hogy felfoghatatlanul távol vannak bolygók, amelyek nevét már jól ismeri Hanna is.

A Planetáriumban voltunk. Családi osztálykirándulás lett volna ma a Normafához, de az időjárás másképp akarta, így a Nap családja című műsort néztük meg az első osztállyal. A cél nemes. Megismerkedni a többi gyerekkel, a többi szülővel. Mondjuk ez most kicsit másképp sült el, hiszen nyilván kevésbé tudtunk egymással csacsogni mi szülők a kényelmes fotelekben hátrahajtott fejjel a sötétben, mintha a fűben piknikeztünk volna, de bemelegítésnek jó volt ez is, ráadásul ígéretet kaptunk arra is, hogy októberben egy szép napsütéses napon bepótoljuk a kirándulást is.
Laza hete volt Hannának. Tegnap Martonvásárra kirándult az osztálya. Izgultunk értük, mert végig lógott az eső lába. Ma reggel azonban az osztálytermükbe lépve, a gyülekező alatt saját szememmel láthattam, hogy remekül sikerült a napjuk. A tanítónénik ugyanis szorgalmasan fényképeztek és a fotókat a digitális táblán vetítették ki, hogy amíg mindenki megérkezik ne unatkozzunk. Az ilyen gesztusokon, az egész ismerkedős kiránduló ötletért és még annyi ilyen kis semmiségért gondolom minden nap egyre erősebben, hogy remek iskolába jár Hanna.

You Might Also Like

10 megjegyzés

  1. Szia!
    Bocsánat, de kijavítanálak: Magyarországon utoljára 1999. augusztus 11-én volt teljes napfogyatkozás.
    Nem 2001-ben :)

    VálaszTörlés
  2. Kedves "Névtelen"!

    Köszönöm, hogy szóltál, máris kijavítottam. Férjemmel együtt 2001-re emlékeztünk, én pedig bevallom megspóroltam egy Google rákeresést a témában... Sebaj! Vannak még szemfüles olvasók!

    El sem hiszem, hogy annyi év eltelt azóta, amióta a Balaton északi partjáról bámultuk mi is a napfogyatkozást.

    Szia
    Ági

    VálaszTörlés
  3. Jól döntöttetek az iskolaválasztásnál, tetszik,
    -hogy nagyon "emberi", gyerekközpontú...
    -hogy a tanítónéniknek nem teher egy fényképező használat, húszon- akárhány gyerek mellett...
    Az időjárás miatt szerintem jobban is jártatok, így van lehetőségetek arra, hogy ismételten együtt töltsetek Hannával és az osztályával egy napot!

    puszilunk,
    Móni

    VálaszTörlés
  4. Nekünk pedig aznap volt az eljegyzésünk (napra pontosan egy évvel a megismerkedésünk után).
    Ha nem a javított verziót olvastam volna, biztos én is belekotyogok! :)

    Így csak annyit, hogy tényleg szuper lehet az iskolátok, na meg Zoltánotok is, aki ilyen csillagászati előadást tud rögtönözni! (Ja, és a kalapod is felcsigázott!)

    VálaszTörlés
  5. :)))
    Tetszett! Szeretem az ötleteidet!

    VálaszTörlés
  6. Nagyon szeretem olvasni a bejegyzéseidet, mert a stílusod magával ragad. Még most is, pedig hány éve már, hogy elkezdtem...
    Az autós dolgon jót nevettem, esett meg már hasonló velünk is :-) Akkor a Tommy Thumb dalt énekeltük Encsivel a kocsiban, és Toby Tall a középső ujj neve a dalban...
    A Planetáriumot felíram a képzeletbeli RÁNK VÁR listára.
    Minden jót!
    Ildikó

    VálaszTörlés
  7. Kedves Ági!
    Azt gondolom, hogy valóban jól választottunk iskolát!
    Remélem, hogy egy verőfényes októberi szombaton tudunk beszélgetni, ismerkedni azon a bizonyos pokrócon piknikezve!
    Örömmel kukucskáltam ide, a kisradnótis csoportból!
    Üdvözlettel:
    Glória
    (Hanna padtársának, Bencének anyukája)

    VálaszTörlés
  8. Ildikó! Köszönöm!!! Kívánom, hogy jussatok el mindenhová, amit felírtál magadnak!

    Glória! Micsoda kellemes meglepetés, hogy bekukucskáltál, hogy írtál.
    Bencéd nagy hatással van Hannára. Pl. sakk szakkörre miatta járna. Hátha méltó ellenfele lenne a fiadnak. Meg egyébként is... Néptáncon is párban vannak. Annyira aranyosak!
    A többit majd a piknik pléden megbeszéljük, addig is szia és nézz be gyakran!

    Ági

    VálaszTörlés
  9. Móni! Igen. Minden rosszban van valami jó.

    Judit! A viharkalapomról majd a francia élménybeszámolók részné csatolok képet, addig ki kell bírnod. :-))

    Edit! Én meg a tieidet!

    Ági

    VálaszTörlés
  10. Micsoda ötlet:)Zoltán,lenyűgöző vagy!

    A kalapra én is kíváncsi vagyok:))

    Puszi,
    Timi

    VálaszTörlés

Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.

Szeretettel,

Ágnes